A szórakozás velejárói?

Egyre zsengébb korban nyúlnak szerekhez a fiatalok

Egyre zsengébb korban nyúlnak alkoholhoz, tudatmódosító szerekhez a fiatalok, az ital, a cigaretta, sok esetben a kábítószer is a hétvégi bulik elmaradhatatlan kellékévé vált. Szórakozóhelyeken, fesztiválokon szinte mindennapos a részegségtől a lábukon alig álló tizenévesek látványa, nyolcadikos-kilencedikes gyerekek űznek sportot abból, hogy ki tud többet inni. Az alkohol-, illetve kábítószer-használat veszélyeiről, lelki hátteréről Bartha Éva klinikai pszichológust, a szenvedélybetegekkel foglalkozó Bonus Pastor Alapítvány szakemberét kérdeztük, aki rendszeresen részt vett fiataloknak tartott prevenciós tevékenységeken.

Egy 2021-ben közzétett tanulmány szerint európai uniós viszonylatban a romániai fiatalok élen járnak az alkoholfogyasztás terén, gyakori, hogy már tizenhárom-tizennégy éves korban a pohárhoz nyúlnak. 

Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint a rendszeresen szeszes italt fogyasztó romániai lakosság aránya 35 százalék, ez jóval magasabb a 20 százalékos uniós átlagnál. A 15–16 éves korosztályban ötből két tinédzser fogyaszt alkoholt, és 80 százalékuk már legalább egyszer ivott valamiféle szeszes italt. A 15–19 év közöttiek elhalálozásának harmadáért olyan közúti baleset a felelős, amely az alkoholfogyasztás miatt következett be.

A szakemberek szerint a leginkább azokat veszélyeztetik az alkoholfogyasztás súlyos egészségi következményei, akik 15 éves koruk előtt kezdenek el inni. Esetükben négyszeresére, de akár a hétszeresére is emelkedhet a függőség kialakulásának esélye azokhoz képest, akik 17 éves koruk után kezdenek el szeszes italt fogyasztani. A tinédzserkori alkoholfogyasztás ráadásul növeli a dohányzás és drogfogyasztás esélyét is – derül ki a statisztikákból. 

Mind az alkohol, mind a kábítószer rengeteg veszélyt rejt 

– Sajnos a mindennapok tapasztalata azt mutatja, hogy egyre zsengébb korban kezdenek el a fiatalok alkoholt fogyasztani, illetve különféle tudatmódosító szerekhez nyúlni. A legveszélyeztetettebb korosztály a 8-9. osztályosok, körükben már gyakori, hogy hétvégi bulikon, baráti összejöveteleken különféle szerekhez nyúlnak – mutatott rá Bartha Éva klinikai pszichológus. A serdülőkor egy átmeneti periódus, amikor a fiatalok az identitásukat keresik, és ez a keresés rengeteg frusztrációval, stresszel jár. Sokan szoronganak, nehézségeik vannak a kapcsolatok kialakításában. Ez a korosztály hajlamos arra, hogy keresse a kihívásokat, kíváncsi, és sokszor cselekedetei motivációja önbizalomhiányból ered, a tudatmódosító szerek használatban vagy az alkoholfogyasztásban lehetőséget lát arra, hogy kitűnjön.

A szakember szerint a kábítószer-használat mellett az alkoholfogyasztással járó veszélyeket sem szabad elbagatellizálni, ugyanis egyrészt ez gyakoribb, másrészt jóval nagyobb populációt érint, hiszen kilencedik osztályban már a hétvégi bulik, osztálykirándulások elképzelhetetlenek alkohol nélkül, és már nem csak a fiúk, hanem egyre több lány is fogyasztja, illetve jut el a részegségig. Menőnek számít a fiatalok körében, ha valaki berúg, és egyre divatosabb lett a „rohamivás”, azaz minél többet inni nagyon rövid idő alatt.

– A szeszes italt azért tartom veszélyesnek, mert ha kamaszkorban elkezdődik a kísérleti ivás, majd a fiatal hozzászokik, és elkezd rendszeressé válni – mondjuk, először hétvégenként fogyaszt alkoholt, aztán naponta –, ez hosszú távon függőséghez vezet. Ugyanakkor minél korábban kezd el szert használni a fiatal, az annál erősebb hatást fejt ki a szervezetre, különösen az idegrendszerre, mivel ebben a korban ez még nincs teljesen kifejlődve, mint ahogy a személyiség sem.

