RMKDM-beadvány az erdélyi magyarok érdekében

Január 26–29. között Libanon fővárosában, Bejrútban háromnapos ülést tartott a Centrista Demokrata Internacionálé (ez a Kereszténydemokrata Internacionálé új neve). A tanácskozás témája az arab világbeli változások és a kisebbségek, a tolerancia kérdésköre volt. A tanácskozáson részt vett Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata mozgalom elnöke.

Kelemen Kálmán és Willfried Martens

Január 26–29. között Libanon fővárosában, Bejrútban háromnapos ülést tartott a Centrista Demokrata Internacionálé (ez a Kereszténydemokrata Internacionálé új neve). A tanácskozás témája az arab világbeli változások és a kisebbségek, a tolerancia kérdésköre volt. A tanácskozáson részt vett Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata mozgalom elnöke.

Az RMKDM elnöke a Népújság kérdésére elmondta, hogy a találkozón jelen volt Willfried Martens, a CDI alelnöke és az Európai Néppárt elnöke, Pierre Fernando Cassini, a CDI elnöke, Orbán Viktor magyar kormányfő, illetve az „arab tavasz” után hatalomra került országok miniszterelnökei, államfői, valamint a libanoni KATAEB párt elnöke, Amin Dzsemájel.

Kelemen Kálmán kiemelte Amin Dzsemájel beszédét, amelyben határozottan kiállt a kisebbségek kollektív jogai mellett. Nagy jelentőségűnek nevezte azt is, hogy már a tavaly decemberi római találkozó alkalmával, a Kereszténydemokrata Internacionálé tanulmányi napjain sikerült megbeszélnie Alberto Pierivel, a CDI harmadik emberével, hogy a következő találkozóra egy olyan beadvánnyal érkezik, amelyben felkéri az internacionálé vezetőségét, határozottan lépjenek fel a nemzetközi fórumokon az őshonos kisebbségek, illetve bevándorlók közötti különbségek elismerésére. Ez lenne a kulcsa annak, hogy a sokat halogatott kisebbségi kérdések megoldódjanak, mert másak az igényei a bevándorlóknak és másak az őshonos kisebbségeknek, akik fölött a határok költöztek erre-arra, mondta az RMKDM elnöke.

– Elvitte-e a beadványt? Melyek a leglényegesebb pontjai?

– Elvittem és átadtam Cassi-ninek és Antonio Lopez Isturiznak, az EPP főtitkárának, illetve több nemzetközi jogásznak, véleményüket, visszajelzésüket várva. A beadvány szövege lényegében azt tartalmazza, hogy az RMKDM húsz éve foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, és megoldásokat keres arra, hogy valóban létrejöhessenek az autonómiaformák.

Rámutattam, hogy az RMKM felelősségének tekinti az erdélyi és a világ őshonos kisebbségeinek a támogatását. 22 éves romániai magyar kisebbséget védő és képviselő mozgalmunk rengeteg, a két évtized diktálta valóságból származó tapasztalatot halmozott fel.

Elmondtam, hogy ma a kisebbségi jogok ügye nem lehet állami szuverén felelősség, a kisebbségek helyzetének a javítása, ezeknek a képviselete nemzetközi fontosságú. A mai valóság, a világot érintő gazdasági nehézségek újra és újra migrációt idéznek elő, ezáltal újabb, egyre növekvő számú kisebbségek jelennek meg a világ különböző államaiban. Ezeknek a támogatása fontos, viszont nem egyenrangú az államalkotó őshonos kisebbségekkel, amelyek évszázadok, évezredek óta élnek egy-egy régióban, függetlenül attól, hgy a történelem egy adott pillanatában az a régió éppen milyen állami formához tartozott.

Ezért intéztem kérésemet az uniónkhoz, hogy ha valóban segíteni akarunk az őshonos kisebbségeken, akkor minden állásfoglalásunkban, minden elfogadott dokumentumunkban tegyünk különbséget az őshonos és az újkori migrációból származó kisebbségek között. Mindez azért szükséges, mert az őshonos kisebbségek jogai teljesen más alapokon kell megoldódjanak, számukra az asszimilációhoz hasonló beilleszkedés nem helyes út. A világ különböző országaiban alkalmazott önrendelkezési formák pontosan ennek az igénynek próbálnak megfelelni jogi eszközökkel, míg az újkori migrációból származó kisebbségeknek ilyen jellegű jogi intézményrendszerre nincs szükségük.

Sikerült néhány szót váltanom Orbán Viktor magyar kormányfővel is, akivel az itteni magyar pártok együttműködésének a lehetőségeiről beszéltünk.

Eredménynek tartom azt a lépést, amelynek következtében az RMKDM-t meg fogja látogatni Willfried Martens és Pierre Fernando Cassini is. Átadtam nekik egy-egy bronzplakettet, amelyen azt írja flamand nyelven: 75 év méltóság és becsület. Az érintettek örömmel fogadták az ajándékot. Eredménynek számít az is, hogy a KATAEB alelnökével sikerült beszélgetni az itteni helyzetünkről, létünkről.