Készülőben az elektromos Skoda Octavia
Az Octavia a Skoda egyik legsikeresebb modellje, amelyből hamarosan tisztán elektromos változat is érkezik. Az Automotive News Europe arról számolt be ugyanis, hogy a cseh gyártó bővíti elektromos modellpalettáját, így az SUV-k és crossoverek után a legkelendőbb típusukból is készülni fog tisztán villanyos meghajtású.
Azonban az elektromos modell érkezésével nem kell attól tartani, hogy eltűnik a benzines vagy a dízel, ezek továbbra is a kínálatban maradnak, mindössze kiegészítik ezt, továbbá nemcsak elektromos, hanem plug-in, konnektoros, hibrid hajtáslánccal is elérhetővé válik majd az Octavia. Utóbbi egyelőre nem képezi a kínálat részét, viszont a hírek szerint záros határidőn belül be fognak mutatni egy újabb változatot, amelyben az imént említett két hajtáslánc is megjelenik.
A tisztán villanymeghajtású Octavián túl felmerült egy új, kompakt elektromos autó lehetősége is, ami a Volkswagen ID.1 alapjaira épülne. Ezzel kapcsolatban még rengeteg a kérdés, hiszen a Volkswagen az ID.2all bemutatóját is eltolta idénről jövőre, az ID.1 kapcsán pedig egyelőre semmilyen hivatalos információ nem látott még napvilágot, tehát tippelni sem tudunk azzal kapcsolatban, hogy milyen lesz a feltehetőleg legkisebb elektromos Volkswagen, ahogyan arról sincs információnk, hogy megközelítőleg mikorra várható. Viszont nagyon úgy fest, hogy a Skoda nem kér a kicsi elektromos autóból, legalábbis a német szaksajtó értesülései szerint Klaus Zellmer, a Skoda vezérigazgatója úgy véli, az nem lett volna kellőképpen nyereséges. Az igazgató azt sem rejtette véka alá, hogy az elektromos modellek alacsonyabb profitot termelnek, mint a hozzájuk hasonló belső égésű motorral szerelt típusok. Klaus Zellmer a német sajtó kérdésére az Elroqot és a Karoqot hozta fel. A két autó paramétereiben nagyon hasonlít, a fő eltérést az jelenti, hogy előbbi elektromos, utóbbi belső égésű motorral szerelt, ugyanakkor a két modell ára kimondottan hasonló, ezzel együtt a realizálható nyereség mértéke jelentősen eltér, a Karoq többet hoz a konyhára.
A Skoda továbbá azzal is tisztában van, hogy az elektromos modellpaletta bővítése nem olcsó mulatság, annak ellenére sem, hogy tavaly a márka 8%-kal növelte az eladásait, valamint 4%-kal a gyártási volumenjét. Hiába a növekedés, minden jel arra mutat, hogy ez sem volt elég ahhoz, hogy hozzák a számokat. Ezt bizonyítja az, hogy a Skoda 20%-os leépítésre készül, amit az igazgató természetes fluktuációnak nevezett. Ugyanakkor bíznak abban, hogy idén tovább tudnak növekedni, ezt az optimista vágyakozásukat pedig főként az indiai és vietnámi piacra alapozzák. India esetében kulcsfontosságú lenne a Skoda számára egy helyben gyártott modell, amellyel ez be tudna törni a Föld legnépesebb országának legnépszerűbb piacára, vagyis a négy méter alatti kategóriába. A terv az, hogy ebben a szegmensben a Volkswagen és a Skoda is piacra dob egy, a tervek szerint 20.000 euró alatti villanyautót. Ez a modell sajnos Európában nem kerül forgalomba, kimondottan az indiai piac számára tervezik.
Az indiai terjeszkedés mellett a Skoda hamarosan megkezdi a termelést az új, vietnámi üzemében, ahol elsőként a Kushaq SUV készül el, majd pedig a Slavia szedán. Azzal kapcsolatban, hogy mikorra várható az új, elektromos hajtáslánccal is elérhető Octavia, egyelőre nem közöltek semmi konkrétumot.
V8-as motort fejleszt a Mercedes
Európában nem tolonganak az emberek azért, hogy elektromos autót vásároljanak, ezért többek között a Mercedes-Benz is eltolta az átállásra vonatkozó terveit, és belső égésű motorok fejlesztésébe kezdett, adta hírül a Bloomberg. Nem is akármilyen belső égésű motort kezdett el fejleszteni a csillagos márka. Egy V8-as motorról van szó, amit később az AMG modellekbe is beszerelnének. Ezzel együtt át is írták a sportdivízió terveit, amely szintén szép fokozatosan kivezette volna a belső égésű motorokat.
A mostani V8-as motor fejlesztése egy stratégiai evolúció, legalábbis közleményében így fogalmazott a német gyártó. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy ez a lépése nem azt jelenti, hogy a cég meggondolta magát, ami az elektromos átállást illeti, hanem pusztán azt, hogy lassítanak a folyamaton. A korábbi, 2021-ben kitűzött cél az volt, hogy 2025 végére az eladásai 50%-át elektromos és hibrid modellek tegyék ki. Nos, a cél változatlan, mindössze a céldátumot tolta el egészen 2030 végéig.
