A talpra állást is ünnepelték Sóváradon

Kiskötényes és csűrdöngölő, szenátor és focista

Múlt szombaton tizenötödik alkalommal rendeztek falunapot Sóváradon. Ezúttal egyszerűbb, de családiasabb hangulatban ünnepeltek és emlékeztek.

Amióta Sóvárad levált Szovátától, és önálló község lett, minden évben falunapot szerveznek. Ezekre hagyományosan július utolsó hétvégéjén kerül sor, ám idén ezt őszire halasztották. Ugyanis a kultúrotthon javítási folyamata miatt az elmúlt két évben elmaradt a szüreti bál, de hogy idén ne így legyen, és a szép hagyomány ne szakadjon meg, a falunapi rendezvényt a szüreti bál időpontjához igazították – tudtuk meg Tolokán-Király Katalintól, a helyi önkormányzat munkatársától. Most azonban egyszerűbb és csak egynapos rendezvényt szerveztek, és az eddigiektől eltérően nem a futballpályán, hanem a falumúzeum udvarán. Így sokkal meghittebb és civilizáltabb ünnepségen vehettek részt a helyiek. A magyarországi testvértelepülések kaptak ugyan meghívót, de az önkormányzati választási kampány miatt idén nem voltak részesei a küküllőmentiek ünneplésének.

Ami egy napba belefért

Szombaton reggel a szovátai huszárok ébresztették a falut, s szólítottak helyükre mindenkit. A tavaly első alkalommal szerveztek kispályás focibajnokságot az iskola udvarán, s ennek sikerén felbuzdulva idén hat helyi csapat nevezett be a délelőtti megmérettetésre. Még a lányok is mertek mezt és csukát ölteni, hogy a férfiakkal is megküzdjenek. Bár a serleget a „légiósok” vitték el, a többiek is örülhettek, hiszen nemcsak a „sztárokat” díjazták, hanem több érdekes, ötletes díj is gazdára talált.

Délben már kötényt öltöttek a falubeliek, hogy részt vegyenek a főzőversenyen, illetve hogy helyi ínyencségeket süssenek. Volt is sikere a Sóváradi kiskötényes nevű programpontnak: a falumúzeum kemencéjéből túrós és lekváros bukták, mézédes darázsfészkek kerültek ki a tanárok és néhány lelkes segítő keze munkája nyomán, a sütemények pedig addig jártak körbe az udvaron, amíg el nem fogyott az utolsó darab is az étvágycsináló itóka társaságában. Eközben kilenc utca (Király, Templom, Tóth, Vágás, Várfok, Hóstád, Kocsis, Állomás és Túlavízen) csapata látott hozzá finom étkek készítéséhez. Délutánra meg is gyűjtötték a Császár Károly szenátor vezette zsűri baját, hiszen ki kellett választaniuk a legháziasabb, „legcsaládasszonyosabb”, legcsodásabb és más „leg-” készítményt a finomabbnál finomabb és csodálatosabbnál csodálatosabban tálalt minták közül: húsban nem szűkölködtek az ételek, a bográcsokban erdélyi étkek rotyogtak, krumplis és paszulyos gulyások, köröm- és egyéb pörköltek, töltött káposzta, de puliszka és lecsó is készült, sőt az egyik csapat nagyanyáink pászkasütőjével ízletes szendvicseket is varázsolt. A nagyon családias hangulatban egymást kínálgatták a szomszéd utcák kuktái, recepteket is cseréltek, és örültek a meghitt alkalomnak, hiszen rég nem látott falubeliek is haza-tértek az idei falunapra.

S hogy el ne feledkezzenek a nap egyik lényegéről, délben a csőszöknek is gyülekezőt fújtak az udvarra, ahol azok „főpróba” keretében nyugtatták meg a helyieket, hogy lesz mit látniuk este. Aztán szekérre, lóra pattanva, Sóvárad és Kibéd utcáit bejárva csalogattak mindenkit a szüreti bálba, amelyre idén ugyancsak a falumúzeumnál került sor, és valóban csűrdöngölőt járhattak ismét a sóváradiak a hajnalig tartó bálban. A talpalávalót a korondi Miklós Karcsi és zenekara húzta, és a délután folyamán a főzőcsapatokba verődött helyieket is egyórás nótázásra „kényszerítette”.

Megállnak a saját lábukon

Ünnepköszöntő beszédében Biró Csaba polgármester az elmúlt tizenöt évről szólt, ami alatt a falu a maga gazdája lett. A bizonytalan kezdeti első léptek után a „kisgyerek” nőni kezdett, elindult a maga útján, kopogtatni kezdett tanácsokért, támogatásokért: így sikerült székházat vásárolni a polgármesteri hivatalnak, felújítani a villanyhálózatot és a Katona-hidat, megvásárolni a falumúzeum portáját, lekövezni az utcákat, megvalósítani a víz- és szennyvízhálózatot, megépíteni a ravatalozót és megteremteni ezek által az alapvető szolgáltatásokat, amelyekre jogosultak egy település lakosai.

Mára a település ifjúkorába lépett, az előző években kezdeményezett projektek révén most teljes gőzzel beindulhat a falu fejlődése: aszfaltozás, kultúrotthon-felújítás, óvoda- építés, járdásítás, a villanyhálózat korszerűsítése, a gázszolgáltató rendszer létrehozása és üzembe helyezése, a belterületek felmérése és feltérképezése, a településgazdálkodás megvalósítása, rendezvények szervezése, amelyekre a helyi költségvetés nagy részét fordítják, de hitelhez is folyamodnak, és pályázatokat is nyertek – fejtette ki a falu elöljárója.