Úgy tűnik, győzött a PSD-ellenforradalom, hiszen körvonalazódni látszik az a terv, amelyet gondosan kigondolt a PSD: a Bolojan-kormány megbuktatása és a PSD hatalomra jutása. Összeesküvés-elméletnek tűnik ez a kijelentés, de ha következtetni tudunk a Bolojan-kormány megbuktatásának körülményeiből és az utána következő hatalmi harc lépéseiből, akkor ez vonható le belőle. A Bolojan-kormány ugyanis a hazai és a geopolitikai kényszerhelyzetben gazdasági megszorító intézkedéseket hozott, felelősséget vállalva azért, hogy megakadályozza az ország csődjét. Kiderült, hogy az előző PSD-kormányok – szociális intézkedések leple alatt – gyakorlatilag eladósították az országot, mi több, elpanamázták az uniós támogatásokat, és emiatt elmaradtak a nagy infrastruktúraberuházások, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy külföldi befektetőket vonzzon az ország. Pedig ez utóbbi hozzájárult volna a gazdasági fenntarthatósághoz. A szocdemeknek, meglovagolva a megszorító intézkedések foganatosítása után kialakult közhangulatot, maguk mellé állítva az AUR szélsőjobboldali pártot, sikerült elérni azt a parlamenti többséget, amivel elgáncsolták a Bolojan-kormányt. Nicuşor Dan kormányfőjelölési kísérletei is tulajdonképpen kamunak tűntek, hiszen az eljárás miatt borítékolható volt az, hogy egyik nevesített kormányfő sem nyeri el a parlament támogatását. Mindeközben a PSD-sek hátradőlve követték a politikai csatározást, készülve a huszárvágásra, nevezetesen arra, hogy nincs alkalmasabb jelölt, mint Sorin Grindeanu pártelnök. Előrehozott választásokat senki sem akart, illetve erre még nem volt precedens Romániában, így Nicuşor Dant is falhoz állították. A Bolojan-kormány megbuktatásával pedig véget vethetnek annak a leleplező intézkedéssorozatnak, aminek kapcsán fény derülhet a PSD maffiaszerű ténykedéseire, arra, hogy miként herdálták el az ország vagyonát évtizedek óta, kezdve az 1989-es rendszerváltás utáni „privatizálással”, amikor számos egykori állami vállalat vagyona potom pénzért került bizonyos érdekcsoportok tulajdonába, azokéba, akik, mint most is kiderül, még mindig befolyásolják az ország politikai történéseit.
Az USR – amely a leginkább nekiment a PSD-s oligarcháknak –, azt javasolta, hogy a PNL, az USR és az RMDSZ alkosson egy jobboldali kisebbségi kormányt, illetve jöjjön létre egy szociáldemokrata párti kabinet, amely felváltva vezetné az országot a következő időszakban. Ezzel „természetesen” nem ért egyet a PSD, a párt ugyanis azzal vádolja a Mentsétek Meg Romániát Szövetséget (USR), hogy tudatosan akadályozza a kormányalakításról szóló politikai megállapodás létrejöttét, és irreális követeléseivel fenntartja a politikai válságot. Mi több, a cinikus közleményben többek között az is áll, hogy az USR által javasolt kormányzati rotáció valójában egy „olcsó trükk”, amellyel a párt folyamatosan új feltételeket szab, hogy ellehetetlenítse a pártok közötti megállapodást. A szociáldemokraták úgy vélik, az USR javaslatának nincs köze az ország gazdasági és társadalmi problémáinak megoldásához, inkább politikai és pozíciószerzési érdekeket szolgál. És arra is felszólították a parlamenti erőket, hogy hagyjanak fel a politikai játszmákkal, és támogassák egy teljes jogkörű, működőképes kormány mielőbbi megalakulását.
Mintha önmagukról beszélnének, csak az a gond, hogy a machiavellista politikai machináció varázstükrét nem maguk felé fordították. Ez talán a bányászjárások óta Románia legaljasabb politikai manipulációja. Lelkük rajta…
