Rangjától megfosztott emlékünk

Épített örökségünk

Bethlen Pál kastélya

Bethlent az írott források először a 14. században említik. A 15. században az erdélyi és magyar történelemben fontos szerepet játszó Bethlen család megépíti kővárát, amely a Rákóczi-szabadságharc után már nem szerepel a forrásokban, mára már nyomtalanul elpusztult. A település a család bethleni ágának ősi fészke, a történelem során több kastélyt, illetve kúriát építettek itt. Ezek közül ma – különböző mértékben átépítve – négy épület áll fenn. Ezek egyike a korábbi Bethlen-vár közelében a 18. században felépült Bethlen Pál-kastély. Építtetője és névadója gróf Bethlen Pál (1851–1935) Beszterce-Naszód megyei főispán volt. Építéséhez valószínűleg egy korábbi kastély földszinti maradványait és saroktornyát használták fel.

A Bethlen Pál-féle kastély elődje

Az első katonai felmérés térképén (1769–1773) jól kivehető a település központjában lévő barokk kastély – Bethlen András-kastély – és a közelében található középkori eredetű templom.

Bethlen nyugati részében egy nagyobb épületegyüttes képe rajzolódik ki, amely méretében vetekszik a barokk kastéllyal.

A négyzetes alaprajzú telken hat hosszúkás épület helyezkedett el. A bethleni vár a források szerint már nem létezett ebben az időben, így valószínűleg a Bethlen Pál-kastély elődje látható a térképen.

Egyes források szerint a településen létezett egy másik Bethlen-kastély is, amelynek sokszögű saroktornyai voltak, és a főépület barokk jellegű oromfalát a családi címer ékesítette. Ezen leírás alapján 17. századinak gondolják ezt az épületet.

Egy hasonló jellegű épület szerepel egy – valószínűleg – 19. századi felvételen Bethlen Pál kastélya név alatt, ez lehetett a későbbi Bethlen Pál-kastély elődje.

Amit Bethlen Pálról tudni kell

A szóban forgó kastély építtetője, gróf Bethlen Pál (1851–1935), id. Bethlen Pál (1798–1859) és gróf Bethlen Mária (1827–1876) fia, Budapesten végezte a középiskolai tanulmányait, és Zürichben járt egyetemre. Tanulmányai befejezése után hosszabb külföldi utat tett, majd öt évig katonáskodott.

Az 1870-es évek végén hazaköltözött bethleni birtokára. Első felesége gróf Rhédey Gabriella (1861–1883) volt, akitől a tragikus sorsú Ida nevű lánya (1880–1895) született.

Bethlen Ida síremléke a bethleni Bethlen-sírkert legszebb alkotása. Bethlen Pál 1885-ben másodszor is megnősült, ekkor a borosjenői Tisza Jolánt vette feleségül. 1891-ben gróf Bethlen Pált Beszterce-Naszód megyei főispánnak nevezték ki, később elnyerte Szolnok-Doboka vármegye főispáni tisztségét is.

A kastélyt a 20. század elején erős kőfal vette körül

A Bethlen Pál birtokában lévő kastély építési körülményei tisztázatlanok. A már említett korabeli felvétel és a sarokbástyák alapján feltételezhető, hogy a főispán egy 17. századi kastély átépítése révén alakította ki saját kastélyát.

Bordás Beáta közléséből tudjuk meg, hogy az átépítés során megtartották a két sarokbástyát, azonban a barokkos oromzatot átalakították, a földszintes épületre egy emeletet húztak, így jött létre az eklektikus stílusú új kastély.

Sisa József művészettörténész szerint Kallina Mór jó nevű építész tervei alapján valósult meg a kastély átalakítása 1900 körül.

A kastélyt a 20. század elején erős kőfal vette körül, a nyugati falakon kívül terültek el a régi vár romjai.

Az átalakított kastély

A kétszintes kastély szabálytalan tömegformálású és többrendbeli beavatkozások nyomait mutatja. Az épület magját egy nyújtott tengely alkotja, amely észak-dél irányban húzódik. Egy nagy méretű előadóterem, a déli oldalon pedig három kisebb méretű terem alkotja az épület földszinti magját.

Ezt a hosszabb egységet két oldalról egy-egy rövid helyiség övezi, amelyek összekötik az épület magját az épület két sarkán elhelyezett hatszögű tornyokkal. Az egykori épületmag szimmetriáját az 1980-as években megnagyobbított előadóterem bontja meg. A fő épületszárny középső részén egy háromtengelyes rizalit kapott helyet, amelyhez az épületbe vezető lépcsős terasz kapcsolódik.

