4 keréken
2024-09-03 16:00:00
- Nagy-Bodó Szilárd
„Nyugatló hanyat”, avagy ebből is látszik az elmaradásunk
A rosszhiszeműséget mellőzve, fontos tisztán látni: nagyon sok szempontból le vagyunk maradva a nyugat- és észak-európai országoktól. Hosszan lehetne sorolni az okokat, de ha az autózást nézzük, elsőként Norvégia példáját lehet felhozni, ahol 2024 júliusában az újonnan eladott autók 92%-a tisztán elektromos volt.
De ne szaladjunk ennyire előre, vegyük sorba az adatokat! A nyár középső hónapjában a norvég Közúti Közlekedési Információs Tanács adatai értelmében 6456 új autót regisztráltak. Ebből mindössze 45 volt benzines, illetve 164 dízel. A benzines autók közül a Suzuki Swift volt júliusban a legnépszerűbb, ebből 20 példányt értékesítettek. Meg kell jegyezni, hogy a norvégok külön számolják a hibrid, plug-in hibrid, benzines és dízelautókat. Viszont, ha összeadjuk az összes olyan típust, amelyben van valamilyen belső égésű motor, látjuk, hogy mindössze 522 ilyen új járművet helyeztek forgalomba. Ebből az következik, hogy 5933 tisztán villanymeghajtású új autót adtak el, ami az eladások 92%-a. Ha valaki figyelt, és összeadta a számokat, láthatta, hogy egy autó hiányzik, ugyanis volt egy hidrogénüzemű jármű is közöttük.
Nem lehet elmenni a Suzuki Swift esete mellett sem, ami a legnépszerűbb benzines autó volt júliusban Norvégiában. Ebből az látszik, hogy ott nem az a szempont, hogy hatalmas és fölöslegesen erős autókkal közlekedjenek az emberek, inkább racionális választásra törekednek. Úgy fest, hogy ez a méretosztály megfelel a vásárlóknak, nem akarnak többnek látszani azáltal, hogy milyen autót vezetnek. Miközben Európa más részein nem ritka, hogy egyesek hitelre megvesznek valami nagy SUV-t, csak azért, hogy tudják megmutatni a „szomszédnak”, hogy milyen autóval járnak.
Az elektromos autókat illetőn nem elsősorban azt kell irigyelni, hogy a norvégok a nyár középső hónapjában 92%-ban választották a környezetbarát villanyhajtást, bár ez is lenyűgöző eredmény, különösen annak tükrében, hogy Romániában 1% körüli az arány. De még így is inkább azt érdemes kiemelni, hogy Észak-Európában sikerült létrehozni a töltőinfrastruktúrát, illetve sikerült olyan szakembereket kiképezni, akik tudják javítani alkalomadtán ezeket a járműveket. Igen, nálunk is fejlődik a töltőhálózat, viszont még mindig nagyítóval kell keresni a töltőpontokat, különösen a gyors- és villámtöltőket, illetve az autószerelők többsége sem ért igazán az elektromos autókhoz. Ilyen téren is sokat kell tanulni a Nyugattól. De ez csak az egyik szempont a sok egyéb mellett.
Térjünk vissza Norvégiához, ahol az idén az új gépjárművek esetében az elektromos autók aránya szinte minden hónapban megközelítette vagy meg is haladta a 90%-ot. Májusban és júniusban megfigyelhető volt egy visszaesés, 80% alá esett a villanyautók értékesítése, ami egy új műszaki követelménynek is az eredménye. A júliusi adatok viszont azt mutatják, hogy a kereslet visszatért a régi kerékvágásba, mondhatni normalizálódott. Az idei év első hét hónapjának adatait összesítve kijelenthető, hogy az újonnan eladott autók 85,6% tisztán villanymeghajtású volt. Miközben a Föld több országában csökken a villanyautó-értékesítés, Norvégia a tavalyi év azonos időszakához képest 3%-os fejlődést tudott elkönyvelni.
Júliusban az észak-európai országban a legkeresettebb modell a Volkswagen ID.4 volt, amelyből 593-at adtak el, ezt követte a Toyota bZ4X 387 eladott példánnyal, bronzérmes lett a Skoda Enyaq, amelyből 371 darab talált gazdára.
