A magyar kultúra napja az ifjúság körében Kapudrog a kultúrához

*Panelbeszélgetés a Vates Projekt tagjaival   
 Forrás: Magyar Ifjúsági Értekezlet Facebook-oldal

Január 22-én hirtelen mindenki elkezdte fontosnak érezni a kultúrát, még az is szót emelt mellette, aki talán ritkán vesz a kezébe könyvet, és még ritkábban megy el valamilyen kulturális eseményre. És amikor azt mondjuk, hogy kulturális esemény, akkor nem érdemes kizárólag a magas kultúránál maradni, erre is szükség van, de a terület más formáival is érdemes megismerkedni, akár bevezetőként is. Erre gondolhatott a Magyar Ifjúsági Értekezlet (a MIÉRT) is: a Vates Projekttel közösen január 22-én, a magyar kultúra napján egy rendhagyó eseményt szervezett Kolozsváron, a Planetárium kávézóban, ahol volt kerekasztal-beszélgetés, slam és magyar kultúráról szóló kocsmakvíz, ezek mellett pedig kihirdették a kultúra napi fotópályázat nyerteseit is. Az érdeklődés nem maradt el: a teremben az esemény alatt annyian voltak, hogy első kézből tanúsítjuk: az ajtóban is alig lehetett megállni!

A résztvevők száma és érdeklődése mutatja, hogy az esemény kimondottan célba talált a fiatalok körében. „Megtaláltuk azt a formát, ahogy a magyar kultúrát be tudjuk csempészni a fiatalok nyelvezetébe” – fogalmazott Szilágyi Dóra Emese, a MIÉRT elnöke, aki a Népújságnak adott interjújában azt is elmondta, hogy a legnagyobb érdeklődésre a Vates Projekt tagjaival való kerekasztal-beszélgetés tartott számot, ami annak is betudható, hogy a Vatest nagyon sokan követik.

A Vates Projektről dióhéjban azt kell tudni, hogy egy művészet inspirálta ruházati márka és kulturális platform, a tagjai az irodalmat, a költészetet és a kultúra különböző formáit egy nagyon „emészthető” formában adják át a fiataloknak. Nem poros tankönyvszagúan, hanem apró falatokban, idézetekben kapják meg a követőik ezt a világot, ami a hétköznapokban nagyon jólesik – vélekedett a MIÉRT elnöke.

A kerekasztal-beszélgetést követte a slam, és bár eleinte nem voltak jelentkezők, menet közben a teremben ülők közül többeknek  is megjött a bátorsága, és kiálltak elmondani a szövegüket, sőt olyan is volt, hogy valaki debütálása során több írását is bemutatta a közönségnek. A slam után pedig a kocsmakvíz következett, ezalatt a csapatok kimondottan elgondolkodtató kérdéseket kaptak a magyar kultúra területéről, volt magyar irodalomra, magyar Nobel-díjra, de magyar filmekre vonatkozó kérdés is. Sőt a mesterséges intelligencia is előkerült, az utolsó kérdéskör ugyanis úgy nézett ki, hogy a szervezők képeket generáltattak versekről a mesterséges intelligenciával, a csapatok pedig ki kellett találják az AI-kép alapján a vers címét, és meg kellett mondják a szerzőjét is. Szilágyi Dóra Emese a kvízt követően úgy értékelt, hogy sikerült jól körbejárni a magyar kultúrát, illetve a kérdésekkel elgondolkodtatni a fiatalokat.

Nem szabad kifelejteni a fotópályázat eredményhirdetését sem. Egy csíki tájat, egy néptánccsoportot és egy keresztelőt bemutató kép, ez a három kapta a legtöbb like-ot, így ezen fotók alkotói részesültek nyereményben. Viszont volt egy különdíj is, amit a Magyar Ifjúsági Értekezlet ítélt oda. A különdíjas kép egy gyergyószéki fotós munkája, aki egy március 15-ei eseményt örökített meg, ahol gyerekek léptek fel a színpadra, köztük volt egy kerekesszékes kisfiú is, mondta Szilágyi Dóra Emese, aki szerint a képben talán az a legszebb, hogy odafigyelünk egymásra, hiszen a közösség arról is szól, hogy mindenki egyenlő esélyt kap. Az egymásra való odafigyelésre különösen rávilágít az a tény, hogy a különdíj nyertese felajánlotta a teljes nyereményét a kerekesszékes kisfiúnak.

