A legnépesebb kreativitási vetélkedő zárult

Vallomások a hivatásról

Minden eddiginél több résztvevővel tartották az elmúlt hét végén, a hivatások évében a XI. erdélyi főegyházmegyei kreativitásvetélkedőt Marosvásárhelyen. A verseny célja, hogy minden gyermeknek lehetőséget adjon kreatív képességeinek a bizonyítására. Ezért az idei vetélkedőt is 12 versenykategóriában (rajz, fotó, naptár, plakát, dombormű/körplasztika, irodalom, szavalat, bábjáték/ dramatizálás, rövidfilm, vokális és hangszeres zene, tánc és sport) szervezte meg a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum és a Keresztelő Szent János-plébánia Pro Vita Cristiana Alapítványa április 12-13-án. 

Bár a vetélkedő két nagy kategóriából áll, a passzív kategóriát jelentő rajz, fotó, naptár, plakát, dombormű/körplasztika résztvevőinek nem volt kötelező a részvétel, ők alkotásaikat kellett elküldjék. Az aktív kategória (irodalom, szavalat, bábjáték/dramatizálás, rövidfilm, zene, tánc, sport) nagyon sok kis és nagyobb diákot vonzott Marosvásárhelyre a két nap során. A versenyen újra kiderült, hogy rengeteg tehetséges diák van Erdélyben, akiknek a vetélkedő alatt lehetőségük nyílt arra, hogy az iskolai tantárgyakon túl ügyességüket, ötletességüket, tehetségüket is bizonyítsák, s díjakkal, dicsérettel térjenek haza. A verseny ugyanakkor lehetővé tette számukra, hogy a hivatásként gyakorolt mesterség fontosságát is átérezzék, a szervezők ugyanis ezt a fogalmat nemcsak a papi, szerzetesi, hanem minden hivatásként végzett tevékenységre értették. 

A passzív kategória díjazási ünnepsége szombaton délután a Deus Providebit Ház Szent Mihály termében zajlott, ahol sok boldog kisdiákkal találkoztam. A díjazást követően kértem meg dr. Tamási Zsoltot, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatóját, a verseny főszervezőjét, hogy értékelje az idei rendezvényt. 

 – Tíz éven keresztül tartottuk a vetélkedőt különböző néven, a második évtizedet II. Rákóczi Ferenc színe alatt indítottuk el, remélem, ez sokáig fog tartani. Örömünkre szolgál, hogy jelentősen megnőtt a részt vevő megyék száma, a korábbi átlagos hathoz képest az idén 11 megye kapcsolódott be a vetélkedőbe: Fehér, Brassó, Beszterce, Kolozs, Hunyad, Maros, Hargita, Temes, Bihar, Szilágy és Szatmár megyéből volt résztvevőnk. A diákok fele az aktív, másik fele a passzív kategóriákban, a munkáikkal képviseltették magukat. 

 – Sok távoli, kisebb vagy nagyobb település képviselőjének a neve hangzott el a díjazottak között.

 – Minden megyének voltak nyertes diákjai, és remélem, hogy jövőben is számíthatunk a jelenlétükre. Létszámban is többen jöttek el a versenyre, 1209 gyermek regisztrált, de mivel volt, aki több kategóriára is jelentkezett, valamivel több mint 1400 alkotást kellett a zsűrinek értékelnie a 12 versenyszekcióban. Ennek eredményeként több mint hatszáz díj és kétszáz dicsérő oklevél, különdíj került kiosztásra. Úgy éreztük, hogy jó hangulatú vetélkedő volt, a szekciófelelősöknek jelentős gyakorlata van már a szervezésben. Több kategóriában is beértek a zsűri tanácsai a folyamatosan visszatérő versenyzők esetében, aminek az lett a következménye, hogy például a dramatizálás kategóriában minden résztvevőnek első díjat kellett adjanak, mert annyira jók voltak, hogy nem tudtak senkit hátrább sorolni. A táncnál, ahol én voltam a szekciófelelős, minden produkció kifejezetten jó és hangulatos volt, és nagyon örültünk annak, hogy a felkészítő tanárok fegyelmezett csapatokat hoztak magukkal. Ez abban is tükröződött, hogy a kiváló szereplés mellett szinte minden csoport végig ittmaradt, és megnézték a többiek táncát. Egymás megbecsülése szempontjából nagyon fontosnak érzem, hogy az utolsó csoport szereplésekor is több mint százan voltak a nézőtéren.

