Minden jel azt mutatja, hogy második nekifutásból sem lesz kormánya a PSD által válságba sodort országnak. Úgy tűnik, hogy Nicuşor Dan államelnök elhamarkodottan döntött, amikor a pártokkal való konzultáció nélkül nevesítette Adrian Veşteát, és ő nem tárgyalt erről pártjának, a PNL-nek a vezetőségével. Az ügyből belharc bontakozik ki, mert a hírek szerint Veştea át akarja venni a pártvezetést Ilie Bolojantól. Teszi mindezt úgy, hogy jelölését követően több alkalommal is kijelentette, hogy folytatná a Bolojan-kormány által elindított reformintézkedéseket, tegyük hozzá, azokat, amelyekért a PSD és az AUR megbuktatta. Ez idáig az RMDSZ, az AUR és a PNL jelenlegi gárdája is elhatárolódott a Veştea-féle konfigurációtól, így már most borítékolható, hogy nem lesz meg a parlamenti többség a Veştea-féle kormány beiktatásához. Hogy ennek mi lesz a vége, egyelőre nem lehet tudni. Az államelnök megpróbálta orvosolni a politikai válságot úgy, hogy az egykori barcarozsnyói polgármestert, a későbbi Brassó Megyei Tanács elnökét nevesítette, akit valószínű nemcsak politikai vonalon ismerhet, hiszen Nicuşor Dan fogarasi származású. Ez nem baj, sőt. Azonban valóban megkerülte a demokrácia azon szabályát, hogy egy kormányfőjelöltet a pártok konzultálásával lehet csak nevesíteni, hiszen amennyiben a pártok elfogadják a kormányt, akkor valószínű, hogy nemcsak parlamenti szavazattal, hanem programjaik révén saját apparátusukkal is támogatják. Így az államelnöknek nem marad más, mint visszatérni a demokrácia mezsgyéjére, és az alkotmány által is leszögezett hatáskörének megfelelően eljárni, vagyis le kell újra üljön egy asztalhoz a pártokkal, és meg kell velük tárgyalnia a kormányalakítást. Ahhoz ragaszkodhat, akár hatáskörére is hivatkozva, hogy a megalakulandó kormány európai irányultságú legyen, ami nemcsak az Európai Unióhoz való viszonyt jelenti – a szuveranisták álláspontjával szemben –, hanem az értékrendet is jelöli, ami úgyszintén ellentmond az extrém, nacionalista retorikának. Így egyértelmű, hogy jelenleg akár külpolitikai kontextusban sem kívánatos az AUR jelenléte a kormányban. És tegyük hozzá, az előre hozott választások senkinek sem kedveznének, kivéve talán az AUR-t, amely a populista retorikájával megerősítheti szavazóbázisát. A kérdés továbbra is a PSD viszonyulása a kialakult helyzethez. A Bolojan-kormányt megbuktató pártnak sem kedvez, ha baloldalról eltolódik a szélsőjobb irányába. A parlamenti összetételt illetően, a két kormánybuktató párt erőt képvisel, amivel érvényesíthetik akaratukat a kormányalakítás során. Igaz, ezzel leginkább a PSD élhet, mert pillanatnyilag egyértelmű, hogy az AUR-t kizárták a kombinatorikából. Az RMDSZ egyelőre jól helyezkedett, hiszen az előző időszakok is igazolják, hogy csak úgy érhet el eredményt közösségünk közképviselete, ha kormányon van. Az is igaz, hogy ezt a pozíciót nem kell megőrizni bármilyen áron. És azt is el kell ismerni, hogy ebben a sajátos balkáni politikai helyzetben, amikor a magyar kisebbség mindegyre a támadások kereszttüzébe kerül, nem könnyű állni a sarat alig 6%-os parlamenti jelenléttel. Olyankor, amikor a politikai partnerek megszegik saját ígéreteiket, az államelnök megpróbálja kicselezni a demokrácia játékszabályait, és szembe kell nézni az ország általános társadalmi-gazdasági helyzete miatt kialakult hitelvesztéssel is. Mindezt úgy, hogy az ország ebben az ingatag politikai helyzetben egyre inkább a gazdasági csőd irányába halad, és az állampolgároknak fogytán a türelmük.
Egyelőre ami most zajlik a hazai politikai csatatéren, az nem az RMDSZ „küzdelme”, amiből a szövetség kimaradt. Nem kérünk ebből a pudingból.