A panelbeszélgetésre visszatérve: a Vates Projekt esetében felmerülhet az a kérdés, hogy mi volt hamarabb: a ruhamárka vagy az irodalom. Bárány Bence, a Vates tagja a Népújságnak elmondta, hogy esetükben ez a két tényező elválaszthatatlan egymástól, viszont hamarabb indultak el a közösségi médiás profilok, tehát az irodalmi tevékenység, de már az elején tudták, hogy ebbe a mostani irányba szeretnének haladni. A céljaik között pedig szerepel, hogy klasszikusoktól származó idézeteket és kortárs, kevésbé ismert művekből, szerzőktől származó idézeteket is közzétegyenek, akár dalszövegekből is. Boda Inez, a Vates szerkesztője azt is elmondta, hogy tudatosan hosszabb művekből is idéznek, és arra törekednek, hogy a legmegfogóbb, legizgalmasabb részét emeljék ki az adott szövegnek, ezzel arra ösztönözve a követőiket, hogy olvassák el, hallgassák meg, vagy éppen nézzék meg az adott mű teljes változatát. A Vates ugyanis nemcsak irodalomi művekből, hanem zeneszámokból és filmekből is idéz.

A közösségi médiás idézetes posztok esetében pedig azzal próbálkoznak, hogy azok minél figyelemfelkeltőbbek, a szemnek minél kedvesebbek legyenek. Ezzel együtt nem hagyjuk figyelmen kívül az informatív jelleget sem, például egy irodalmi idézet esetében feltüntetjük a mű címét és szerzőjét, osztotta meg a Népújsággal Farkas Alex, a Vates tagja. Ami pedig a követőiket illeti, 70%-uk 18 és 32 év közötti nő, tudtuk meg Bárány Bencétől, aki azt is hozzátette, hogy az a céljuk, hogy egy minél heterogénebb követőbázist építsenek ki a változatos tartalmaik révén.

Az idézetekkel ellátott termékek esetében az is kérdés, hogy mit üzen az a személy, aki ezt viseli. Farkas Alex szerint, aki egy idézetes pólót vagy terméket vásárol, az ad neki egy pluszjelentést, a viselője üzenetet közvetít azzal, hogy felveszi, és akinek tetszik egy adott idézet, az hordani is fogja.

A magyar kultúra napi eseményen arról is kérdeztük a Vates tagjait, hogy milyen könyvet, művet ajánlanának. Bárány Bence nem ajánlott konkrét művet, mivel úgy látja, azzal már adna neki egy házi olvasmányos ízt, azonban véleménye szerint a hozzánk legközelebb levő mű mindenképpen alkalmas arra, hogy beleolvassunk. Farkas Alex ezt azzal egészítette ki, hogy ha egy műfaj tetszik nekünk filmekben, akkor érdemes lehet ugyanazt vagy hasonló műfajt keresni a könyvek esetében is. Boda Inez is egyetértett társaival, viszont ő megfogalmazott egy konkrét ajánlást is: Simon Mártonnak Az eltévedt golyó című művét.

Összességében a Vates közelebb hozza az idézetek és a közösségi média felületein, valamint a különböző, viselhető termékeken keresztül a kultúrát mindenkihez, és ezzel a nem tankönyvi, laza, de mégis informatív megközelítéssel egyfajta, jó értelemben vett kapudrog is lehet a kultúrához, az irodalomhoz, amely arra sarkallhatja az embereket, hogy kezdjenek el kultúrát fogyasztani, az elején akár kimondottan rövid formátumban, amit fokozatosan lehet növelni.

A Magyar Ifjúsági Értekezlet eseményét nézve elmondható, hogy sikeres volt, és bizonyítékként szolgál arra, hogy a fiatalokat érdekli a kultúra, csak lehet, nem abban a formában, ahogyan azt a sok esetben poros tankönyvekben találnák meg. A jövőre nézve pedig jó hír, hogy az idén a MIÉRT azon is dolgozik, hogy a magyarsághoz kapcsolódó eseményeket egy kicsit különlegesebb 

formában ragadja meg, újságolta Szilágyi Dóra Emese. Egyelőre több részletet nem árult el, de abban már biztosak lehetünk, hogy 2026-ban ilyen téren is számíthatunk még meglepetésekre a MIÉRT-től.