56 millió lej támogatás Maros megyébe

Elbírálták a Pro Economica Alapítvány székelyföldi pályázatait

A Pro Economica Alapítvány idén összesen 72 pályázatot bírált el a székelyföldi mezőgazdasági feldolgozóipari nagyberuházásokra kiírt támogatási program keretében. A bíráló szakértők döntése értelmében összesen 66 pályázatot támogatnak, hatot elutasítottak. Az elbírálásban részt vevő szakértők és szakmai bírálók véleménye alapján Hargita megyéből 31, Kovászna megyéből 18, míg Maros megyéből 17 pályázat nyert támogatást. A teljes érték 343 millió lej, azaz közel 24 milliárd forint. Az alapítvány székházában a pályázatokról Kozma Mónikával, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. 

– Elsőként el kell mondani, hogy létezik egy Kós Károly-terv, egy stratégia, ami Románia 16 megyéjét fedi le, azokat, ahol magyar nemzetiségűek is élnek. Azt a célt tűztük ki, hogy felmérve ezeknek a megyéknek a gazdasági potenciálját, megpróbálunk olyan programokat kiírni, amelyek révén segítséget nyújthatunk.

Első lépésben a Maros megyei mezőségi programunk lépett életbe. Azért céloztuk meg a Mezőséget, mert szerettünk volna egy olyan területen indítani, ahol a mezőgazdaság évszázadok óta főágazat, ez jelentette a családoknak a megélhetési forrást. 2017-ben a de minimis, maximum 15 ezer eurós támogatási programmal indítottunk. Elmondhatjuk, hogy sikeres volt, hiszen  közel 500 támogatott – magánszemély vagy cég – használja az eszközöket, amelyeket e program támogatásával sikerült megvásárolni. 

– 2018-ban bővítették a kört az egész Mezőségre; kiknek szólt a támogatási lehetőség?

– Gyakorlatilag az előző programnak a folytatásaként tűztük ki célul 2018-ban. Maradva a Mezőségen és a mezőségi településeknél, a Kolozs és Beszterce megyei mezőségi településekre terjesztettük ki a mezőgazdasági, kis összegű, vissza nem térítendő támogatási programot. A 2018-ban meghirdetett programra idén májusban írtuk alá a szerződéseket, pontosabban 425-öt. Azt tapasztaltuk mind a két kis összegű program esetében, hogy amit megfogalmaztunk a stratégiában, teljesült: támogatni azokat a magánszemélyeket, akik mezőgazdasággal is foglalkoznak, a munkahelyük mellett megművelik a területeiket, hiszen nincs anyagi forrásuk, hogy fejlesztéseket eszközöljenek, vagy felújítsák a gépparkjukat. Őket kell segíteni, hogy felzárkózzanak a piaci versenyben. A földalapú támogatások még nem elegendőek, nem marad pénzük fejleszteni, például traktort vagy mezőgazdasági eszközt vásárolni. Mindkét program – a maros-mezőségi és a Kolozs-Beszterce megyei Mezőséget érintő – esetében túlnyomórészt magánszemélyek pályáztak, kevesebb cég. 

– Mi újdonságot hozott a székelyföldi gazdaságélénkítő program? 

– A székelyföldi nagyberuházási programot 2018 decemberében hirdettük meg, három megyére – Kovászna, Hargita, Maros – terjed ki. A stratégiánk értelmében először olyan mezőgazdasági nagyberuházásokat, feldolgozóegységeket fogunk támogatni, amelyek maguk köré tudják gyűjteni a kistermelőket. Azzal, hogy segítünk egy tejfeldolgozót vagy egy tojásfeldolgozót, igazából a körülötte levő falvakban azokat a kistermelőket segítjük, akik tejet vagy tojást termelnek, hiszen lesz ahová beszállítani a terméket. A pályázatok benyújtási határideje 2019 januárja volt, itt 72 pályázat került elbírálásra, amelyből 66 lett nyertes. A 66-ból 17 Maros, 18 Kovászna és 31 Hargita megyei. A 66 nyertes pályázat 24 milliárd forint, azaz 343 millió lej támogatást jelen.

A pályázatok „lefedik” a teljes spektrumot, hiszen a pályázók között a tejfeldolgozótól a húsfeldolgozóig minden szerepel. Maros megyéből farmok – sertés-, kacsa- – építésére, bővítésére, továbbá nagy siló, gabonatároló építésére pályáztak, amire nagy szükség van. Pékség is pályázott technológiai fejlesztésre. Maros megyében az élelmiszeripari cégek általában fejlett technológiával rendelkeznek, nem is pályáztak. 

– Mekkora összeg volt megpályázható?

– Az Európai Unió által megszabott maximális határt alkalmaztuk, s ez a nagyberuházások esetében 7,5 millió euró. Ennyit lehet odaítélni egy vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy a pályázatok révén megvalósuló nagyberuházásokkal gyakorlatilag megteremtjük a mezőgazdasági nagytermelés alapjait a Székelyföldön. 

