Vers és művészet Szászrégenben

• 2011-04-12 07:29:20

• Nagy Miklós Kund

Pénteken este ismét megtelt a DIO-ház díszterme a szászrégeni Kemény János Művelődési Társaság összejövetelén. Jeles vendégek közreműködésével köszöntötték a költészet napját, egybekapcsolva lírát, prózát, képzőművészetet, melyek egymást szervesen kiegészítve, tartós élményben részesítették az érdeklődő közönséget. Markó Béla költő, Török Bíró Erzsébet székelyudvarhelyi textilművész, Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója és Sarány István, a kiadó főszerkesztő-helyettese valamint Nagy Miklós Kund, a Népújság főszerkesztője volt a Társaság meghívottja, ennek elnöke, Böjte Lídia tanárnő mutatta be őket a jelenlevőknek.  

Fotó: Csernik Attila

A kiadó néhány újdonságát, előkészületben levő kötetét Sarány István ismertette. A napokban jelent meg Elek Tibor irodalomtörténész Székely János-monográfiája, mindeddig hiányzó kiadványt kínálva fel az erdélyi olvasóknak. A csíki könyvműhely folytatja Kemény János életmű-sorozatát. Ennek újabb darabja az író Kutyakomédia című derűs hangvételű regénye. Czegő Zoltán balladaregénnyel rukkolt elő, a Katonabogárral. Kiadták Áprily Lajos verseinek Pomogáts Béla szerkesztette Transzilván hősköltemény című válogatását is. A fáradhatatlan irodalomtörténész rövidesen szerzőként is hallat magáról, folytatódik nagy vállalkozása, a Magyar irodalom Erdélyben című szintézise. Ennek az V-VI. kötete várható a közeljövőben. Az Élet-Jelek művészalbumok sora is kiegészül. Legközelebb Kákonyi Csilla festőművész munkásságáról kapunk összefoglalót Banner Zoltán tollából. Sas Péter pedig A heraldikus Köpeczi Sebestyén József élete és munkássága című kötetével készült el.
           Az esten a népes jelenlét természetesen mindenekelőtt Markó Bélának szólt. Ezúttal elsősorban szépírói vallomásaira számíthattak a régeniek, hiszen könyvei kapcsán szólíttatott meg, de nyilván írói vénája és politikusi énje nem választható el mereven egymástól, a Nagy Miklós Kunddal folytatott érdekes párbeszéd során politikai kérdésekről is kifejtette véleményét. Annál is inkább, mivel a két nemrég kiadott Pallas-Akadémia-kötet, Az erdélyi macska és a Kié itt a tér, amelyeket a kérdező előzetesen ismertetett, egymást kiegészítve, Markó 1978 és 2009 között írt esszéit, közéleti cikkeit, előadásait tartalmazza, ez a hosszú időszak pedig nem taglalható politikamentesen. Nyilván nem is kell e könyvekhez így hozzáállni, hiszen a közzétett eszmefuttatások többségét a szerző politikusi tevékenysége s az ebből született gondolatok szülték. Markó Béla megnyerő őszinteséggel és közvetlenséggel beszélt a közönségnek az írások keletkezéstörténetéről, a hozzájuk fűződő eseményekről, szólt belső vívódásairól is, amit az is táplált, hogy egyre erőteljesebben jelentkezett benne annak kényszere, hogy ismét írjon, alkosson, főként verseket. A beszélgetés tehát átterelődött a lírára is, Markó Tulajdonképpen minden című szonett-kötetére, a kötött versforma adta megszorításokra illetve költői szabadságra. A Bookart-kiadvány verseinek szépségét olvasóként Böjte Lídia is megerősítette. A költő a közönség örömére az interjú kiegészítéseként Az erdélyi macskából és szonettjeiből is felolvasott.
          Végül Nagy Miklós Kund méltatta és megnyitotta Török Bíró Erzsébet kiállítását. A textilművészet népi gyökerű tradícióit továbbvivő művésznő faliszőnyegei összecsengtek azzal a lírai hangulattal, amelyet az est költői mozzanata megteremtett. A föld meleg színeiben harmonizáló kárpitok egy több évtizedes művészi pálya reprezentatív alkotásai. Dekoratívak s egyben humánus üzenetet is közvetítenek, a líra olykor drámába csap át rajtuk, a tárlat viszont mégis derűs kicsengésű, erről a kisebb teremben kiállított élénkebb selyemfestmények gondoskodnak. A művésznőről is megjelent könyv, Banner Zoltán kismonográfiája. A sikeres rendezvény tehát Markó Béla és Török Erzsébet dedikálásával zárult.