Bordás Beáta a szakvéleményezésében tudatja, hogy az épület emeletén a helyiségek elrendezése – néhány különbségtől eltekintve – megegyezik a földszinti termek kiosztásával.

Az egyik lényeges különbség az, hogy az északi, alacsonyabb torony csupán földszintes, míg a nagyobb alapterületű déli toronynak – amelynek belső terét három helyiségre tagolták – emeleti szintje is van.

Az északi bástyához hasonlóan, az épülettömb északi felén elhelyezkedő előadóteremnek szintén nincs külön emeleti szintje.

A nagy méretű Bethlen-címeres tábla volt az oromzat fő dísze

A kastély főhomlokzata a nyugati oldalon helyezkedik el. Egykori képeslapok alapján néhány jelentős átalakítás figyelhető meg.

A legkorábbi, általunk ismert állapotban a homlokzat kialakítása a következőképpen nézett ki: a háromtengelyes bejárati rizalit uralta a homlokzatot, a rizalit mögött húzódott az épület fő szárnya, amelyet kétoldalt hatszögű tornyok zártak le.

A rizalit előtt egy vaskorlátos terasz helyezkedett el, amelyre kőlépcső vezetett. A homlokzatot középen barokkos csigavonalas oromzat zárta le, amelynek fő dísze a gyámkősoros párkány felett elhelyezett nagy méretű Bethlen-címeres tábla volt.

Az oromzat két oldalán a párkány felett domborműves attika kapott helyet. A bejárat két oldalán egy-egy magas, háromkaréjos díszítésű ikerablak törte át a falat. A hatszögű tornyon, a tető alatt a rizaliton is megjelenő gyámkősoros motívum vonult végig.

A kis táblába foglalt címer

Szintén a fent említett szerző munkájából tudjuk meg, hogy az 1900 körül zajlott átépítés során megváltoztatták a főhomlokzatot. Megfigyelhető, hogy a korábbi földszintes épület egy részére emeletet húztak.

A nagyterem és az északi torony földszintes maradt, a bejárati rizalit és a tőle délre elhelyezkedő épületszárny viszont egy szinttel magasabb lett, a déli torony is emeletes.

Források hiányában nem ismert, hogy a déli torony ekkor változott-e át kétszintes építménnyé, vagy már korábban is emeletes volt. A bejárati rizalit előtti teraszt meghagyták az eredeti állapotban, az ablakokat viszont megváltoztatták.

Az emeleten a középső egy hármas ablak, két oldalán egy-egy szemöldökkeretes ablak foglal helyet. A rizalitot lezáró oromzat formája is megváltozott, a német reneszánsz ihletésű csigavonalas építményt egy hármas ablak töri át, alatta egy kis táblába foglalt Bethlen-címer látható.

A homlokzat déli szárnyán, a földszinten két egyenes záródású ablak, felettük két pár kettős ablak jelenik meg, az ablakok elosztása megegyezik a ma is látható állapottal. A főhomlokzat kinézete 1927-ben változatlan volt, amint ez Köpeczi Sebestyén József rajzán is megfigyelhető.

A Bethlen családi címert eltávolítják az oromzatról

Az 1980-es években végzett átalakításoknak köszönhetően módosult a homlokzat. A rizalittól balra – északra – elhelyezkedő épületszárny ablakait befalazták, és a szárnyat megmagasították, így jött létre az előadóterem.

A rizalit architektúráját megtartották, de eltüntették az ablakok keretezését, és eltávolították a Bethlen családi címert az oromzatról. A bástyák közül a déli esett át fontosabb beavatkozáson, földszintjén ugyanis befalazott ablakok nyomai látszanak. A déli szárny alsó szintjén látható egy szegmensíves bejárati ajtó, amely a pincébe vezet.

Az épület hátsó homlokzata kevésbé vonzó képet mutat. A 20. század elején a hátsó bejárat aszimmetrikusan helyezkedett el, északi irányba eltolódva. A bejárat előtt alacsony terasz húzódott, melyre fából ácsolt tornácot építettek. A tornáctól balra az emeleten zárt erkély helyezkedett el, amelynek szerepe a későbbi átalakítások miatt megszűnt.