– Megemlíthetők-e a nyertes cégek? 

– Cégeket nem említek, hiszen a pályázók projektötletekkel, költségvetéssel jelentkeznek. Elképzelhető, hogy az a zöldmezős beruházás, az az üzem még csak papíron létezik.

 Amikor aláírjuk a támogatási szerződést a nyertes pályázókkal, nyilvánosságra hozzuk a cégek nevét, nyilván, ha beleegyeznek. Településeket viszont említhetek. Sok esetben a jól működő, bejáratott cégeknek van a kis- és középvállalkozói pályázatoknál esélye, hiszen az általunk nyújtott 50 százalék mellé ki kell tenni az 50 százalékot. 

Maros megyében a „klasszikus” mezőgazdasági ágazatokban tevékenykedők pályáztak, ezek között megemlítem a kerelőszentpáli és a nyárádtői gabonatároló silóra vonatkozót. További két érdekes projektet virágtermesztők nyújtottak be, egyik egy udvarfalvi, a másik egy nyárádszeredai termelő. Pályázott egy nyárádgálfalvi pékség is. Lesz egy nagy projekt Szovátán, ami ha megvalósul, bár mezőgazdasági termelőegység, turisztikai látványosságnak is beillik majd. Ez sokat fog jelenteni Szovátának. Van egy mezőbándi projekt is, ahol egy sikeres farmot szeretnének bővíteni. Tehát színes a skála: állattenyésztők, gabona- és virágtermesztők, pékségek pályáztak. 

– Milyen összeg jut a Maros megyei pályázóknak?

– A 17 Maros megyei projekt összértéke 56 millió lej. Ha az értéket vesszük, Hargita megye vezet, mert ott vannak nagy zöldmezős beruházások, amelyek tulajdonképpen üzemek lesznek. 

– Ezt úgy kell érteni, hogy a Hargita megyeiek „bátrabban” vágnak bele a nagyobb projektek megvalósításába?

– Hargita megyében azért van több zöldmezős beruházás, mert ott évek óta tervben voltak nagyobb üzemek. Például az egyik az ott termesztett pityókát fogja felvásárolni és feldolgozni. Igazából csak kapóra jött az alapítvány pályázati kiírása. Székelyudvarhely mellett egy nagy logisztikai központ fog épülni, ami szintén integrátorszerepet fog betölteni, mert oda be lehet gyűjteni a környéken megtermelt terményeket. Ez a lehetőség óriási lendületet ad a beruházásoknak. 

Maros megyében nem volt ilyen jellegű beruházás előkészítve. Lehet, azért, mert a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás szempontjából ez a megye fejlettnek számít. Itt piaci alapon, segítség nélkül teremtődött meg ennek a rendszere. Hargita és Kovászna megyében, úgy tűnik, a gazdaságélénkítő programok nyomán „mozdultak rá” az üzemek létrehozására.

– Mikorra várható a szerződések aláírása? 

– A szerződések aláírása június 22-én kezdődik, és 90 napig tart. Tehát október végéig alá kell írjuk a szerződéseket. Ez azt jelenti, hogy egyszerűbb projekteknél, például egy zöldségcsomagoló sor megvásárlásánál már idén lesznek kifizetések, s elkezdhetik a beruházás megvalósítását. Nagyobb beruházások esetén hosszabb a megvalósítás futamideje. 

A pályázathoz nem kértük még az önrész igazolását, ami könnyítés. Tudni kell, hogy minden uniós pályázatnál azért nehéz elkészíteni a dokumentációt, mert előre igazolni kell a rendelkezésre álló önerőt. Ha nyertesnek nyilvánítottunk egy pályázatot, a támogatási szerződés aláírásáig a pályázónak 90 nap áll rendelkezésére, hogy bemutassa az építési engedélyeket, illetve igazolja az önrészt, hogy aláírjuk a támogatási szerződést.

– A Pro Economica Alapítvány elégedett-e azzal, ahogyan mozgósítani tudta az érdekelteket?

– Mind a nagy, mind a kis összegű pályázatok kiírását széles körű felmérések és szakmai szervezetekkel történő egyeztetések előzték meg. Erre azért volt szükség, hogy felmérjük az igényeket, s hogy milyen feltételek mentén írjuk ki a pályázatokat. Adva van egy keret, az unió által megszabott feltételrendszer, amit be kell tartani a felhívásokban, de próbáltuk leegyszerűsíteni a pályázati lehetőségeket, hogy ne szigorítsuk túl a pályáztatást, s próbáljunk partnerként részt venni a folyamatban. 

– Milyen pályázat várható a továbbiakban?

– A héten jár le a turisztikai pályázatunk határideje, következik elbírálás – nyilatkozta Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója.