Az igazságügy-miniszter heves tiltakozását váltotta ki a minap,
hogy a DNA éléről az ő kezdeményezésére menesztett főügyész az Európai Ügyészség vezetője lehet. Erre mind több egyébként az esély, mert a leendő európai főügyészi tisztségre már csak hárman maradtak versenyben, ezt a szűkített listát vezeti a DNA egykori főügyésze. Nem kis pofon ez a teleormanisztáni fő-fő jogtudor szakmai hitelességének.
A kinevezési és beiktatási eljárás nem zárul le ebben a félévben, amikor Románia vezeti az európai uniós ügyeket, úgyhogy az esetleges beiktatás kínos pillanata alól a miniszter mindenképp mentesül. De az egykori főügyész asszony menesztése még távolról sem egy lezárult történet, mivel a leváltása után perbe hívta az országot az európai emberjogi bíróságon amiatt, hogy a menesztésére irányuló procedúra során – mely az elnöki hivatal és az igazságügyi minisztérium közti alkotmányos válság képében folyt le –, érintettként meg sem kérdezték. Ezt a pert friss hírek szerint sürgősségi eljárásban tárgyalja az európai emberjogi bíróság, így akár már az idén ítélet is születhet az ügyben. Bárki javára fog ez szólni, egyesek vagy kettesek politikai összeesküvést fognak kiáltani, még mielőtt megszáradna a nyomtatófesték a dokumentumon, pláne ha az ítéletet épp az elnökválasztási kampány időszakához közeli időpontban hozzák.
A tervek szerint jövőre beinduló európai ügyészségről is sokat fogunk még hallani, csak kezdődjön el rendesebben az európai parlamenti választási kampány. Pillanatnyilag egy olyan államközösségben élünk, amelynek van egy közös pénze – még ha nem is mindegyik tagállamnak nemzeti valutája az euró –, vannak a közös pénz elköltésére vonatkozó egységes szabályai, de nincs egy olyan büntető vizsgálati hatáskörrel is felruházott intézménye, amelyik ezt a határokon átívelő költekezést nemcsak követni tudja, hanem adott esetben meg is paskolhatná a közpénzben vájkáló politikusi vagy üzletemberi kacsókat. Így lehet, hogy egyes adatok szerint a tagállamok adókasszájából évente legalább ötvenmilliárd euróra rúgó pénzt csalnak el az élelmes fiúk csak a mifelénk áfának becézett hozzáadottérték-adóból, és nem a megpályázott célokra költik el a támogatások egy részét. Lehet elvi vitát folytatni arról, hogy több hatalmat kell-e adni Brüsszelnek, vagy éppen inkább meg kéne-e nyirbálni túlburjánzott hatásköreit, de ha csak a fele igaz a közösből eltérített pénzre vonatkozó adatnak, már az is megéri egy ilyen ügyészség felállítását.
