Az ENSZ közgyűlése május 3-át nyilvánította a sajtószabadság világnapjává, hogy felhívja a figyelmet a szabad sajtó fontosságára, és emlékeztesse a kormányokat a szabad véleménynyilvánítás jogának tiszteletére és betartására, melyet az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 19. cikke is védelmez. Ezen a napon világszerte megemlékeznek a munkavégzés közben elhunyt újságírókról, valamint ezen a napon is több felmérés és jelentés megjelenik a média szabadságának aktuális helyzetéről.
2019-es jelentésében a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-szervezet arra figyelmeztetett, hogy Romániában továbbra is veszélyben van a sajtószabadság; a sajtó szabadságát főleg a korrupciós ügyeiktől szabadulni akaró politikusok médiára gyakorolt nyomása fenyegeti. A kormány nem törődik a sajtószabadság helyzetével, a romániai média fokozatosan politikai propagandaeszközzé válik. A túlpolitizált sajtó finanszírozási forrásai sem áttekinthetők, a média nem a valóságot tükrözi, hanem a médiatulajdonosok gazdasági és politikai érdekeit kényszerül kiszolgálni, emiatt elveszíti hitelességét. Az RSF szerint a börtönbüntetésük elkerülésére törekvő politikusok a közmédiát függővé tették az állami költségvetésből történő finanszírozástól. Az Országos Audiovizuális Tanács nem teljesíti eredeti feladatát, nem bünteti a visszaéléseket – állapítja meg a nemzetközi sajtószervezet. A hatóságok forrásaik feltárását követelik az újságíróktól, az újságírók által kért információkat pedig a személyes adatok védelmére hivatkozva tagadják meg, azon vannak, hogy leállítsák a hatalmat bíráló cikkeket, perrel fenyegetik a sajtó képviselőit, magukat újságíróknak feltüntető kormányügynökök beszivárognak a sajtóba. Néhány független média ennek ellenére is fennmaradt még, ám önkényes pénzügyi ellenőrzésekkel kell szembenéznie, valahányszor befolyásos politikusokat bírál – állapítja meg a jelentés.
Az RSF 2021-es jelentése szerint a koronavírus-járvány rontott a sajtószabadság helyzetén. Az erre hajlamos kormányok kihasználták a lehetőséget arra, hogy nagyobb befolyást szerezzenek a média fölött.
A sorrendben Románia a 48. helyen, épp a vonal fölött helyezkedik el a kielégítő kategóriában, és egy pozíciót hátrább csúszott a tavaly óta.
Az RSF szerint Romániában a kormány újságírásról és a véleménynyilvánítás szabadságáról alkotott elképzelése ösztönzi a cenzúrát és az öncenzúrát. A média finanszírozásának mechanizmusai sok esetben átláthatatlanok, a szerkesztési politikák pedig a tulajdonosok érdekeinek vannak alárendelve, akik gyakran propagandaeszközként használják őket.
A jelentés kritizálja ugyanakkor a kormány rossz járványügyi kommunikációját, amely nagyban hozzájárult a sajtó hitelének romlásához. Megemlíti a kormánynak azt a programját is, melynek keretében 40 millió eurót osztott szét a különféle médiumok között a járvánnyal kapcsolatos hiteles tájékoztatás ösztönzése céljából. A kezdeményezést azonban sok kritika érte. Főként azért, mert az elosztásnál nem vettek figyelembe minőségi kritériumokat, és nem feltétlenül azokhoz a sajtóorgánumokhoz jutottak a nagy összegek, melyek korrekt tájékoztatást folytattak.
