2021. április 18., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Mert most is vannak igazgyöngyök

Az idősebb korosztály gyakran él azzal a mondással, hogy „bezzeg az én időmben”, és be kell vallanunk, hogy bizonyos területeken ennek van is valóságalapja, hiszen a régi időkben voltak dolgok, amelyek jobbak voltak. Például tisztább volt a levegő, nem kellett maszkot viselni, nem volt online oktatás, akkoriban jobbnak tűntek a kilátások, és a mesék is szebbekvoltak.

Arról, hogy milyen gyermektörténetek készülnek manapság, el kell mondani, hogy nagyon is valóságos az a kijelentés, hogy régebb jobb volt. Visszagondolok a saját gyermekkoromra – ami nem volt olyan nagyon régen –, és azokra a rajzfilmekre, amelyeket néztem. Lehet, hogy nem voltak olyan színesek és olyan akciódúsak, mint a maiak, de komoly nevelő szerepük volt. Például a Varázslatos iskolabusz című rajzfilm nézői megismerkedhettek az emberi szervezet felépítésével vagy éppen a növények „működésével”, de személyes tapasztalatból elmondhatom, hogy én így tanultam meg a bolygók sorrendjét. Ezzel szemben a mai rajzfilmek nem sok tudást nyújtanak, színesebbek és szebben kidolgozottak, mint a 15-20 évvel ezelőttiek, de a tartalmi részük elsilányult. 

A minőségi rajzfilmek tehát eltűntek vagy eltűnőfélben vannak, éppen ezért egyre fontosabb az írott mese, amire már nem igaz az, hogy régebb jobb volt. Manapság is születnek elképesztő történetek, amelyek egyrészt valós információt nyújtanak, másrészt sokkal jobban fejlesztik a gyermekek képzeletvilágát, mint bármilyen rajzfilm. A szöveg lehetőséget teremt arra, hogy mindent magunk képzeljünk el, míg a rajzfilm kész képek elé állítja a nézőt.

Tehát megéri mesét és erdélyi író tollából született történetet olvasni, és kortól függetlenül megéri belemerülni egy-egy történet varázslatos világába, hiszen a mesék esetében nincs korhatár. Szabó Róbert Csaba kétkötetes meseregénye, a Vajon Nagyi és az aranyásók, illetve a Vajon Nagyi és a száguldó város az erdélyi olvasóhoz közelálló történetek, megérdemli a helyét a könyvespolcon.

Az első részben a verespataki aranybánya története van feldolgozva, természetesen nem a megszokott formában, hanem mesésen. Egy bányatársaság ciánnal akarja kitermelni a nemesfémet a hegyből, ami azzal járna, hogy a hegy közelében lévő falu lakói el kellene költözzenek egy bizonyos időre, ezért persze különféle juttatásokat kapnának. Azonban Vajon Nagyinak nem tetszik a dolog, és mindegyre a kedvenc kifejezését hajtogatja: a vajont. Ennek meg is lesz a következménye, és a Nagyit elrabolják, szerencsére a közelben van a segítő csapat Ferkó és Zsuzsi személyében, akik egy manó közreműködésével megpróbálják felderíteni a rejtélyt, és kiszabadítani Nagyit. A kérdés csak az, hogy vajon hogyan sikerül az akció?

A második kötetben helyszínt váltunk, és Kolozsváron találjuk magunkat, ahol Vajon Nagyi a forgalommal és az új városképpel küzd. Visszatérnek a régi szereplők, és újakkal is megismerkedhetünk. A második történetben fordul a kocka, itt Ferkó tűnik el, és Nagyi próbálja megtalálni. A történetnek az egyik fő tanulsága, hogy mindenkinek joga van belépni a varázslatos világba, kortól függetlenül, illetve hangsúlyozza annak a fontosságát, hogy a mesék mindenkihez szólnak. 

A kérdés csak az, hogy vajon lesz-e folytatás?

Vajon Nagyi sorozat