 – A táncban hogyan lehetett a hivatások évét kifejezni?

 – Most volt a legkönnyebb, mert táncosnak lenni is hivatás, és ezt kellett a csoportoknak kifejezni. A minőség nagyon fontos volt, ezt mindenki kiemelte. 

A szavalat kategóriánál volt egy olyan próbálkozásunk, hogy a résztvevők válasszák ki a két verset, amelyekből készültek. Nyilvánvaló, hogy minden szavaló a saját egyéniségének megfelelő verset választhatott, ezek minőségét illetően viszont kíváncsi vagyok a zsűri véleményére. 

A legnépszerűbb kategória a rajz volt, amelyre valamivel több mint hatszáz munka érkezett. Nagyon népszerű volt a tánc is, ahol 15 fellépés volt ugyan, de 250 diákot mozgatott meg. Ugyancsak népes volt a zene kategória, ahol 43 egyéni és 12 csoportos bemutató hangzott el, amelyekben összesen 120 diák vett részt. Két részre kellett osztanunk, iskolánk dísztermében ennyi diák és szülő ugyanis nem fért volna el egyszerre. A film kategóriába több mint 80 diák kapcsolódott be 18 filmmel. Több mint 80 fotóval, 26 plakáttal, 13 naptárral jelentkeztek a diákok, és a sport kategóriában 20 csapatban 80 diák vetélkedett. Több mint 30-an vettek részt a szavalóversenyen, a dramatizáláson, az öt bemutató 57 diákot mozgatott meg. Mindebből kiderül, hogy egyik zsűrinek sem volt könnyű dolga.

 – A nagyszámú résztvevő, gondolom, nagyobb kiadást jelentett a korábbi évekhez képest. Sikerült-e fedezni a költségeket?

 – Költségvetési szempontból az idei évünk kicsit furcsábban alakult, ugyanis az országos büdzsé késői elfogadása miatt a megyei és helyi költségvetések is csúsztak, emiatt ahol korábban pályáztunk, ezek a lehetőségek jelentősen lecsökkentek. Most nyújtunk be egy pályázatot a Communitas Alapítványhoz, viszont a megyei tanács, amely minden évben támogatott, az idén, a már említett okokból, nem tudott a partnerünk lenni. Emiatt költségvetési hiánnyal küzdünk, de reméljük, hogy utólag is tudunk szponzorokat találni, hogy a költségvetésünket egyenesbe hozzuk. Függetlenül az anyagi nehézségektől, a célunk az volt, hogy minél több mosolygó gyermek távozzon a díjazásról, éremmel a nyakában, oklevelekkel és könyvekkel. Azt gondoljuk, hogy ezt az örömet nem szabad elvenni a gyermekektől, mert valamivel motiválni kell őket. Úgy látom, hogy a vetélkedő népszerűsége elsősorban azért növekedett, mert sokan érzik a sikerélményt, amihez a kreativitásversenyen nem kell lexikális tudás. Ha van bennük valamilyen készség, képesség, 12 kategória közül választhatnak, hogy bizonyítsák adottságukat, tehetségüket, ami későbbi fejlődésüknek a kulcsa lehet.

 – Szombaton este gyermekekkel volt tele a Keresztelő Szent János-plébániatemplom. Ez is szívet melengető látvány.

– Du. 6 órától az ünnepi szentmisén a Remény együttes ifjúsági zenekíséretét hallottuk, majd az aktív kategóriák díjait osztottuk ki, este pedig további hét kategória nyerteseit díjaztuk – nyilatkozta dr. Tamási Zsolt a népes és sikeres 11. erdélyi főegyházmegyei kreativitásvetélkedő befejezését követően.