Gokartszerű vezetési élményt ígér a Volkswagen első elektromos GTI-je
A Volkswagen villanyautóinak jelenleg is van sportos változata, ezeket GTX-nek hívják, viszont a gyártó technikai vezetője, Kai Grünitz egy, az Autocarnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a villanyautók esetében is vissza fogják hozni a GTI elnevezést, méghozzá az ID 2all típussal. Ez a Volkswagen kis méretű elektromos autója lesz, várhatóan 2026-ban fog megérkezni, és az eredeti Golfhoz hasonló szerepet szánnak neki.
Az ID 2all sportos változatánál térne vissza a márka a GTI jelölésre, mivel a technikai vezető elmondása szerint a GTI él és életben is fogják tartani, továbbá ez az embléma a szenvedélyről szól. Kai Grünitz szerint tisztában vannak azzal a Volkswagennél, hogy a rajongók mit várnak el egy GTI-től, és azt mind bele fogják építeni az ID 2all spor-
tosra hangolt változatába. A technikai vezető úgy érvelt, hogy egy elektromos autóból könnyű hatalmas teljesítményt kihozni, de a GTI-k elsősorban nem a nyers erőről, hanem a vezethetőségről, a vezetési élményről szólnak. „Nincs szükség 300 vagy 350 lóerőre, a vezethetőséget kell szem előtt tartani, az új modell pedig olyan lesz, mint egy gokart, vezettem a prototípust, és fantasztikus volt” – árulta el Kai Grünitz.
Az ID 2all GTI változata 2026-ra várható, a típus valószínűleg a Volkswagen MEB padlólemezének puritánabb és olcsóbb változatára fog épülni. A gyártó előzetes tervei szerint az ID 2all alapváltozata 20.000 euróról indult volna, az viszont egy ideje már köztudott, hogy nem tudják tartani ezt az árat, így a legolcsóbb változatért is 25.000 euró körüli összeget fognak kérni. Azt egyelőre nem tudni, hogy mennyivel lesz drágább a GTI változat.
Teljes észak-amerikai kínálatát hibridizálná a Toyota
Norvégiával ellentétben az Egyesült Államokban visszaesést könyveltek el az elektromos autók eladása terén. Ez pedig nem kismértékben kedvez a Toyotának, amely kezdettől szkeptikusan állt az elektromos átálláshoz. Most pedig, hogy Amerikában az emberek látszólag elfordultak a villanyautóktól, a hibridek kerültek fókuszba, vagyis az a hajtáslánc-technológia, amelyben a Toyota számít a legjobbnak. Így nem is meglepő, hogy örvendenek a japán márkánál, olyannyira, hogy a teljes kínálatuk hibridizálását tervezik az észak-amerikai piacon. Jelenleg is szinte minden Toyotához választható hibrid hajtáslánc, viszont a gyártó azt tervezi, hogy egy stratégia értelmében kivezetnék a tisztán belső égésű motorral szerelt autókat a kínálatból, emellett pedig bővítenék a plug-in hibrid kínálatot. Ezzel meg is erősíthetik a hibridek piacán elfoglalt pozíciójukat, minden bizonnyal a profitjukat is tudnák növelni, hiszen a hibridek drágábbak, mint a sima belső égésű motorral szerelt modellek, igaz, az előállításuk is többe kerül. A teljes hibridizáció kapcsán a Reuters a cikkében megemlíti, hogy az új irányról egyelőre nem született egyértelmű döntés. Jelenleg a Toyota vezetői azt vizsgálják, lenne-e értelme, hogy minden modellnél bevezessék a hibrid hajtásláncot, és csak ilyen autókat kínáljanak Észak-Amerikában. Egyes, meg nem erősített információk szerint az első olyan típus, amelyből már csak hibridet és plug-in hibridet lehetne venni Amerikában, a Rav4 lenne, amelyből két év múlva várható az új generáció.
A Reuters értesüléseit David Christ, a Toyota észak-amerikai értékesítési és marketingvezetője részben megerősítette. A vezető úgy fogalmazott a hírügynökségnek, a terveik között szerepel, hogy minden típusnál külön kiértékelik, hogy lenne-e értelme a teljes hibridizálásnak. Azt nem tudni, hogy mikor születhet meg a döntés.
