Nem csökken a várt ütemben a közúti balesetek száma Európában
Ugyan 2019 óta 12%-kal csökkent a halálos áldozatok száma, 2024-ben még így is közel 20.000 ember vesztette életét az EU-s utakon, ami azt is jelenti, hogy a jelenlegi ütem messze elmarad attól, ami a 2030-ra kitűzött cél eléréséhez szükséges, vagyis ahhoz, hogy az áldozatok száma a felére csökkenjen.
Nem mellesleg a közúti baleseteknek anyagi vonzata is van, évente az uniós GDP mintegy két százalékába kerülnek, de az anyagi ráfordítás csak a kisebbik része. Sokkal nagyobb problémát jelent, hogy éves szinten akár 100.000 ember is maradandó sérüléseket szenved. A problémát kezelendő, az Európai Bizottság öt területen tervez szigorúbb fellépést: többek között biztonságosabb infrastruktúra, a járművek fejlettebb biztonsági technológiái és a közlekedési szabályok hatékonyabb betartása érdekében. A cél: életek ezreinek megmentése és Európa vezető szerepének megőrzése a közlekedésbiztonságban.
Bálint Levente vezetéstechnikai oktató nyilatkozott a Marosvásárhelyi Rádiónak. Elmondta, hogy számos baleset a gyorshajtásra vezethető vissza, és ezalatt nem az enyhén nagyobb sebességre kell gondolni, hanem arra, amikor például valaki településen belül 80 km/h-val közlekedik. Erre megoldást jelenthetne az átlagsebességmérők felszerelése, amelyek nem a pillanatnyi sebességet nézik, hanem azt, hogy egy adott szakaszon átlagosan mennyivel közlekedett egy járművezető. A tervek szerint ilyen egységek felszerelésére Romániában is sor fog kerülni.
Az átlagsebesség-mérő azért jobb, mint a pillanatnyi, mert nem az történik, hogy valaki a kamera előtt lelassít, és utána még gyorsabban megy, hanem betartja a sebességkorlátozást a teljes szakaszon, vélekedett a Marosvásárhelyi Rádiónak a szakértő, aki azt is elmondta, hogy fontos, hogy belássuk, hogy az aznapi vezetésben hol és mit hibáztunk, ezeket pedig javítsuk ki. Nem kell feljelenteni magunkat, nem kell visszanézni a kamerát, de este fogmosáskor, amikor tükörbe nézünk, mondjuk el magunknak, hogy mit csináltunk rosszul, fogalmazott a szakember.
Közben pedig azt sem szabad elfelejteni, hogy Románia már évek óta az Európai Unió egyik legrosszabb statisztikájával szerepel a közúti halálozások terén: egymillió lakosra 77 áldozat jut. Ezek pedig életek, nem egyszerűen csak számok egy papíron. A tragédiák viszont gyorsan zajjá alakulnak, az emberek pedig másnap ugyanúgy beülnek az autóba. Azzal viszont már lehet segíteni, javítani a helyzeten, ha felismerjük a saját tévedéseinket, és megpróbálunk azokon javítani.
Természetesen nemcsak a felelőtlenség a probléma, de ezt a tényezőt sem lehet kizárni. A képletnek részét képezik még az utak, az infrastruktúra, a járművek technológiája és a közlekedési kultúra is, vagy éppen utóbbinak a hiánya. A baleseti okok között előkelő helyen szerepel a gyorshajtás, a beláthatatlan átjárók, a rossz minőségű utak, a kátyúk és a táblák hiánya.
A technológia ugyanakkor próbál életeket menteni, az új autókban van sávelhagyás-figyelmeztető, éjjellátó, vészfékező asszisztens, fáradtságfigyelő, távolságtartó, táblafelismerő, és a sor még nagyon hosszú. Ezek azonban nem sokat érnek, ha a járművezető kikapcsolja őket, vagy nem figyel a jelzésekre. Természtesen az is benne van a pakliban, hogy a technológia csak kényelmesebbé teszi az embereket, akik aztán még kevésbé fognak odafigyelni a közlekedésre.
Az Európai Unió szerint a balesetek 95 százalékában jelen van az emberi mulasztás. Figyeljünk oda egymásra, figyeljünk oda a közlekedésre, és ne veszélyeztessük egymás életét a közutakon!
Lehet, hogy nekünk kényelmes, de a szembejövőt elvakítják az új fényszórók
Az autósok egy része gyakran panaszkodik arra, hogy nem lát jól esti, éjszakai körülmények között. Az új fényszórók megjelenése és elterjedése viszont sok sofőrnek segítséget nyújt, a legtöbben ugyanis jobban látnak LED-es lámpákkal, csakhogy a szembejövőket nem egy esetben elvakítják a modern fényszórók.
