Jelenleg a teljes iparágban a legjobb kijelzője a Galaxy S25 Ultrának van
Nagy csalódást okozott a szeptemberben megjelent iPhone 16 Pro és Pro Max a DxOMark kijelzőtesztjén, ugyanis a két készülék mindössze 150-150 pontot szerzett, amivel még tavaly szeptemberben csak a lista 16. helyére kerültek fel. Az elmúlt fél évben viszont jelentek meg újabb készülékek, így a két, csúcsnak számító almás telefon mostanra a lista huszonkettedik helyén áll. Az abszolút győztes pedig nem más, mint a Samsung Galaxy S25 Ultra, amely toronymagasan vezeti a listát
A Samsung csúcsmobilja 6,9 hüvelykes képátlóval, minden korábbinál vékonyabb kávájú sík kijelzőjével nem kevesebb mint 160 pontot kapott a teszten, ami egyértelműen rekordnak számít. Tízpontos előnyét érdemes a helyén kezelni, ugyanis ez a 10 pont huszonegy helyet jelent a listán, minden egyes pont sokat, sok helyet jelent. Az S25 Ultra két ponttal győzte le a korábbi csúcstartót, a Google Pixel 9 Pro XL-t és a Google Pixel 9 Prót, amelyek 158-158 pontot kaptak, utánuk következik a Honor Magic6 Pro 157 ponttal, majd pedig a Galaxy S25 és Galaxy S25+, szintén 157 ponttal. Ennek fényében kijelenthető, hogy a Samsung igencsak komolyan vette a kijelzők fejlesztését az idén, hiszen mindhárom új készüléke a toplista tetején helyezkedik el, valamint az alapmodell is jobb eredményt tudott felmutatni a független teszteken, mint az almás vállalat csúcsmodellje.
Ha folytatjuk a lista átnézését, akkor hetedik helyen a Google Pixel 9-et, a nyolcadik helyen pedig a tavaly bemutatott Galaxy S24 Ultrát találjuk. Előbbi 156, utóbbi 155 pontot kapott. Az igazán érdekes részlet, hogy a listán megtalálható pontszámok alapján az iPhone 15 Pro és 15 Pro Max jobb kijelzővel rendelkezik, mint a 16 Pro és Pro Max, előbbi ugyanis 151 ponttal rendelkezik, míg utóbbi csak 150-nel. 151 ponttal a 15 Pro és Pro Max a DxOMark listájának a tizenhetedik helyét foglalja el.
De térjünk vissza a bajnokra, az S25 Ultrára, pontosabban annak a kijelzőjére. A teszt tanúsága alapján a magas fényerő és a tükröződésmentes kivitel miatt kiváló a szabadtéri láthatósága, remek a mozgókép-megjelenítési képessége, az érintésérzékenysége miatt szintén dicsérték a tesztelők. Ugyanakkor a kijelzőnek vannak hibái is, például az, hogy sötét helyen nem tökéletes a fényerő-szabályozása, valamint, hogy a véletlen érintéseket nem a legideálisabb módon kezeli az eszköz. Ha leosztjuk a Galaxy S25 Ultra kijelzőjének a pontozását, akkor arról tudunk beszámolni, hogy leolvashatóságra 162, színvisszaadásra 158 és érintésérzékenységre 143 pontot kapott, ami viszont igazán kimagasló, az a videómegjelenítés, amire 167 pontot kapott a dél-koreai vállalat csúcsmodelljének kijelzője. Utóbbi adat nem mellesleg új rekordot is jelent.
A DxOMark főleg a kameratesztjeiről híres, ezek eredményéről már többször volt szó a Techuniverzumban is. Azonban a Galaxy S25 Ultra kameráját egyelőre még nem tesztelték, így arról még nem tudunk beszámolni, hogy ebből a szempontból az eszköz hol helyezkedik el a ranglistán. Ilyen téren nagy csodára nem lehet számítani, mivel a 200 megapixeles főkamera, a 10 megapixeles háromszoros zoommodul, illetve az ötszörös 50 megapixeles zoomegység változatlan maradt. Az egyedüli előrelépésnek az számít, hogy a szélső látószögű kamera felbontását 12 megapixelről 50-re emelték. A Galaxy S24 Ultra 144 pontot kapott egy évvel ezelőtt, ami jelenleg a lista huszonkilencedik helyére elég. A DxOMark kameratesztjeinek listáját a Huawei Pura 70 Ultra vezeti 158 ponttal, utána következik a Google Pixel 9 Pro XL, majd a Honor Magic6 Pro, szintén 158 ponttal. Az iPhone 16 Pro és Pro Max egyaránt 157 pontot kaptak, míg az előző generációs 15 Pro és Pro Max 154 ponttal büszkélkedhetnek. A Xiaomi eddigi legjobb kamerás mobilja, a 14 Ultra a tizennyolcadik a listán, 149 ponttal, viszont ennek kapcsán meg kell jegyezni, hogy nemrég mutatták be a 15 Ultrát, amelynek a képminősége az ígéretek szerint elképesztően jó lesz, köszönhetően egyrészt a jókora objektívnek, másrészt a mögé rejtett, szintén nagy érzékelőnek. Kíváncsian várjuk mind a Galaxy S25 Ultra, mind a Xiaomi 15 Ultra kameratesztjének eredményeit.
