2024. july 4., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Egészségügyi döntéshozók találkoztak Marosvásárhelyen

A magyarországi és a romániai egészségügyi rendszer hiányosságairól és kihívásairól, az idei egészségügyi költségvetésről, finanszírozási lehetőségekről, a hálapénzről mint jelenségről és ennek megfékezéséről, a gyógyszertámogatásról, a gyógyszerhiányról, az állami és magánellátórendszer problémáiról tanácskoztak február 29-én Marosvásárhelyen egészségügyi intézményvezetők. A Studium-Prospero Alapítvány, az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetsége (EROSZ), valamint a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) közös szervezésében Egészségügyi döntéshozók találkozója címmel tartott konferencián részt vett dr. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is. 

A szakmai rendezvény résztvevőit – kórházak és egészségbiztosító pénztárak vezetőit, magánkórház-vezetőket, gyógyszer- forgalmazó cégek, egészségügyi szolgáltatók képviselőit – dr. Vass Levente, a képviselőház egészségügyi bizottságának titkára köszöntötte. A romániai egészségügyi rendszer finanszírozásáról, az elmúlt időszakban elfogadott jogszabályokról, a közpénznek a magán egészségügyi szektor felé irányítása feltételeiről szólva hangsúlyozta: a korlátok nélküli pénzáramlás a közszféra fenntarthatóságát veszélyezteti. Hozzátette: a magánszektor felé nyitás, úgy tűnik, a beteg hozzáférésének lehetőségét növeli az egészségügyi ellátáshoz, elsősorban az egyetemi központokban. Jelenleg országszerte 200 magánkórház és 350 közkórház kap finanszírozást az egészségbiztosítási pénztártól (OEP). A magán-ellátórendszer finanszírozásának akkor van értelme, ha ez nem az egészségügyi alapcsomag szolgáltatásait fedezi, hanem a Romániában el nem érhető szolgáltatásokra lenne érvényes, illetve az innovatív terápiák kiadásaira fordítanák. 

Balról: Vass Levente, Kincses Gyula, Ritli László, László Attila


11 milliárd lej hiányzik az egészségügyből

A politikai viták nyomán megszületett egészségügyi költségvetésről dr. László Attila, a szenátus egészségügyi bizottságának elnöke elmondta: óriási összeg, mintegy 11 milliárd lej (-22%) hiányzik a rendszerből (ami a teljes családorvosi ellátás éves költségének négyszerese), például 500 millió lejjel kevesebb jut majd az egészségügyi programok finanszírozására, a béralap ugyanennyivel kevesebb, és 3,65 milliárddal kevesebb pénzből gazdálkodhat az egészségbiztosító. Kétezerrel több rezidens orvos került a rendszerbe, fizetésükre azonban hiányzik a fedezet. Hangsúlyozta, nem volt precedens arra, hogy egyetlen tárca költségvetését 11 milliárd lejjel kiegészítsék az év folyamán, gondok adódhatnak az év második felében a kifizetésekkel, a közbeszerzésekkel (ezeket tanácsos lenne felgyorsítani – mondta). Ami a perspektívát illeti, beszélt arról a körvonalazódó politikai irányvonalról, amely az OEP-t, illetve a gyógyszerfelügyeletet a parlament hatáskörébe vonná, ami néhány évre stabilitást jelentene az intézményvezetőknek (az elmúlt 30 év alatt több mint 40 elnöke volt az egészségbiztosítónak). László Attila a 2021–2027-es pénzügyi időszakban megváltozott támogatási feltételekről is beszélt. Hangsúlyozta, három irányvonal mentén történik majd a pályázatok finanszírozása; a lehívott pályázati alapok egyharmadából olyan projekteket finanszíroznak, amelyek célja a betegségmegelőzés, valamint a szűrőprogramok, az alapok egyharmada az energiahatékony infrastrukturális beruházásokra, a fennmaradó összeg az intézmények kapacitásfejlesztését célzó projektekre fordítható. „Nem tudom, mikor lesz többéves költségvetésük az egészségügyi intézményeknek, mikor lesz kiszámítható az életünk. Sajnos ma sem a teljesítményorientált finanszírozásról, az egészségügyi intézmények differenciált finanszírozásáról, a decentralizáció folytatásáról (struktúra, finanszírozás, bérezés) beszélünk” – mondta a szenátor, hozzátéve: a különböző érdekek ütközése mentén szervezik az egészségügyet, és sokan politikai imázsukat építik, például a koronavírus-járvánnyal is. 


