Az idei, „A remény zarándokai” mottóval meghirdetett csíksomlyói pünkösdi búcsú a ferences hagyományok szerinti liturgiák és gyalogos zarándoklatok mellett különleges lelki töltekezést adott György Alfréd kamilliánus szerzetes ünnepi szónoklatával.
A pünkösdszombati fogadalmi búcsúra idén is több mint 300 ezer zarándok érkezett szerte a nagyvilágból. Az idei fogadalmi búcsú főcelebránsa ft. dr. Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke volt.
Ft. dr. Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke
„Mindig szerettem volna hozzád jönni, a közeledben lenni”
– mondta beszédében György Alfréd, a búcsú szónoka. Kiemelte: Az Üdvöz légy, Mária segítette át élete egyik nehéz problémáján.
Mint mondta, Mária küldetést adott neki. Azt, hogy tanítsa meg az embereket imádkozni. „Az imádság a remény kapuja, a remény bölcsője. A mi „fegyverünk” az imádság, a rózsafüzér. Úgy imádkozzunk, mint egy asszony, mint egy édesanya. Vegyük észre a csíksomlyói segítő
Szűzanya arcát, Mária szenved a háborúban álló gyermekei láttán. De vegyük észre Mária örömét is, a mások örömét is, ne csak kérjünk, hálásak is legyünk”.
Hangsúlyozta: Mária ha boldognak lát titeket, ő is boldog lesz, legyetek a remény zarándokai, mondjatok igent az életre, igent a szeretetre! – ez a zarándok feladata.
Arra biztatott, hogy „őrizzük meg a hitet és az emberi élte méltóságát, a család szentségét. Imádkozzunk Mária előtt, hogy vigaszt találjunk. Keressük a lélek békéjét”.(…) „Kedves zarándok testvéreim, tanítsátok meg gyermekeiteket imára kulcsolt kézzel élni, tanítsátok meg gyermekeiteket imádkozni, hiszen az imádság a remény kapuja, a remény bölcsője”– mondta egyebek mellett György Alfréd kamilliánus szerzetes.
A búcsús szentmise áldással és a himnuszokkal ért véget.
György Alfréd Fotók: MTI
Minden igaz magyar szíve ide húz, Csíksomlyóra
Immár 456 éve minden igaz magyar szíve ide húz Csíksomlyóra. Itt találja meg küzdelmes, vergődő életé-nek vigaszát, reményét és támaszát. Úgy jön ide, mint a bajba jutott, aggódó, félő gyermek az édesanyjához. Ide hozza könnyeit, gyászát, bánatát s kevéske örömét, és reménykedve kéri anyai oltalmát küzdelmes életéhez. Ide hozzák a férfiak küzdelmekben megkopott lelküket, meggyengült hitüket. Az édesanyák kevés örömüket és sok bánatukat, tengernyi könnyüket s aggodalmakban összezsugorodott szívüket. Ide vonszolják az öregek elfogyó erejüket, homályosodó szemüket, elfáradt szívük reménykedő dobbanásait. Ide hozzák az ifjak és leányok szép bizakodásukat, s támaszt kérnek égi Anyjuktól jövőjükhöz és keresztény jövőjük beteljesedéséhez.
Csíksomlyó búcsújáró hely jellegét az adja meg, hogy már a XV. században virágzik a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében. A környék népe Mária-ünnepeken Somlyón gyűlt össze. IV. Jenő pápa az 1444. évi körlevelében arra buzdítja a népet, hogy legyen segítségére a ferenceseknek a templomépítésben. Viszonzásul – a kor szokása szerint – búcsút is engedélyezett a jótevőknek. A templom építését azzal indokolja a pápa, hogy „a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából, és gyakorta nem szűnik odagyűlni Máriát tisztelni”. Azóta is megszakítás nélkül tart a zarándoklat Csíksomlyóra, Szűz Mária tiszteletére.
Csodás történetek
Az egyik legismertebb, a Szűzanya-szoborhoz fűződő csodás történet, hogy: „Az 1661-es tatár–török pusztítás alkalmával a tatár pusztítók behatoltak a kolostor falai mögé, felgyújtották a templomot és a vele egy födél alatt lévő kolostort.
A kolostorudvar oltalmába menekült népet halomra gyilkolták. Csak az erőseket és a gyerekeket kímélték meg, akiket rabságba hurcoltak.
A templomban elrejtőzött nép a kegyszoborhoz menekülve hittel könyörgött a Szent Szűzhöz, hogy védje meg őket a támadóktól. A tatár vezér látta, hogyan bújnak a kegyszoborhoz az emberek, és kapzsiságában azt gondolta, hogy ez a szobor valami értékes kincs lehet. Elhatározta az elszállítását. Azonban amikor a kegyszobrot szekérre tetette, négy, hat, de nyolc ökör sem tudta megmozdítani a szekeret. Akkor ledobatta a szobrot, és haragjában kardjával hozzávágott. Ekkor a tatár vezér karja, amellyel a karcsapást a kegyszobor arcára mérte, bénán lehanyatlott, rémület szállta meg, és fejvesztve elmenekült.
A búcsú
A csíksomlyói pünkösdi búcsú idén június 6-án, pénteken 18 órától szentmisével kezdődött, amelyet a Kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás követett. Június 7-én már a kora reggeli óráktól, 5.30-tól folyamatos gyóntatás és áldoztatás volt a ferences kolostor négyszögletű udvarában. Reggel 7-től és 8-tól szentmisére várták a híveket a Kegytemplomba.
A kordon a főpapság vezetésével 10.30-kor indult a csíksomlyói ferences kolostor elől fel a Kis- és Nagysomlyó hegyek közötti nyeregbe, a Hármashalom oltárhoz, ahol 12.30-tól volt az ünnepi szentmise. 18 órától ismételten a kegytemplomba várták a híveket szentmisére, majd azt követően az éjszakai virrasztásra.
Vasárnap, június 8-án reggel 7 és 8 órától volt szentmise a kegytemplomban, folyamatos gyóntatással és áldoztatással a kolostor négyszögletű udvarában. 10.30-tól ismét ünnepi szentmisére várták a híveket, ezután hazaindultak a keresztalják. Pünkösd első napján az ünneplés 18 órakor szintén szentmisével zárult.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
