Történelmi jelentőségűnek nevezte a pénzügyminiszter a román tőzsdepiac felminősítését a napokban beharangozó döntést. Csak két dolgot felejtett ki az öntömjénező dicshimnuszából. Az egyik, hogy ez a döntés csak egy év múlva lép életbe, a másik pedig, hogy ez az önmagában pozitív fejlemény nem annyira megvalósítás, hanem inkább lehetőség, aminek a potenciális kiaknázása érdekében nem sokat tesznek, sőt, inkább gátolják.
Abban az esetben, ha egy év múlva a román tőzsdepiac a „határ” kategóriából eggyel feljebb lépve a „feltörekvő” kategóriába kerül, az annyit tesz, hogy szép hazánk értéktőzsdéje és ezzel nemzetgazdasága is felkerül a komolyabb beruházók térképére. Ez kétségtelenül fontos, mert az üzleti világban az ilyen minősítéseknek komoly szerepük van a beruházásokkal kapcsolatos döntéshozatalban. Az remek, ha már komolyabb fiúk radarján is megjelenünk, de ez még korántsem jelenti azt, hogy falastól fogják ránk dönteni az ajtót igyekezetükben, hogy itt befektessenek. A komoly vállalkozók ha valahol üzletelni akarnak, akkor az ehhez hasonló piaci mutatók alapján szemügyre vehetnek egy olyan célországot, amelyikre korábban eszükbe sem jutott volna gondolni. De a konkrét valóságban olyan tényezők alapján fognak mérlegelni, hogy az adott országban van-e tisztességes infrastruktúra, áll-e rendelkezésre elegendő számú és jól képzett munkavállaló, van-e színvonalas oktatási rendszer, amely közép- és hosszabb távon biztosíthat nívós szakikat, van-e vállalkozóbarát adó- és gazdaságpolitika. És mindeme tényezők tekintetében szép hazánk biztos sereghajtó nemcsak az uniós tagállamok, de az egykori volt szocialista barakktársak mezőnyében is. És például a most az elnöki székért viaskodó, nyerésre esélyes politikusok egyikénél sem látni olyan programot, amely e tényezők tekintetében legalább a közeljövőben elindítaná szép hazánkat a komolyabbakhoz való felzárkózás útján.
Még ennek a minősítésnek az elérése sem a kormány érdeme, ahogy azzal a miniszter kérkedett. Mert az utóbbi három évben, amióta ez a kormányzat hatalmon van, inkább keresztbe tenni igyekeztek a tőzsdepiacnak, mintsem segíteni, az olyan légből kapott ötletekkel, mint például a kapzsisági adóként elhíresült illetékcsomag. És mivel a hasonló gazdasági döntéseknek mindig szokott lenni politikai tartalma is, az sem lehet véletlen, hogy ezt a minősítést a szocdemek minden második nyilatkozatában multikat reggeliző bajszos bárójának a megérdemelt helyére való küldése utáni esztendőben kaptuk meg. De a jövőre esedékes parlamenti választások viszonylatában nem látszanak olyan legények a porondon, akik az adófizetők javára tudnák kamatoztatni az ebben a fejleményben rejtőző lehetőségeket.