Ha visszagondolunk a 2000-es évekre, szinte minden autóban halogén lámpák voltak, amelyekkel az esetek többségében éjszaka, vizes úton nem lehetett látni. Rengeteg járművezető arra panaszkodott, hogy alig látja az utat. Aztán megjelent a xenonlámpa, amely már sokat javított a helyzeten, éppen ezért sokan elkezdtek xenonkörtéket beépíteni az autójukba, anélkül, hogy ehhez meglettek volna a szükséges feltételek. Ez egyrészt kimondottan képes elvakítani a szembejövőt, másrészt tűzveszélyes is, harmadrészt pedig a forgalmi engedély elvételét is maga után vonhatja, tehát semmiképpen nem ajánlott, sőt ellenjavallt. Aztán megérkezett a LED-es lámpa is, ami már minden körülmények között nagy előrelépést jelentett. Több olyan járművezető, aki halogénlámpával szerelt autóról váltott olyanra, amiben LED-es lámpa van, kiemelkedőnek érezte a fejlődést. Fontos azt is megemlíteni, hogy a LED-es lámpáknak is több változata van, létezik sima LED, mátrix LED, lézer stb. Mostanra pedig már olyan egységek is léteznek, amelyek nem engedik, hogy a szembe jövő autóst elvakítsuk a fényszórónkkal. Utóbbi kimondottan hasznos, hiszen a LED-es lámpák hódításának az is az eredménye, hogy a fényszórók egyre nagyobb fényerejűek, ami egészen biztosan nem kellemes a szembejövőnek. Aki pedig azt mondja, hogy a lényeg számára az, hogy ő lásson jól, ne felejtse el: ő is „szembejövő” valakinek.
És hiába képesek a modern rendszerek kikerülni a szembejövőket, mégis egyre több visszajelzés érkezik arról globális szinten, hogy a modern fényszórók éjszaka túl fényesek. A tompított – rövid fény – is vakítja a szemből érkezőket, ez pedig számos szakember szerint kimondottan veszélyes lehet. Nemrég az Egyesült Államok egyik képviselője, Marie Gluesenkamp Perez szólalt fel ebben a témában, előtte pedig a kanadai Vancouver város tanácsosa, Sean Orr nyújtott be indítványt a panaszok kezelésére, ebből pedig az is látszik, hogy a politikum is elkezdett foglalkozni – legalábbis egyes országokban – a kérdéssel. Nem mellesleg az amerikai Közlekedésbiztonsági Biztosítóintézet is foglalkozott a kérdéssel, és arra jutott, hogy az éjszakai balesetek aránya nehezen hozható összefüggésbe a modern, vakító fényszórókkal. A statisztika értelmében nagyjából 1000 éjszakai balesetre jut egy olyan, amelyet a vakító fényszóró okoz. Ezek között viszont nehéz megmondani, hogy melyiket okozta ténylegesen hibás konstrukció vagy egy rossz beállítás, úthiba, esetleg fent felejtett reflektor, hosszú fény. Tehát a modern fényszórók, bár ténylegesen vakítanak, nem kimondottan balesetveszélyesek, legalábbis erről tesznek tanúbizonyságot a számok. Ezzel együtt is ki kell emelni azt a tényt, hogy nagyon kellemetlen, amikor a szembe jövő autó fényszórója elvakít valakit, ilyenkor az illető látása másodpercekig is elmosódhat, ami balesetveszélyes. Ezért tanácsoljuk, hogy akit elvakítanak, inkább húzzon félre addig, ameddig ismét tisztán lát, hiszen a bajt mindig jobb elkerülni, mint utólag orvosolni.
Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a modern fényszóróknak köszönhetően sokkal egyszerűbb és biztonságosabb lett az éjszakai vezetés, hiszen az vitán felül áll, hogy jobban lehet velük látni, mint a korábbi halogén- vagy xenonlámpákkal. Tehát az újfajta fényszórók összességében segítenek elkerülni a baleseteket, a vadgázolásokat vagy éppen az éjszakai gyalogosgázolásokat. Egyértelműen bőven van pozitív tulajdonsága is ezeknek, viszont az amerikai Közlekedésbiztonsági Biztosítóintézet tesztjei alapján 2017-ben letesztelt modern fényszórók ötöde túlzottan vakított. A szervezet tesztjei arra is rámutatnak, hogy ez a probléma 2025-re néhány százalékra csökkent, tehát egyértelműen van javulás, ami annak is köszönhető, hogy az újabb autók képesek maguknak állítani a fényszórókat, miközben számos autóvezető ezt nem tudja önállóan megfelelő módon megoldani.
Bár nem a modern fényszórókhoz kapcsolódik, fontos azt is kiemelni, hogy a ködlámpát csak akkor kapcsoljuk fel, ha valóban köd van, mert ezek is – hiába vannak alacsonyabban az ütközőben – kimondottan zavaróak tudnak lenni a közlekedés többi résztvevője számára.