Viszont hogyha már az okostelefonok kameráinál tartunk, akkor mindenképpen említést kell tenni arról a koncepcióról is, amit szintén a Xiaomi mutatott be. Az eszköz alapját az imént említett Xiaomi 15 adja, amelynek a hátoldalára egy mozdulattal fel lehet tenni egy speciális objektívet. Ennek további érdekessége, hogy nem Leica, hanem Xiaomi gyártású, és lényegében egy teljes kamera, 100 megapixeles, 4/3-as szenzorral. Ha ezt a Xiaomi képes lesz piacra dobni sorozatgyártásban, akkor egy teljes forradalmat indíthat el az okostelefon-kamerák szegmensében. Azonban ez egyelőre nem több, mint egy egyszerű koncepció, nem tudni, hogy valaha elkészül-e, ahogyan azt sem, hogy ha igen, mennyibe fog kerülni.
Nem 1500, hanem 12.000 töltést bír az újfajta akkumulátor
A közeljövőben komoly áttörés jöhet az akkumulátorok terén, ugyanis kínai kutatók megoldották, hogy egy telep 1.500 helyett 12.000 töltést bírjon. Ha a Fudan Egyetem kutatói által kidolgozott, egyszerűnek és olcsónak mondott módszer beválik, akkor azzal jelentősen lehet majd csökkenteni az akkumulátorokból származó hulladékot. A kutatók között vegyészek, molekuláris bionikus mérnökök és anyagtudósok is voltak, akik az eredményeiket a Nature tudományos lapban publikálták.
A hagyományos lítiumion-telepek négy fő komponensből állnak, ezek az anód, a katód, egy szeparátor, valamint a lítiumionokkal töltött elektrolitok. A normál működés azt feltételezi, hogy a lítiumionok az anód és a katód között vándorolnak, így adják át az energiát, azonban idővel egyes lítiumionok lerakódásokat hagynak maguk után, amit a tudósok halott lítiumnak neveztek el, ez pedig csökkenti a lítiumionok koncentrációját az elektrolitban, ennek eredményeképpen csökken a telep töltésmegtartó képessége, számolt be a HVG. Amikor egy telep kapacitása 80%-kal csökken az új korához képest, akkor bizonyos értelemben használhatatlan lesz. A kínai tudósok viszont rájöttek, hogy a degradációnak a lefolyása olyan, mint egy betegségé, vagyis attól, hogy egy kulcsfontosságú rész elromlik, attól még a rendszer többi eleme továbbra is működőképes marad. Ebből az is következik, hogy azonosítani kell a hibás részt, és akkor annak a kezelése, „gyógyítása” is megoldható. A kutatók pedig ki is dolgoztak egy módszert, amivel az elfáradt telepek működése helyreállítható, ehhez szükség van egy speciális anyagra, amely helyreállítja a halott lítiumionokat, meghosszabbítva az élettartamukat. Ennek a megalkotása azonban már komoly kihívás. Egy olyan anyagra van szükség, amelyet be lehet juttatni az elhasználódott telepbe, továbbá számos kritériumnak megfelel, mint például annak, hogy képes feloldódni az elektrolitban, méghozzá olyan formában, hogy nem zavarja meg a telep működését. Mindehhez az is társul, hogy a bejuttatott anyag az akkumulátor többi alkotóelemével is kompatibilis kell legyen.
A mesterséges intelligencia azonban ebben is segítséget tudott nyújtani. Az AI megtalálta azt a molekulát, amely remekül alkalmazható erre a feladatra, és még olcsó is. Az egyetlen feladat tehát az, hogy ezt a molekulát be kell fecskendezni oda, ahol a telep aktív lítiumionjai vannak, ezzel egy kis mennyiségű gáz szabadul fel, és ezzel meg is vagyunk, a problémát elhárítottuk. A tesztek tanúsága alapján az előrelépés jelentős, ugyanis 1.500-ról 12.000-re nőhet a telepek átlagos töltésszáma, vagyis a technológia közel megtízszerezi az akkumulátorok életét, ami azt is jelenti, hogy ez a módszer jelentősen csökkenti az akkumulátorokból származó hulladékot.
Arról egyelőre nem szól a fáma, hogy a technológia mikor tűnhet fel a gyakorlatban, mikor lesz elérhető a kereskedelmi forgalomban. Így csak bízni tudunk abban, hogy minél hamarabb sikerül megoldani.