A tudatmódosító szerek, különösen a dizájnerdrogok, ugyancsak rendkívül veszélyesek, hiszen viszonylag könnyen, elérhető áron hozzáférhetőek, azonban az összetételüket a legtöbb esetben nem ismerjük, annyit tudunk, hogy különböző kémiai anyagokból állnak. A vegyszerekkel kezelt növények is veszélyesek, hiszen előre nem megjósolható hatásokat fejtenek ki. A fiatalok nagy része ilyen dizájnerdrogokat használ, és sokan kerülnek kórházba pszichotikus állapotban, pszichés problémákkal, szív-, vesebántalmakkal. Ezek a szerek egyszeri használattal is tudnak maradandó károkat okozni, amelyekkel majd egy életen át együtt kell élnie az egyénnek, gondolok itt különösképpen a szorongásra, depresszióra, paranoiás tünetekre. 

A partidrogok is népszerűek. A marihuána lassan kezd úgy beépülni a köztudatba, mintha a használata teljesen veszélytelen lenne, pedig korántsem az. Sok esetben a keményebb drogok használatához vezet, de a marihuána rendszeres használata is nagy valószínűséggel pszichikai függőséget okoz, gyakran pánikrohamok, szorongás, depresszió miatt szorulnak egészségügyi ellátásra az érintettek. Ezek a tünetek pedig a marihuána használatának az abbahagyása után is fennmaradnak – hívta fel a figyelmet a veszélyekre a szakember. 

Kíváncsiság, csoportnyomás 

A prevenciós munka során, amikor a fiatalokat megkérdezik, mi készteti őket a szerhasználatra, legtöbb esetben az a válasz, hogy a kíváncsiság. Nyilván a csoportnyomás is nagyban közrejátszik, de leginkább a hatására kíváncsiak, amiről a barátok mesélnek. A klinikai pszichológus szerint elsősorban az jelent gondot, amikor valaki azért nyúl tudatmódosító szerekhez, mert nem tud a problémáival megküzdeni, illetve pótcselekvésként, vagy akár öngyógyítás végett, például a depressziós tünetek enyhítésére. Mint mondta, ha a fiatal kíváncsiságból ki is próbál valamiféle szert, de rendben vannak a kapcsolatai, az életében vannak kapaszkodók, akkor valószínűbb, hogy az nem fog rendszeressé válni, és hamar rájön, hogy a tudatmódosító szerek többet ígérnek, mint amit nyújtanak.

Azok jutnak el odáig, hogy szakemberi segítségre szorulnak, akik rendszeres használókká válnak, és elkezdik megtapasztalni a negatív hatásokat: depresszió, pánikrohamok, szorongás, memóriazavar, nehezen tudnak koncentrálni. Ezek mind olyan dolgok, amelyek megzavarják a fiatalok életvitelét, az iskolai teljesítményük romlásához vezetnek, valamint a kapcsolataikra is kedvezőtlen hatással vannak.

Elnézőbbek lennének a szülők? 

Amikor a szórakozóhelyeken, fesztiválokon a lábukon alig álló, önkívületi állapotban lévő 14-15 éves fiatalokat lát az ember, joggal merül fel a kérdés, hogy mit szól a szülő, amikor kamasz gyereke ilyen állapotban hazatér. 

Bartha Éva úgy véli, fontos lenne a szülőket is érzékenyebbé tenni a téma iránt, felhívni a figyelmüket, hogy milyen veszélyekkel jár az alkoholfogyasztás. Románia európai viszonylatban az elsők között áll ezen a téren, és a tapasztalat az, hogy amennyiben a szülők elfogadják a rendszeres alkoholfogyasztást, elnézőbben viszonyulnak ahhoz, amikor a gyerekük nyúl a pohárhoz. Nyugaton például szigorúbban betartják a szabályokat, 18 vagy esetenként 21 év alatti fiatalokat nem szolgálnak ki szeszes itallal. 

– Ezek a szabályok nem hiába láttak napvilágot, azért vannak, mert felmérték a fiatalkori alkoholfogyasztás veszélyeit és következményeit – hangsúlyozta a klinikai pszichológus. 