Béremelések – pozitív és negatív következmények, méltányosság

Érdekes információkat osztott meg dr. László Attila a résztvevőkkel: míg 1967–68-ban 527 ezer, illetve 524 ezer újszülöttet regisztráltak, 2019-ben csak 180 ezret, közülük 70 ezer külföldön született. A demográfiai adatok tükrében előrevetíthető, hogy a lakosság elöregedése, a morbiditás növekvő aránya komoly pénzügyi terhet ró majd az egészségügy költségvetésére. Az orvosoktól érkező visszajelzések szerint nő a cukorbetegek és az onkológiai betegek száma, az onkológiai ellátást pedig a rendszer jelenleg sem képes teljes mértékben megoldani, annak ellenére, hogy a közszféra kiengedte a szolgáltatásokat a privát ellátórendszer felé. A kapacitásnövelés, az orvosok és az egészségügyi szakszemélyzet elvándorlásának megállítása elengedhetetlen, ezért született meg két évvel ezelőtt a döntés a béremelésekről az egészségügyben. „Sajnos nem sikerült olyan feltételeket teremteni, hogy a szolgáltatásdíjakat úgy állapítsuk meg, hogy fedjék a bérnövekedések költségeit” – tette hozzá dr. László Attila. Az is aggasztó, hogy 1 év alatt 700-ról 1400-ra nőtt azon települések száma, ahol hiányzik a családorvos. 

Ifj. Ritli László, a nagyváradi Newmedics magánklinika menedzsere szerint a magán-szféra nem tudja ugyanazokat a béreket biztosítani az orvosoknak, mint a közszféra, csak akkor, ha a betegektől pénzt kér el. „Annak ellenére, hogy a közszférában háromszorosak lettek a bérek, 13 óra után nincs orvos, jobb gyógyszerellátás sincs, több orvos sem maradt a rendszerben, és nem is jöttek haza külföldről az orvosok, középkáderek. Nem látom a béremelések pozitív hatásait azonkívül, hogy a magánszférából sikerült elszívni az orvosokat” – mondta. Vele ellenkező véleményt fogalmazott meg Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója, aki szerint jó döntés volt a béremelés, az orvosok nem mentek el Hargita megyéből, sőt sokan választják, hogy itt dolgozzanak, elmondható, hogy fordított irányú orvosvándorlás alakult ki. Hozzátette: stabilitás van, de nem javult a szolgáltatás, és nem tűnt el a hálapénz sem. Az igazgató szerint a kórházi menedzsment vezethet minőségi ugráshoz, a finanszírozást illetően pedig egyensúlyhelyzetet kell teremteni (jelenleg a megemelt bérek nagyobb értéket képviselnek a szolgáltatásoknál), ami pedig az elosztást illeti, „a kenyérből mindenkinek annyi jusson, amennyire képes!” A sepsiszentgyörgyi kórház menedzsere, András Nagy Róbert elmondta, a béremelés előtt az orvosmigráció a közkórháztól a magánkórház felé történt, de immár ez megfordult. Úgy vélte, nem az a kérdés, hogy kellett-e a fizetésemelés vagy sem az egészségügyben, hanem az, hogy méltányos volt-e. „A teljesítményfinanszírozásra kellene odafigyelni. A teljesítmény szerinti bérezési rendszer kidolgozásakor figyelni kell a mutatókra” – mondta. Helyesnek tartotta, hogy a magyarországi biztosító nem vagy csak részben finanszírozza a privát szektort, hiszen az utóbbi egyetlen célja a profitszerzés, márpedig véleménye szerint „egy egészségügyi rendszer elsősorban nem a profitszerzésre kell épüljön”.


Az onkológiai szűrőprogramok beindítása várható

Dr. László Attila szerint nagy valószínűséggel be fognak indulni az onkológiai szűrőprogramok, úgymint a tbc, mellrák, méhnyakrák, vastagbélrák szűrése, tavaly ilyen vizsgálatokra 200 millió eurót fordítottak. „Kulcskérdés, hogy hogyan tudjuk biztosítani a betegutakat azoknak a személyeknek, akiknél felmerül a daganatos betegség gyanúja, hogy ne kelljen kivárniuk 6 vagy 9 hónapot a vizsgálatra, és használhassák a magán-ellátórendszer infrastruktúráját is. A nagy egyetemi központok elviszik az egészségügyi költségvetés kétharmadát, a közkórházaknak elő kellene teremteniük a fejlesztésekhez szükséges pályázati önrészeket, nem pedig kinyújtott kézzel állniuk a minisztérium elé. A nem performáns intézményeket be kell zárni, de szubakut ellátást és otthoni gondozást biztosító intézményeket kell nyitni, hiszen jelenleg ilyen ellátás nincs. Például a csípőprotézissel műtött beteget 5-7 nap múlva hazaküldik a kórházból, ahelyett, hogy rehabilitációt biztosító szubakut ellátóközpontba irányítanák, mivel nincs ilyen intézmény. 


Hálapénzmentes egészségügy – de hogyan? 

