Egyelőre nem valósul meg a Tesla egyik ígéretes terve
A Teslának lényegében megalakulása óta számos olyan terve volt, amelyről a legtöbben azt állították, hogy lehetetlen véghezvinni. Tagadhatatlan, hogy ezek közül néhány mégis megvalósult, ha jókora késéssel is, és voltak olyanok is, amelyek mind a mai napig váratnak magukra, sokan el is felejtették ezeket az ígéreteket. Többnyire olyan tervekről van szó, amelyek első hallásra hihetetlennek tűntek, olyannyira, hogy az emberek szinte biztosak voltak benne, hogy végül nem lesz belőlük semmi, erre jó példa a Tesla Roadster, amelyre Elon Musk rakétahajtóműveket akart szerelni, hogy egy másodperc alá csökkentse a 0-100-as gyorsulást. Voltak viszont olyan ígéretek is, amelyeknek a megvalósítása szépen haladt. Az egyik ilyen a gigacasting.
A Tesla azt szerette volna elérni, hogy az autók padlólemeze ne sok kis elemből álljon, hanem pár hatalmas elemből, amelyeket óriási présgépek segítségével összesajtolnak. A Model Y padlólemeze mindössze négy fődarabból készült.
De miért is szempont, hogy az autók alváza minél kevesebb fődarabból készüljön? Nos, egyrészt azért, mert így kevesebb alkatrészt kell gyártani, másrészt kevesebb munka van az összeszereléssel. A technológia költségcsökkentéssel járt. A cél az lett volna, hogy a padlólemez egyetlen hatalmas darabból készüljön. Eddig nem sikerült eljutni, de meg kell hagyni, szépen haladtak vele. A Tesla alkalmazta is a technológiát, és minden jel arra mutatott, hogy folytatni fogják a fejlesztést, ennek ellenére a Reuters most több, egymástól független iparági forrásra hivatkozva azt írja, hogy behúzták a kéziféket. Felmerül a kérdés, hogy miért?
A válasz nem egyetlen tényezőben keresendő, arról van szó, hogy az egy darabból kimunkált padlólemez fontossága a többi kihíváshoz képest eltörpül, amivel jelenleg a Tesla és az autóipar többi szereplője küzd. Az amerikai villanyautó-gyártónak nagy fejtörést okoz, hogy elöregedőben van a modellpalettája. A bizonyos szempontból elavult típusok már nem olyan kelendőek, ez az értékesítési számokon is meglátszik. Egy másik tényező, amely már nem csak a Teslát fenyegeti: a kínai elektromos autók elterjedése. Ettől jogosan tartanak a vállalatok, hiszen a Távol-Keletről érkező típusok sokkal olcsóbbak, mint európai vagy amerikai versenytársaik. Nagy lehet a baj, ha maga Elon Musk is úgy fogalmazott egy interjúban, hogy aggódik a számok láttán. Ezen kijelentés érvényes a kínai elektromos autók térnyerésére és arra is, hogy csökkennek a Tesla eladásai.
A Tesla az erőforrásai nagy részét jelenleg a robottaxi-fejlesztésre fordítja, amire szükség is van, mivel az amerikai közlekedésbiztonsági intézet egyelőre nem találta megfelelőnek a rendszert. Ennek tekintetében pedig még sokat kell várni arra, hogy Tesla robottaxik közlekedjenek az Egyesült Államok útjain. Európa esetében a várakozási idő még ennél is jóval hosszabb lesz.
A Tesla nem hajította a szemétbe a gigacasting technológiát, csupán félretette, mert most komolyabb és égetőbb kihívásokkal kell szembenéznie. Idővel valószínűleg újfent előveszi, hiszen neki is érdeke, hogy olcsóbban tudjon autókat gyártani, továbbá bevételi forrásra tegyen szert a technológiával, hiszen csak így tud piacképes maradni a kínai és más távol-keleti vetélytársakkal szemben.
Bemutatták a Renault Symbiozt
Véget érni látszik az SUV-őrület az európai és a globális autópiacon, mivel egyre több gyártó készít újra egyterű, hagyományos autókat. Ebbe illeszkedik a nemrégiben bemutatott Renault Symbioz, amely a gyártó szerint olyan tágas és sokoldalú autókat idéz, mint a Scenic vagy az Espace. Ezzel együtt a Symbioz nem tűnik korszakalkotó típusnak, de nem is kell annak lennie. A Renault célja minden bizonnyal egy jól használható egyterű létrehozása volt. Az előzetes számadatokat és a képeket nézve ez sikerült is neki.
