2024. july 2., Tuesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Június 24. és július 2. között zajlott a Magyar Színházak 34. Kisvárdai Fesztiválja. A záróünnepségre ma, szombaton 19 órakor kerül sor. A pandémiás évek miatt visszafogottabb két előző seregszemle után az idei rendezvénysorozatot eleve eseményekben gazdagabbnak tervezték. Újra három helyszínre, a művelődési központba, a zsinagógába és a Tószínpadra terveztek produkciókat. 23 előadást kínáltak a közönségnek, a versenyprogramot a fesztivál művészeti vezetője, Balogh Tibor állította össze. Az idei díszvendég a Zentai Magyar Kamaraszínház volt, amely három előadást vitt színre. Érkeztek társulatok Szabadkáról, Újvidékről, Székelyudvarhelyről, Gyergyószentmiklósról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Beregszászból, Nagyváradról, Szatmárnémetiből, Aradról, illetve Sopronból, Komáromból és Gyuláról. A magyarországi társulatok közül például a Játékszín, a CSAK! – Csengeri Alkotó Közösség, az Orlai Produkció és a Bánfalvy Stúdió lépett színpadra. 

A versenyelőadások keretében tizenhárom produkciót láthatott a kisvárdai közönség, a hallgatói program két előadása mellett a kínálatban volt még gasztroszínház, kulturális-kulináris est, zenés műsor és Omega-musical.

Mint mindig, az előadásokat most is igyekeztek hamar lereagálni. A világháló jóvoltából erről is tájékozódhatott a szélesebb közönség is. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának honlapján is megjelent az a kritika, amit Szekeres Szabolcs jegyzett a vásárhelyiek Molnár–Kellér–Zerkovitz-darabjáról, A doktor úrról. Mellékletünkben is közöljük. 


A doktor úr szereplőinek egy közös pillanata Kisvárdán 
  Forrás: a Tompa Miklós Társulat Facebook-oldala




Szentivánéji álom a nappaliban

Mintha a pokol kapuja nyílna meg. Az általában zárt, kétszárnyú ajtó váratlanul kitárul, láthatóvá téve ezzel a lépcsőház falát. Nyugtalanítóan hosszú pillanatok telnek el addig, amíg megjelenik a Sárkány család Szobalánya (Benő Kinga), kezében hol hatalmas kést, hol bárdot tartva. A Szobalány földöntúlira torzított hangon jelenti be a vendégeket, sőt egy alkalommal hatalmas nyulat tálal fel a háziaknak. A német expresszionista film ijesztő miliőjét és a galád Addams Family világát idézi a szituáció. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának előadásában a reálisnak tűnő szituációk a valóságtól elemeltek lesznek. Ez utóbbi jellegzetesség az oka az előadás humoros lendületének.

Keresztes Attila rendezése Molnár Ferenc A doktor úr címmel írt vígjátékából a 20. századi magyar dráma által agyonhasznált polgári nappaliban játszódik. Azonban a fekete-fehér színekben pompázó helyiség ezúttal jóval több a megszokottnál, hiszen a nappaliba belépő személyekből előtörnek a mélyre rejtett, a polgári világban szégyellt vágyaik. Sárkányné (Kádár Noémi) Csató (Rózsa László) fogalmazó úrral készül félrelépni. A vizsgára készülő Lenkének (Kiss Bora) Bertalan (Tamás Fábián Csanád) a szerelmese. Marosinénak (Fodor Piroska) teljesen mindegy, csak végre valaki tévedjen már a szobájába.

Dr. Sárkány ügyvéd egy őrült éjszakán elvegyülni igyekszik az alvilág bugyraiban, míg Puzsér, a betörő éppen az őt már tizennyolc alkalommal a börtöntől megmentő jogi képviselőjét készül kirabolni. Minden későbbi félreértésnek ez az alapja.

A doktor úr előadása két elemi erejű alakításra alapoz.