Dr. Kincses Gyula a magyar egészségügyi rendszer kihívásairól tartott előadása elején hangsúlyozta, a politikum és a szakemberek másként látják a köz-, illetve a magán-ellátórendszer finanszírozhatóságát. A Magyar Orvosi Kamara elnöke a magyar egészségügyi rendszer fő problémái közt a krónikus és globális alulfinanszírozottságot, az orvoshiányt, a magánegészségügy folyamatosan erősödő elszívó hatását, a durván növekvő, kontroll és szabályozás nélküli magánegészségügyet, a torz struktúrát (kórházközpontú, széttagolt szerkezet, kihaló alapellátás), a szakmai szabályozás, a transzparencia alacsony szintjét említette, amikor is az egyetlen létező rendezőelv a hálapénz. A betegbiztonság, az egészségügyi dolgozók tisztes megélhetése, a munkakörülményeik javítása érdekében betartható, életszerű szabályokat kell meghozni, a bértárgyalásokról a szaktárca és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) közti tárgyalások folyamatban vannak. A MOK alapállása az, hogy a béremelés önmagában nem oldja meg az egészségügy problémáit, de minden megoldás előfeltétele, ugyanakkor nem a többlépcsős, hanem egy nagy lépcsős, jól kommunikált béremelés kell. Az egyik cél a hálapénzmentes, a szabályoknak megfelelően működő egészségügy feltételeinek megteremtése. Mert mi a hálapénz? – tette fel a kérdést. Szokásból adott, a hála kifejezése, vélt hátrány elkerülése, előnyvásárlás, illetve számla nélküli szolgáltatásvásárlás – és mindezek okai a beteg oldaláról a hiány, az elfogadó oldalról elsősorban az alacsony bér, a „sok pénznél jobb a még több” elv. „A lényeg, hogy egyetlen elemmel nem lehet megoldani a hálapénz megfékezését, az összes ezzel kapcsolatos eszközt igénybe kell egyszerre venni. Először is: béremelés nélkül semerre nem lehet jutni, muszáj az ellátórendszer transzparenciáját fokozni, magyarul: a várólisták nyilvános vezetését, hogy ne lehessen kockás füzetbe írni, ahol a főorvos vezeti a listáját, s így könnyen beavatkozni. Ha nem a főorvos vezeti a listákat, hanem ez online történik, vagy a hivatal vezeti, nem tudják befolyásolni. Természetesen a hiánynak magának csökkennie kell, mert amíg nagyon nagy a hiány, valaki mindig meg akarja oldani ezt, hiszen az életéről van szó. Egy rossz egészségügyben, ahol nagyon nagyok a hiányok, a hálapénzt sajnos nem lehet felszámolni. Ugyanakkor vannak olyan, számomra emberileg elfogadható igények a személyességgel kapcsolatban, amit viszont legálisan kell megvásárolhatóvá tenni. Ha valaki például szeretne egy bizonyos orvosnál szülni, ennek meg kell teremteni a törvényes lehetőségét, ami nem más kárára történik. Fontos a biztosítási csomag pontosítása, és ehhez a legális szolgáltatás többlet-hozzávásárlásának lehetősége. Amikor ezek a feltételek nagyjából együtt vannak, akkor kell egy nagy társadalmi kampányt rátenni, amely meggyőzi a beteget, hogy minden átlátható, nem kell hálapénzt adni, és ekkor be lehet vezetni a büntethetőséget is” – nyilatkozta lapunk kérdésére dr. Kincses Gyula.


Párhuzamos gyógyszerkivitel és kisszámú innovatív orvosság 

 A gyógyszerpiacról 2500 termék tűnt el a az elmúlt 3 évben – jelentette ki Kelemen László József, a Gedeon Richter Romania marketing- és eladási igazgatója. Hozzátette, ezek csupán egy része helyettesíthető, ugyanakkor a gyógyszerpiac 20 százaléka párhuzamos exportra kerül. Hozzászólásával kiegészítette Fejér Attila ARPIM-alelnök, a Lilly romániai ügyvezető igazgatójának előadását a gyógyszertámogatásról, árazásról és finanszírozásról, a clawback és a gyógyszerhiány összefüggéseiről. Mint az előadásból megtudtuk, Románia évi 1000 eurót költ egy lakos egészségügyi ellátására, ebből a gyógyszerköltség 280 euró az uniós 522 euró átlaghoz képest. Ami ugye azért is érdekes, mert a romániai gyógyszerpiac az EU-ban 3,6 milliárd dolláros, a második legnagyobb. A gyógyszercégek által az államnak visszafizetett clawback díj (a gyógyszerfogyasztás és -támogatás értéke közötti különbözet) 2016-tól folyamatosan nő, 15%-ról elérte a 30 százalékot, a gyógyszerhiány pedig az elmúlt években hangsúlyos volt. Ennek okai többtényezősek, a legfőbb szempont az EU-ban a szabad áruáramlás, és mivelhogy a gyógyszer is áruként jelenik meg, a párhuzamos export miatt elsősorban az olcsóbb orvosságok kivitele történik, ugyanakkor a gyártók kivonják a gyógyszereket a veszteséges piacokról. Tavaly Romániából 70 innovatív gyógyszert vontak ki, az ilyen orvosságokhoz való hozzáférés korlátolt. Európában az elmúlt 4 évben 220 innovatív gyógyszert hagytak jóvá, ezek közül 20 érhető el Romániában – hangzott el Fejér Attila előadásában. 

A konferenciát Weber Zoltán, az Energo ESCO képviselőjének a 2021–2027-es európai uniós költségvetési ciklusban a romániai egészségügyi rendszer számára lehívható energiatakarékossági alapokról szóló előadása zárta. 


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató