„Menjünk el egészen Betlehemig…”

Adventi időben egyre feszültebben ébred fel lelkünkben a vágy, hogy elinduljunk Betlehem felé. A gyermekkor csodálatos emlékei megelevenednek, és arra kényszerítenek ebben a forgásban-pörgésben, hogy egy rövid időre elcsendesedj. Meg kell állni és meg kell hallani az angyalok üzenetét. A betlehemi jászolbölcső felé intő csillag fényét pedig kell látnod.

Domenico Ghirlandaio: Pásztorok imádása

„Miután elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: Menjünk el egészen Betlehemig, és nézzük meg: hogyan is történt mindaz,
amiről üzent nekünk az Úr.” (Lk 2,15)

 Adventi időben egyre feszültebben ébred fel lelkünkben a vágy, hogy elinduljunk Betlehem felé. A gyermekkor csodálatos emlékei megelevenednek, és arra kényszerítenek ebben a forgásban-pörgésben, hogy egy rövid időre elcsendesedj. Meg kell állni és meg kell hallani az angyalok üzenetét. A betlehemi jászolbölcső felé intő csillag fényét pedig kell látnod.

Az induláshoz, az úthoz fel kell készülni. Elszántságra, elhatározásra és erőre van szükséged. Nem elég a vágy, hanem útra is kell kelni. Azonban ez az utazás nem térben és nem időben történik. Ez az utazás benned, lelked bensőjében kell megtörténjen. Ehhez csendre, elmélyülésre van szükséged. A külvilág zaját ki kell zárni, a gondokat egyelőre félre kell tenni. Meg kell találni magadban a tiszta, őszinte szeretetre váró gyermeket. Fel kell ébreszd a sokszor elnémított és félretett gyermeket. Sikerülnie kell, mert másképp nem tudsz megérkezni.

A felnőtt ember okoskodásai gyorsan eltéríthetnek nemes szándékodtól. A külső világra való figyelés is akadályt gördíthet. Csak a benned levő gyermekre kell most figyelj, aki voltál és aki most is vagy. Az nem lehet, hogy mindent a felnőtt ember nagyot akarásával szeretnél megoldani. Felelősséggel tartozol családodnak, barátaidnak azért is, hogy mennyire tudtad magadban megőrizni a tiszta gyermeket. Nem történhet meg, hogy az évek hosszú sora, a mindennapok vergődései, kínjai és szenvedései mindent elpusztítsanak lelkedből. Ahhoz, hogy karácsonyod legyen, hogy örvendeni tudj a betlehemi jászolban fekvő Názáreti Jézusnak, gyermeknek kell lenned. Az élet nagy tanítómestere is erre tanított: „aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba.” (Mk 10.14)

Mert mit ünnepelünk karácsonykor: Jézus születését. Lehet, hogy megkérded: ki volt Ő? Mire tanított, miért olyan fontos még ma is az Ő tanítása? Miért beszélnek még ma is olyan sokan és olyan sokféleképpen Róla?

Kedves testvérem, ezekre a kérdésekre te magad kell válaszolj. Erre csak úgy leszel képes, ha a szíved és elméd megnyitod, ha félreteszed beidegződött rossz szokásaidat, előítéleteidet, és nem mások válaszát lesed, hanem te, saját magaddal szembenézve válaszolsz, mint a valamikori ifjú gyermek, ki szomjazik a tudásra, arra, hogy mindent megértsen, és biztonságban érezze magát.

A feleletet neked kell megtalálnod, és életviteled kell igazolja, hogy a karácsonyi gyermek benned van. Segítségedre lesz a jézusi evangélium, a tanítás, a példázatok. Ezekben van elrejtve, hogyan tudod magadban megőrizni a gyermeki tisztaságot, a becsületet, a szeretet, a benned levő Isten országát.

És akkor lesz karácsonyod. Tudsz örvendeni családod minden tagjával, barátaiddal szeretetteljes légkört tudsz kialakítani és azt táplálni.

Ez a lélek világában tett belső utazás segít, hogy megmaradjon benned a pásztorok kíváncsisága, elindulhass Betlehem felé, hogy megtapasztald az Úr üzenetének igazát, és karácsonykor telítődhess azzal az erővel és fényességgel, amelyre egy újabb esztendő napjaihoz szükséged lesz.

Isten áldása tegye gazdaggá karácsony ünnepét ebben az évben, vezessen tovább egy boldogabb új év felé!

Bálint Benczédi Ferenc erdélyi unitárius püspök