Drágábbak és butábbak lehetnek 2026-ban az okostelefonok
Ha valaki 2025-ben úgy volt vele, hogy majd jövőre, azaz 2026-ban fog magának új okostelefont vásárolni, akkor nem kizárt, hogy meg fogja bánni a döntését, ugyanis ugrásszerűen megnőtt a RAM ára, ennek pedig éppen a vásárlók ihatják meg a levét. Az áremelkedésnek ugyanis az lehet a hatása, hogy kevesebb memória kerülhet a következő generációs mobilokba, és még ezzel együtt is növekedhet az áruk.
A RAM drágulásának hátterében az állhat, hogy a nagy memória- és komponensgyártók jelenleg a nagy megrendelőket, azaz az AI-adatközpontokat részesítik előnyben. Ez viszont súlyos készlethiányt okoz a hagyományos PC- és szerverpiacon. A helyzet súlyosságát jól mutatják a számok: 2025 végén ugyanis mindössze egy hónap leforgása alatt közel 100%-os áremelkedés történt a memóriaszegmensben.
Ebben a helyzetben két opció áll a gyártók előtt: vagy emelnek – méghozzá drasztikusan – az áraikon, vagy elkezdik butítani az eszközeiket, hogy azok ne váljanak megfizethetetlenné. A vállalatok minden bizonnyal egy harmadik utat fognak választani: kombinálják az imént ismertetett két opciót. Az Android Authority egy friss jelentés nyomán arról ír, hogy 2026 első negyedévétől a gyártók akár kevesebb RAM-ot is tehetnek a készülékekbe, a másik oldalon pedig ott a drágulás is.
A Lanzuk nevű szivárogtatótól származó információk, amelyeket a HVG szemlézett, arról szólnak, hogy 16 GB RAM egy mobiltelefonban szinte elképzelhetetlen lesz. Ez a híresztelés azért is kellemetlen, mert az utóbbi időszakban egyre több gyártó kezdett ennyi memóriát tenni a csúcskészülékeibe, a megnövekedett mennyiségű RAM pedig érezhetően jobb használati élménnyel is jár.
Viszont a probléma nemcsak azokat a készülékeket illeti, amelyek 16 GB RAM-mal rendelkeznek. A 12 GB-os operatív memóriát tartalmazó készülékek száma akár több mint 40%-kal is csökkenhet, és számos gyártó kényszerülhet arra, hogy inkább 6-8 GB RAM-ot tegyen a mobiljaiba. Mindezt pedig a csúcskategóriában.
Ugyanakkor az okostelefonok piaca nem csupán a legdrágább telefonokból áll, és nemcsak ezeket a készülékeket érinti a probléma, hanem az alsó és középkategóriát is. Utóbbiak esetében visszatérhet a 4 és 6 GB RAM, habár a 4 GB RAM-mal rendelkező telefonok az utóbbi időben kvázi feledésbe merültek. Fontos látni: ez nem pusztán számháború, egy 4 GB RAM-mal rendelkező telefon a mai kor kívánalmainak már nem tesz eleget, szóval nagyon is abban kell bízni, hogy ez a forgatókönyv mégsem valósul meg. Viszonyításképpen: az egyik romániai mobilszolgáltatónál viszonylag olcsó bérlet meghosszabbításánál kaptam ajándékba egy telefont, amelyről az ügyintéző is azt mondta, hogy ennél olcsóbb nincs. A telefonban 2 GB RAM található, kipróbáltam, hogy másnak ne kelljen. Az eszköz már a menü megnyitásakor is komoly nehézségbe ütközik, ha pedig valamit gyorsan szeretnénk lefényképezni, arról mondjunk le: esélyünk sincs, a kamera megnyitása több másodpercet vesz igénybe. Ennél a szintnél valamivel jobb a 4 GB RAM, de nem sokkal, főleg, ha egy olyan eszközbe építik be, amelyen nem gyári Android van, hanem a gyártó tett rá egy személyre szabott megjelenítést – a legtöbb széleskörűen ismert gyártónál ez a helyzet.
Az Android Authority cikkében kiemeli, hogy a Naver nevű szivárogtató megbízhatónak számít, de jelen esetben nem hivatkozik megbízható forrásra. A megállapításai ugyanakkor összhangban vannak az okostelefon-iparág egészét érintő, igencsak súlyos helyzettel.
Az, hogy konkrétan mi fog történni, még kérdéses, de az borítékolható, hogy a RAM-egységek árának emelkedése hatással lesz mind az okostelefonok, mind pedig a többi számítástechnikai eszköz piacára.
Finoman szólva sem a fényképezés bajnoka az iPhone Air
A DxOMark egy olyan tényező az okostelefonok terén, amelyet sokan istenítenek, sokan viszont nem foglalkoznak vele. Az viszont tény, hogy mostanra egy megkerülhetetlen tényezőről van szó, ami a kamerás mobilok képminőségét illeti. A DxOMark egy olyan szervezet, amely teszteli a készülékeket különböző szempontok alapján, a különböző paraméterekre pontot ad, amiből aztán kijön egy végső eredmény, és az adott készülék ezzel kerül be a toplistába. Nemrég pedig új készülékkel bővült a lista, felkerült ugyanis listájukra az iPhone Air.
A szupervékony iPhone, amely mindössze egy hátlapi egységgel rendelkezik, csak 141 pontot ért el a minden részletre kiterjedő teszteken, és ezzel az eredménnyel egyáltalán nem került túl előkelő helyre.
