A Nemzetközi Valutaalap (IMF) világgazdasági becslései szerint a következő időszak gazdasági kilátásai lényegesen rosszabbak lesznek.
A Nemzetközi Valutaalap jelentése egyfajta reagálás a globális gazdaságot fenyegető egyre növekvő kockázatokra. Megállapították, hogy az emelkedő élelmiszer- és energiaárak, a feltörekvő piacokra irányuló tőkeáramlás lassulása, az újra erősödni látszó világjárvány és a kínai gazdaság lassulása több kihívást jelent a döntéshozók számára. Ezt mondta az IMF stratégiai igazgatója a G20 pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek július 16-án Balin tartott testületi ülésén. Egyben figyelmeztetett, hogy a következő előrejelzés még pesszimistább lesz. Az, hogy a találkozó közös nyilatkozat nélkül ért véget, gazdasági elemzők szerint rámutatott a növekvő inflációra adott globális válasz összehangolásának nehézségeire és a recesszió miatti aggodalmakra.
Az IMF legfrissebb, áprilisban megjelent jelentésében az intézmény már lefelé módosította a világgazdaság idei alakulására vonatkozó becsléseit. A jegybanki tisztviselők világszerte küzdenek, hogy megfelelő választ találjanak a kínálati oldali problémák által táplált áremelkedésekre. (A mienk hársfateát javasolt a pénzügyi aggodalmak orvoslására.)
Románia esetében áprilisban az IMF jelentősen módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó becsléseit. A Nemzetközi Valutaalap képviselői arra kérték a román kormányt, hogy hozzon intézkedéseket az adók és illetékek stabilizálása érdekében. Egy ilyen intézkedés az IMF képviselői szerint megakadályozná az államháztartás romlását.
Június elején az IMF szakértői egy ambiciózus fiskális reform végrehajtását javasolták a román hatóságoknak, hogy mindenki rendesen fizesse az adót. Arra is felszólították, hogy hatékonyan használja fel az NGEU keretében rendelkezésre álló jelentős forrásokat. Egyben az állami beruházások jobb kezelését is javasolták.
Mit tett a kormány? A minap sürgősségi rendelettel módosította az adótörvényt, és adóemelést rendelt el több területen. Például a jelenlegi 5-ről 9%-ra emelkedik a vendéglátóiparban alkalmazott héakulcs, az osztalékadó pedig 5-ről 8 százalékra nő. Ugyanakkor „nagyvonalúan” ejtette a nagyvállalatok esetén sokszor lebegtetett szolidaritási adó bevezetést. Mindezt tette – ahogy a miniszterelnök fogalmazott – a stabilitás és a kiszámíthatóság biztosításért az üzleti szféra számára, valamint bizonyos „kivételek” megszüntetése érdekében.
A kormányfő optimista, mert, mint mondta, a napokban közzétett statisztikai adatok azt igazolják, hogy a kormányzati intézkedések ösztönzőleg hatnak a beruházásokra, segítik a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek létrehozását.
A kis- és középvállalkozások nem így látják. Szerintük az intézkedések nagy része igazságtalan, az állam elsősorban a mikrovállalkozásokat sújtja, a legnagyobbakhoz nem mer nyúlni.