Egy Nissan Qashqai méretű autóról van szó, amely a francia gyártó CMF-B padlólemezére épült, ugyanarra, amelyre a Captur és a Clió is. Ami pedig a számokat illeti, 4,41 méter hosszú, 1,8 méter széles, 1,58 méter magas, a tengelytávja is tisztességes: 2,64 méter. Ezzel együtt az üres súlya nem haladja meg az 1,5 tonnát, amivel már-már azt lehet rá mondani, hogy egészen könnyű. Különösen annak tekintetében, hogy az 1,6 literes, 145 lóerős benzinmotorhoz társul egy hibrid rendszer, amely egy 1,2 kWh-s akkumulátorcsomagot tartalmaz. Ez az egyetlen hajtásrendszer, ami kérhető a Symbiozba, sokat nem kell gondolkozni, hogy mit választ az ügyfél. Ha pedig hajtás, a gyártó 4,7 literes fogyasztást ígér a típushoz. (Az előzetes fogyasztási adatokat ajánlatos fenntartással kezelni minden autógyártó minden típusa esetében.)
Ha tovább nézzük a számokat, kiderül, hogy a Reanult Symbioz alapesetben 492 literes csomagtérrel rendelkezik, ám ha előrehúzzuk a hátsó üléseket, ez 624 literig bővíthető, ha pedig ledöntjük a hátsó üléssort, akkor 1582 literes raktérrel gazdálkodhatunk. Ezen túlmenően az autó belsejében több tárolórekeszt is kialakított a gyártó, amelyek együttes kapacitása 24,7 liter, ezek közül a legnagyobb a 7 liter űrtartalmú kesztyűtartó.
A vásárlók extraként kérhetik az autóba azt az üvegtetőt, amelyet a Scenic E-Techben mutattak be, vagyis a Solarbayt. Ez egy extravékony üvegtető, amelynek nincs sem redőnye, sem vastag kerete, ennek köszönhetően pedig a Symbiozban is 30 milliméterrel növekszik a fejtér, ha valaki kifizeti az extráért járó felárat. Helyet kapott benne egy 10,4 hüvelykes képátlójú érintőkijelző is, amely a Google Assistant technológiának köszönhetően hangvezérlést is támogat.
A Renault Symbioz idén júliustól lesz megrendelhető, az első példányok várhatón szeptemberben érkeznek meg a tulajdonosokhoz. A típus indulóára 34.000 euró.
A mesterséges intelligenciát is bevetette a brit rendőrség
Az egyesült királyságbeli Northamptonshire rendőrkapitánysága mindössze egy hét alatt 114 olyan sofőrt kapott el, akik vezetés közben használták a mobiltelefonjukat, illetve további 180 járművezetőt, akik nem tették fel a biztonsági övet. Ezen személyek lefülelésében nagy szerepet játszott a mesterséges intelligencia, ugyanis a térfigyelő kamerák képét ezen technológia segítségével elemezték.
Ha a mesterséges intelligencia a kamera képén azt látta, hogy az adott járművezető szabálytalanságot követett el, riasztotta a rendőröket, akik eldöntötték, hogy mekkora bírságot szabnak ki. Az egyhetes kísérletet a brit közlekedésbiztonsági hivatal kezdeményezte.
A kihágást elkövető személyek számát látva Matthew O’Connell, a northamptonshire-i rendőrség biztonságos autózásért felelős vezetője úgy fogalmazott a BBC-nek, hogy nagyon megnövekedett a vétségek száma. Ez azért is lehangoló, mert egyesek képesek a saját és mások testi épségét kockáztatni a fegyelmezetlenségükkel, mondta a rendőrtiszt, aki a vétséget elkövetők számát látva úgy fogalmazott, hogy ezek szerint hiábavaló a sok oktatás és figyelmeztetés. Matt Staton, a brit közlekedésbiztonsági hivatal vezetője a BBC kérdésére elismételte azt a statisztikát, amely értelmében a vezetés közben mobiltelefont használó járművezetők esetében négyszer nagyobb a balesetek valószínűsége. Ez a statisztika pedig nem csak a szigetországra vonatkozik.