Fotózásra 134 pontot, videózásra pedig 155 pontot kapott. Előbbi esetében a Huawei Pura 80 Ultra a bajnok 180 ponttal, utóbbi terén pedig az iPhone 17 Pro a rekorder 172 ponttal.
Az iPhone Air holtversenyben a negyvenkettedik a szintén 141 pontra értékelt iPhone 13 Próval, az iPhone 13 Pro Max-szal és a Xiaomi Mi 11 Ultrával, és egyetlen ponttal veri közvetlen riválisát, a némileg hamarabb debütált Samsung Galaxy S25 Edge-et.
Azt is ki kell emelni az Air kapcsán, hogy nem kapott nagylátószögű kamerát, a telefotó modult viszont valamilyen szinten helyettesíteni tudja a szenzor képének kivágásával működő zoom. Az iPhone Air előlapján egy 18 megapixeles szelfikamera figyel, amely elsősorban 20 milliméteres gyújtótávolságáról, illetve f/1,9-es fényerejéről ismerszik meg.
Az előítéletek tehát bizonyságot nyertek: amikor ugyanis az Apple bemutatta az iPhone Airt, és hivatalossá vált, hogy csak egy egység van a hátlapján, akkor a legtöbben arra számítottak, hogy a készülék nem a kamerás képességeivel, hanem a vékonyságával akar vásárlókat vonzani. Azonban utóbbi sem jött össze – a szeptemberben piacra dobott eszköz gyártását csökkenteni kellett, mert nincs elég érdeklődő.
Bekerült a világ öt leglátogatottabb weboldala közé a ChatGPT
Ha technológiáról beszélünk, megkerülhetetlen téma a mesterséges intelligencia. Ennek fényében pedig nem nehéz kitalálni, hogy melyik alkalmazás hasít ki magának egy óriási szeletet az internet forgalmából. A ChatGPT-t egyre többen használják, ez az alkalmazás pedig most bekerült a világ öt leglátogatottabb weboldala közé.
Ebben pedig nincs is semmi meglepő, hiszen sokan használják a munkájukhoz, sokan kérnek tőle tanácsot, de szintén sokan vannak azok, akik csak unaloműzés céljából kezdik el használni. A ChatGPT pedig mostanra számos nyelven elérhető, ezzel pedig még tovább növeli a felhasználóinak a számát.
A Similarweb új forgalmi becsléséből kiderül, hogy a mesterséges intelligenciával működő chatbotot többen keresik fel, mint az Amazont, az X-et, a Redditet, a WhatsAppot vagy a Wikipédiát. Jelen állás szerint a ChatGPT-t csak olyan oldalak előzik meg, mint a Google, a YouTube, a Facebook és az Instagram. Azonban a Google már 2025 folyamán finoman kifejezte aggodalmát a ChatGPT miatt. Vezetői arról beszéltek, hogy érzékelik azt a veszélyt, amit a mesterséges intelligenciás chatbot jelent, valamint tisztában vannak azzal, hogy valamit tenni kell, különben elveszítik a piacvezető szerepüket. Ennél a résznél hosszan lehetne arról is beszélni, hogy a chatbotok készen tálalják az információt – ami nem minden esetben helyes –, míg a Google esetében azt meg kell keresni. Tehát a chatbotok kényelmesebbek, mint a keresőmotorok, azonban egyesek szerint ezek is hozzájárulnak az elbutuláshoz.
És ha már a Google és a ChatGPT „harcáról” szóltunk, erre vonatkozóan is vannak számok. A legfrissebb havi adatok szerint a ChatGPT körülbelül 6,3 milliárd látogatást mondhat a magáénak, amivel a generatív MI-platformok teljes forgalmának körülbelül 76 százalékát teszi ki. A Google Geminire egy hónap alatt egymilliárdan voltak kíváncsiak, viszont ez csak 12,57 százalékos részesedést jelent, és ezzel bizony jelentősen le van maradva a ChatGPT-től. Ez azt is jelenti, hogy hiába a Google a leglátogatottabb oldal, a mesterséges intelligencia terén a kanyarban sincs a ChatGPT-hez képest, vagyis a vállalat aggodalmai kimondottan megalapozottak.
Természetesen nemcsak a ChatGPT és a Gemini van jelen a mesterséges intelligenciás chatbotok piacán, viszont a többi vállalat egyelőre marginális szereplő. A DeepSeek a látogatások körülbelül négy százalékát teszi ki, a Perplexity pedig alig valamivel több mint két százalékot. Ez viszont a felhasználók számára utal, nem az alkalmazás használatával eltöltött időre vagy az elköteleződésre.
A Similarweb adatai arra is kitérnek, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt chatbotok látogatásainak a száma 76%-kal emelkedett a 2024-es évhez képest, a mobilalkalmazások száma pedig közel meghatszorozódott.
Demográfiai szempontból a kutatás szerint a 18 és 34 év közötti chatbot-felhasználók száma a korábbi szinthez képest csökkent, és a regisztrációkon keresztül érkező forgalom aránya folyamatosan kisebb, ami érthető, hiszen sokan az ingyenesen elérhető, ám ehhez képest igen nagy tudású chatbotot használják.
Ezzel együtt is tisztában kell lenni azzal, hogy a ChatGPT nem csupán egy webszolgáltatás, hanem sok szolgáltatás kombinációja, és éppen ez lehet a sikerének titka. Ennek fényében nem lenne meglepő, ha rövid időn belül nem az ötödik, hanem az első helyen szerepelne a ChatGPT.