 A szakemberek szerint, amikor a szülők azt veszik észre, hogy a serdülőnek megváltozik a viselkedése, kezdi elveszíteni az érdeklődését, életmódváltás következik be nála, ami furcsának tűnhet, illetve elkezdenek romlani az iskolai eredményei, az figyelmeztető jel lehet. Érdeklődésünkre, hogy mit tehet a szülő, ha kiderül, hogy gyereke szerhasználó, Bartha Éva elmondta, ez attól is függ, hogy milyen életkorú a gyerek, ugyanis bizonyos kor után elég nehezen lehet korlátozni a cselekedeteit. Nagyon fontos beszélgetni erről, lényeges a jó szülő–gyerek kapcsolat, ahol a kamasz nem fél elmondani, hogy mi történt, mivel érzi, hogy szeretik, elfogadják, és számíthat a szülőre. Fontos ugyanakkor, hogy a szülő határozottan és következetesen képviselje az álláspontját, hogy nem támogatja a szerhasználatot, a részegséget. Segít, ha megértően viszonyul, nem kioktat vagy veszekszik, ez ugyanis általában ellenállást vált ki a gyerekből. Mindemellett jó lenne utánanézni, hogy a csoportnyomáson túl, ami nagyon erős ebben az életkorban, van-e még valami más ok is a háttérben, ami miatt szerhez nyúlt a gyerek. 

Nem mindenki látja be,hogy segítségre szorul

A Bonus Pastor Alapítvány szakemberei rendszeresen nyújtanak segítséget olyan családoknak, ahol a gyerek szerhasználati gondokkal küszködik. Fontos azonban, hogy a szenvedélybeteg motivált legyen, ugyanis amíg a tagadási fázisban van, nem tudnak vele dolgozni, csupán a hozzátartozókkal. 

Általában a szülők fordulnak hozzájuk segítségért, amikor látják, hogy gond van a gyerekükkel. Van, amikor a fiatal is együttműködik, mivel érzi, hogy veszélyben van, és szeretne változtatni, de olyanok is vannak, akik nem akarnak részt venni a tanácsadásban, így csak a szülő megy el. Ilyenkor elkezdenek dolgozni a szülővel, a szakemberek felkészítik arra, hogy mit lehet tenni, hogyan kellene viszonyulnia a gyerekéhez.

Prevenció az iskolában

Emellett a Bonus Pastor Alapítvány prevenciós tevékenységeket is tart tanintézményekben, a pedagógusok kérésére elmennek és beszélgetnek a diákokkal a függőségekről, alkoholfogyasztásról, kábítószer-használatról. Ezen tevékenységek iránt egyre nagyobb az igény – jegyzi meg Bartha Éva. A foglalkozásokon elsősorban azt próbálják felmérni, hogy az adott osztályba járó fiatalok milyen ismeretekkel rendelkeznek a témában. Általában már a beszélgetés elején rákérdeznek arra, hogy milyen pozitív hatásokat tapasztaltak a szerhasználatkor, ugyanis köztudott, hogy rövid távon többnyire jó érzést kelt bennük. Emellett a szerhasználathoz kötődő tévhiteket is át szokták beszélni, ismertetik a hosszú távú negatív hatásokat, illetve próbálnak arra is kitérni, hogy a fiatalok szerint mire volna szükségük a szerhasználat helyett, mi az, ami örömöt, biztonságot nyújt, illetve növeli az önbecsülésüket. Ugyanakkor az Iskola másként hét keretében középiskolai csoportokat is szoktak fogadni az alapítvány magyarózdi terápiás otthonában, ahol a fiatalok beszélgethetnek a függőséggel küszködő bentlakókkal. Bartha Évától ugyanakkor megtudtuk, hogy prevenciós céllal egy interaktív kiállítást terveznek Köztes átmenetek címmel. A tárlat egy négy-öt termes helyszínen kapna helyet, ahol az egyes szobákban a kiállított anyag alapján a különböző szerekről és azok hatásairól beszélgetnének el az odalátogató diákcsoportokkal. Az utolsó teremben pedig arról esne szó, hogy milyen megküzdési stratégiákat lehet alkalmazni, illetve hogyan lehet felelősségteljesen viszonyulni az alkohol- és szerhasználathoz.