70-esek lettek

Címfotó: A zenész kollégák alkalmi vonósnégyese (balról): Mihály András, Kiss Zoltán, Szabó Árpád, Szabó Zoltán

A Marosvásárhelyi Művészeti Líceum (ma Főgimnázium) egykori diákjai a világban szétszóródva is hallatnak magukról, amikor pedig tehetik, találkoznak is egymással, összeülnek emlékezni, feleleveníteni itt feltelt élménytárukat. Az 1973-ban végzett képzőművészeti tagozatosok, akik tavaly ballagásuk 50. évfordulóját ünnepelték, elhatározták, hogy idén közös kiállításon állnak a város közönsége elé. Tanáraikat is meghívják kiállítani, és zenész kollégáikra is számítanak, hogy még emlékezetesebbé tegyék a jubileumi bemutatkozást. A Bernády Ház, amely a művészeti középiskola mindenik nemzedékét a magáénak is érzi, készségesen adott otthont a rendezvénynek. Szeptember 12-én zajlott le a sok művészetkedvelőt egybegyűjtő hangulatos találkozó és az alma mater előtti főhajtás. Vidámság és meghatódottság, öröm és nosztalgia azonos adagban jellemezte az eseményt, nyilván mindezt a taps is bőkezűen honorálta.

Hat festőművész alkotásaiból állt össze az elkerülhetetlenül eklektikus, de a belső indíttatást egyaránt őszintén kifejező kiállítás. Mindannyian más-más helyen élnek, dolgoznak, a művészet iránti tisztelet az, amiben elsősorban osztoznak. A kiállítók: Balázs József Gyergyóalfaluból, Barabás (Csegezi) Irén Budapestről, Köbölkuti (File) Gyöngyi Szatmárnémetiből, Nagy Sándor Sopronból, Ördög (Nemessányi) Gyöngyi Tatáról és Tóth Ferenc Szovátáról. Egykori tanáraik közül Barabás Éva, Hunyadi László, Hunyadi Mária és Kiss Levente állította ki néhány művét. A véndiákok ünnepi szóvivője a vásárhelyi közönség körében is közkedvelt Balázs József volt, aki ismét bizonyította, hogy nemcsak festőnek, hanem az ízes székely beszédéhez ragaszkodó, szellemes szónoknak is kiváló. A tanárok nevében Barabás Éva művésznő keltette életre iskolájuknak azt a nagyszerű időszakát, amikor még az alapítók, a régi mesterek, Izsák Márton, Barabás István, Bordi András, Nagy Pál és ők, az akkori fiatal oktatók is tanították a kitartó tehetségkutatás során felvett gyerekeket, majd ifjú művészjelölteket.

Az összejövetelt méltatta a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke, Borbély László és alelnöke, Nagy Miklós Kund, kiemelve, mekkora hangsúlyt fektet a kuratórium a művészi értékek népszerűsítésére, arra, hogy a Bernády Ház valóban az igényes kultúra és művészet, a város magyar közösségének családias központja legyen, ahol minden talentum úgy érezze, otthona ez a hely. 

Az est méltó zárómozzanata az öt évtizeddel ezelőtti zenész kollégák kamarakoncertje volt. Kiss Zoltánt (mélyhegedű), Mihály Andrást (hegedű), Szabó Árpádot (cselló) és Szabó Zoltánt (cselló) is különböző város-, sőt országhatárok választják el egymástól, így közösen soha nem is álltak még egyazon hangversenypódiumon, mégis olyan odaadóan és professzionizmussal játszottak, mintha mindig is együtt muzsikáltak volna.