Azt sem lehet elfelejteni, hogy a Mercedes-AMG első komolyabb próbálkozása az elektrifikáció felé az volt, amikor kivette a C63 S-ből a V8-as motort, és helyébe egy négyhengeres turbómotort és három villanymotort tett. Hiába volt az minden idők legerősebb C63 AMG-je, a vevőket nem érdekelte a típus, a márka pedig kínos magyarázkodásba kellett kezdjen. Ezen eseményhez egy kis adalék, hogy a Mercedes EQ széria eladásai sem remekeltek különösebben az utóbbi időben. Ezért is dönthetett úgy a gyártó, hogy még ad egy kis időt a belső égésű motoroknak, és kitolja az elektromos hajtásra való teljes átállás időpontját.
Nem lesz ebben az évben szilárdtest-akkumulátora a Kiának
Az elektromos autózás terén már évek óta visszatérő kérdés, hogy mikor lesz elérhető a szilárdtest-akkumulátor, ami az ígéretek szerint sokkal nagyobb hatótávolsággal, kisebb súllyal és gyorsabb töltéssel kecsegtet. Az elmúlt években a gyártók szó szerint a potenciális vásárlók előtt futottak versenyt annak érdekében, hogy ők legyenek az elsők, akik olyan elektromos autót helyeznek sorozatgyártásba, amelyben már szilárdtest-akkumulátor kap helyet. Az új akkumulátor bevezetése azonban mindmáig nem történt meg, azonban, hogyha hihetünk a gyártóknak, akkor már tényleg belátható távolságban vannak.
A japán márkák közül a Honda, a Nissan és a Toyota is agresszív startégiát követ annak érdekében, hogy minél hamarabb piacra tudják dobni a szilárdtest-akkumulátort. A Honda közleményében arról írt, hogy számításaik szerint a szilárdtest-akkumulátorai 25%-kal olcsóbbak lesznek a jelenlegi lítiumionos megoldásoknál, és elérhetővé teszik akár az ezer kilométer hatótávot is. A Toyota az Idemitsu Kosannal közösen tervezi az első szilárdtest-akkumulátorának piacra dobását, amely 2027–2028-ra várható, míg a Nissan célja az lenne, hogy 2028-ra készítse el saját verzióját, amely kétszeres energiasűrűséget és harmadannyi töltési időt ígér. Mondjuk, a Nissan esetében azt is hozzá kell tenni, hogy egyáltalán nem biztos, hogy sikerül tartani az időpontot és a tervezett előrelépést, mivel jelenleg koránt sincs a legjobb anyagi helyzetben.
Közben pedig a Hyundai Motor Group sem tétlenkedik, azonban várhatóan enyhén le fog maradni az imént említett versenytársaktól, ugyanis Spencer Cho, a konszern globális terméktervezés-vezetője a Kia EV Dayen úgy fogalmazott, hogy leghamarabb 2030-ban vezethetik be a szilárdtest-akkumulátorokat.
A Hyundai, a Genesis és a Kia közösen folytat kutatás-fejlesztést annak érdekében, hogy megteremtsék saját szilárdtest-akkumulátorukat. Azonban, mondta el Spencer Cho, ennek a fejlesztése sokkal bonyolultabb, mint ahogyan azt sokan gondolják. Ebből kifolyólag ebben az évtizedben a dél-koreai konszern a jelenlegi lítiumionos technológiák finomhangolására fekteti a hangsúlyt, legyen szó mind az olcsóbb LFP (lítium-vas-foszfát), mind pedig a nagy teljesítményű NMC (lítium-nikkel-mangán-kobalt) akkumulátorokról.
Összességében minden jel arra mutat, hogy ennek az évtizednek a végére, a következő évtized elejére elkészülhetnek az első sorozatgyártású elektromos autókba a szilárdtest-akkumulátorok. Ezek a tervek szerint lehetővé teszik a sokak által áhított 1000 kilométeres hatótávot, illetve emellett olcsóbbak is lesznek. Mindez azt jelenti, hogy elméletileg csökkenni fog az elektromos autók ára, a hatótávolságuk pedig növekedni fog, ami azt is jelentheti, hogy emelkedhet irántuk az érdeklődés. Természetesen mindez abban az esetben, hogyha a gyakorlatban is képes lesz hozni az ígért fejlődéseket a szilárdtest-akkumulátor. Az sem elhanyagolható, hogy például a Tesla háza tájáról nem igazán érkeznek ígéretek azzal kapcsolatban, hogy a cég mikor áll elő az új akkumulátorral, mondjuk az is tény, hogy Elon Musk ígéreteit érdemes fenntartással kezelni. Aggasztóbb viszont, hogy az európai gyártók szintén hallgatnak. Amennyiben pedig az ázsiai márkák megelőzik őket, az egy újabb érvágás lehet az amúgy sem túl fényesen álló autóiparnak az öreg kontinensen.