Galló Ernő nagy slemil a minden hájjal megkent tolvaj, Puzsér szerepében. A verbalitás és a gesztusok tökéletesen kiegészítik egymást a színész játékában. Sohasem sok az, amit csinál. A tehetséges, intellektuálisan a környezete fölé magasodó Puzsér, amennyiben szerencsésebben alakul az élete, lehetne ügyvéd, akár dr. Sárkány.

Galló szerepformálását nem az jellemzi elsősorban, hogy játssza vagy éli a szerepét. A színész pillanatnyi kihagyás nélkül vibrál a publikum tagjainak látóterében. Szünet nélkül mozog mindene. A lépteket óvatos osonás váltja fel. Főleg az első felvonásbeli játékára jellemző, hogy nem egyszerűen megy, hanem maga elé rakja a lábait, vagy rézsútosan, esetleg cikcakkban halad. Galló olykor akrobatikus képességeket árul el, ha kell, cigánykereket vet, ha a helyzet úgy hozza, partra vetett halként mozogva húzza alá az elhangzottakat. Olyan nincs, hogy az elhivatott betörőnek ne a munkája járjon az eszében. Állandóan résen van, hiszen retteg a lebukástól. Komikusan tör elő Puzsérból a kispolgár, hiába nincs már becsülete, azért a Bertalan alsónadrágjából kitüremkedő hímtag őszintén megijeszti és felháborítja.

Az alakítás tisztelgés (is) a két világháború magyar filmjének halhatatlan komikusa, Kabos Gyula előtt, aki annyi embert nevettetett meg, de ő maga sohasem mosolyodott el. Galló neurotikusan csapongó dikciójában felbukkannak Kabos jellegzetes intonációjának nyomai. Puzsér ilyenkor zártabb szájjal ejti hektikus szavait. Ezért eleinte tisztán érthető minden, majd hirtelen gyorsul a beszéd tempója. Előfordul nemegyszer, hogy a mondat kellős közepén, a nagy elődhöz hasonlóan, pikareszk módon elfogy a beszélő levegője. A fújtatások után, a nyelvi egység végén dől csak el, hogy a mondat kérdés-e vagy sem.

A másik főszereplő a Singert alakító Bokor Barna. Ebben a speciális zenés darabban a gyakran dalra fakadó szereplők tátognak, és a zenekarba ültetett Singer énekel helyettük. Bokor tucatnyi, jól egyénített hangon képes dalra fakadni. Az érzékiség, az erotika a közös a változatos énekhangjaiban.

Nagyon magasra teszi a lécet az első felvonás, amelyben a szövegen is erősen látszik, hogy Szabó Réka dramaturg az abszurdhoz közelíti a párbeszédeket. Általánosságban a következő két rész veszít a lendületből, de összességében példamutató a társulati összjáték.

A doktor úr zenés vígjátékként Kellér Dezső dalszövegeivel és Zerkovitz Béla muzsikájával hozza a műfajhoz fűződő elvárásainkat, hiszen önfeledten nevetünk az egyszerre reális és groteszk történeten. Minden sikeres ügyvéd mögött ott egy Puzsér, mondja a betörő, és mennyire igaza van. A doktor úr előadása hangsúlyozza, hogy a mindenkori regnáló hatalom által törvényesnek elfogadott üzleti érdekszférák összefonódása alvilági csoportokkal legalább oly megbonthatatlan 2022-ben, mint volt 1902-ben, a darab keletkezésekor.

Szekeres Szabolcs


   Fókuszban a zenészek   
   Forrás: Tompa Miklós Társulat honlapja



Hátrányba került, 22 órával korábban

Bellingham megmentette, 22 órával korábban

Ballagtak a Sapientia 22 órával korábban

Hírek, rendezvények 22 órával korábban

A játék folytatódik… 22 órával korábban

Az olvasó írja 22 órával korábban

Hosszú, forró nyár 22 órával korábban

Megsimogatni a lelkeket 3 héttel korábban

Választás 2024 3 héttel korábban

Épített örökségünk 3 héttel korábban

Épített örökségünk 1 héttel korábban

Műsorkalauz 2 héttel korábban

Épített örökségünk 2 héttel korábban

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató