Egy dolog bizonyára meglephette Traian Băsescut és a politikumot: az, hogy a társadalom erkölcsi válsága a jelek szerint még nem süllyedt „kellően” mélyre, és az emberek értékrendjében az egészség fő helyen áll.
Újabb egészségügyi törvénytervezet kidolgozását ígéri Ritli László szakminiszter, ám ennek bemutatásáig legalább fél év eltelik. A korábbi, visszavont törvénytervezettel ellentétben széles körű vita előzné meg az újat: jogászokat, orvosokat, a betegeket tömörítő szervezetek képviselőit is bevonnák a szakmai tanácskozásba, csak ezt követően alkotják meg és terjesztik a kormány elé. A miniszter szerint szükség van az egészségügy reformjára, hiszen a rendszerben súlyos problémák vannak, amelyek elsősorban a finanszírozással, valamint az ellátás minőségével kapcsolatosak.
A minisztérium honlapján megjelent rövid közleményből csak az derül ki, hogy a fő szempontokat továbbra is a kórházak és az egészségbiztosítási rendszer átszervezése, az orvosi műhibák stb. képezik, valamint az, hogy a tanácskozások ütemtervét hamarosan közzéteszi a szaktárca. Mellesleg az ésatöbbire is kíváncsiak volnánk, hiszen e szó mögé szoktak rejtőzni azok a (román törvénykezést teljesen átszövő) kiskapuk, amelyek miatt lehetővé válik a rendszeren belüli pazarlás, a közpénzek felelőtlen elköltése és a számonkérés elkerülése. E kiskapuzási lehetőség ellen szólalt fel dr. Raed Arafat és kényszerült lemondásra, tudva tudván, hogy egy államfői, miniszterelnöki cáfoló kijelentésnek manapság nem sok súlya van. Mert hiába állítja váltig Traian Băsescu, hogy nem áll szándékukban a sürgősségi szolgálatot privatizálni, ha a törvény „kijön” és erre lehetőséget teremt, akkor előbb vagy utóbb lesznek, akik élnek majd a lehetőséggel. Mert Traian Băsescu ma államfő, holnap már csak rossz emlék, a törvény betűit azonban hosszadalmas, bonyolult folyamat megváltoztatni.
Mindazonáltal az államelnök legutóbbi közszereplése során számos érdekes kijelentést tett. Megállapította, hogy az egészségügy alulfinanszírozott, képtelen hatékonyan felhasználni az erőforrásokat, átpolitizált, korrupt, kiszolgáltatott az erősen érdekérvényesítő magánszféra előtt, az állam pedig képtelen ellenőrzés alatt tartani a rendszert. Kiderült végre, hogy az egészségügyre költött pénzből mennyi a biztosítottak hozzájárulása és mennyit pótol az állam. Csak egy dolog nem derült ki, hogy a fentiekért ki a felelős?!
Egy dolog bizonyára meglephette Traian Băsescut és a politikumot: az, hogy a társadalom erkölcsi válsága a jelek szerint még nem süllyedt „kellően” mélyre, és az emberek értékrendjében az egészség fő helyen áll. Az elmúlt napok forrongásaiból kiindulva remélhetjük, a politikum jövőbeni döntéseivel bizonyítja, hogy az össztársadalmi értékrendben prioritást szentel az egészségügynek.
