Az elmúlt öt év kisebbségvédelmi fejleményeiről tájékoztatta az RMDSZ az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményének szakértői testületét, amely június végén látogatott Romániába.
Az ET bizottságának legutóbbi, 4. véleménye 2017-ben jelent meg sok elmarasztalással, amelyet követően Románia 2019-ben benyújtotta 5. országjelentését a kisebbségi jogok alkalmazásával kapcsolatosan. Erre az országjelentésre reagálva fejtették ki az RMDSZ képviselői a véleményüket a szakértői testületnek.
Elmondták, hogy a kormányprogramba belefoglalták a kisebbségi törvény elfogadását, jelenleg dolgoznak a tervezeten. Arról is tájékoztattak, hogy a közigazgatási kódex visszalépést jelent a nyelvi jogok tekintetében, leállt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, a már visszaszerzett tulajdonokat visszaállamosítják, és továbbra is problémás a nyelvi jogok alkalmazása. Még mindig helységnévtáblákat rongálnak meg és festenek le, bírósági döntéssel semmisítenek meg nyelvhasználati jogokat biztosító tanácsi határozatokat, a járvány idején a kisebbségi nyelveken történő központi tájékoztatás teljesen hiányzott.
Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása révén hivatalosítani kezdte a helyi közösségek zászlóit és címereit, de újra bírósági döntésekkel korlátozzák a szimbólumok használatát. És a lista itt nem ér véget.
A problémák nem új keletűek: 2018-ban az ET elmarasztalta Romániát, és megerősítette az RMDSZ álláspontját, miszerint, ellentétben a hivatalos retorikával, Románia nem mintaállam. Az ET Miniszteri Tanácsa 2018-as ajánlásai között kiemeli: csökkenteni kell Romániában a jelenlegi 20 százalékos anyanyelv-használati küszöböt, szorgalmazta ugyanakkor a jelentős számú magyar közösség által lakott településeken a magyar nyelvű utcanévtáblák kihelyezését, bátorította a hatóságokat, hogy a tömegközlekedésben használt jelzéseket és a közérdekű információkat is jelentessék meg magyar nyelven.
Aggasztónak találták az igazságszolgáltatási rendszerben tapasztalható hiányosságokat is. Felhívták a figyelmet, hogy a hatóságoknak lehetővé kell tenniük, hogy az érintettek anyanyelvükön nyújthassanak be dokumentációt, illetve joguk van tolmácsot igényelni.
Az oktatással kapcsolatban kijelentették: nagyobb erőfeszítést kell tenniük a romániai hatóságoknak annak érdekében, hogy az országban élő kisebbségek történelmét és kultúráját kötelező módon oktassák, így a többség is megismerhesse azt. Az ET sajnálatát fejezte ki, hogy az illetékes román hatóságok adatközlésének késedelme és a naprakész információk hiánya akadályozta a romániai kisebbségi nyelvek jelenlegi helyzetének pontos értékelését.
2021-ben az RMDSZ közölte, Románia hamis képet sugall a kisebbségekkel szembeni politikájáról, és sajátosam alkalmazza a kisebbségvédelmi keretegyezményt, nem veszi komolyan sem saját törvényeit, sem a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit.
Eközben a hatóságok szerinti „mintaállamban” sok minden ma sem változott. Szinte mindennaposak a magyarellenes megnyilvánulások, amelyek a közelgő választási kampányban tovább erősödhetnek.