A korabeli állapotokra a két saroktorony utal

Az épületen végrehajtott 20. századi bővítések teljesen megbontották az együttes tömegkompozícióját, silány külsőt eredményezve. Az északi szárnyban helyezkedik el a kibővített előadóterem, melynek külső homlokzatát csupán egy bejárat tagolja, előtte félköríves, lépcsőzetes terasz látható. Ezen a részen volt az egykori hátsó bejárat.

A Bethlen Pál-korabeli állapotokra utal a két saroktorony, valamint az emeleti zárt erkély. Az előadóterem kibővítése miatt azonban az erkély elvesztette funkcióját, beékelődött az előadóterem és a délkeleti szárny tömbje közé, és az erkély alatti falhoz tapasztották az illemhelyiséget rejtő építményt.

Nem ismert a kastély egykori berendezése 

Bordás Beáta még arra is rávilágít, hogy az eredeti, 1900 körüli állapotokat szemlélteti a faburkolatos és esztergált korláttal ellátott főlépcsőház kialakítása. A főlépcsővel szemben, az emeleten egy nagy méretű, zöld mázas kandalló maradt fenn, amelyet gazdag késő reneszánsz jellegű motívumkinccsel díszítettek – fogazatos párkány, tojássoros fríz, gyümölcs- és virágfüzérek. A kastély hátsó homlokzata egykor egy igényesen kialakított parkra nézett, amelynek fáit az 1960-as években kivágták.

A kastély harmonikus külsejét tönkreteszik

A kastély és a körülötte lévő melléképületek az 1945-ös államosítás előtt gróf Bethlen László tulajdonában voltak, a melléképületekben lengyár működött.

Egy 1977-es összeírás alapján az egyemeletes kastélynak tizenhat helyisége volt és nyolc melléképülete. Jelenleg egy melléképülete áll, amelyet múzeummá alakítottak át.

Az 1990-es években művelődési ház és könyvtár működött a kastélyban.

Az egykori díszes előadótermet és a hátsó színpadot a nyolcvanas években szinte kétszeresére bővítették, és a berendezését a kornak megfelelően átalakították. Jelenleg Bethlen város polgármesteri hivatala működik benne.

A házat 1945-ben a román állam államosította. 

A kommunizmus évtizedeit nagyon megsínylette az épület, melyet erősen át is alakítottak, harmonikus külső képét tönkretették, melléképületei jó részét elbontották. 

Kálmán Attila tanár, történész annotációja:

Gr. Bethlen Pál 1851-ben született, mint gr. Bethlen Pál és gr. Bethlen Mária fia. Budapesten, majd Zürichben tanult. A katonai szolgálat után Bethlenben, birtokán kezdett gazdálkodni. 

Politikai szerepet 1891-ben vállalt, amikor Beszterce-Naszód vármegye főispánja lett. 1906-ban rövid időre Szolnok-Doboka vármegye főispáni teendőit is ellátta, azonban ugyanabban az évben mindkét tisztségéről lemondott. Még 1906-ban szolgálataiért megkapta a Szent-István-rend kiskeresztjét.

Bethlen Pál 1879-ben nősült először. Első felesége gr. Rhédey Gabriella volt, aki 1883-ban elhunyt. 1885-ben vette feleségül Tisza Jolánt, Tisza László és Holles Ottilia leányát. 

Az esküvő a korabeli Kolozsvár fényes eseményének számított, ugyanis kettős esküvőre került sor. Tisza Jolán testvérét, Ilonát, Tisza István – a későbbi miniszterelnök – ugyanekkor vezette oltár elé. A kettős esküvőre a Farkas utcai református templomban került sor. Bethlen Pál második feleségétől született gyermekei: Etelka, Károly (aki 1916-ban halt hősi halált) és az 1900-ban született László. Gr. Bethlen László az 1940-es évek első felében az Erdélyi Gazdasági- és Hitelszövetkezetek Szövetségének elnökeként, Erdély egyik országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett. Gróf Teleki Margittal kötött házasságából származó legkisebb fia, István, 1990 után a magyarországi politikai élet egyik aktív szereplője, ugyanis 1990-1994 között országgyűlési képviselő volt, illetve 1994 és 2012 között a Magyar Páneurópai Unió elnökeként tevékenykedett.

Demján László műemlékvédő építész jegyzete:

Máig visszhangzik a történelem állandóan hullámzó valósághangja a földi-égi létünk valóságát leghitelesebben visszaadó Bethlen városában. Erdélyi fohászunkat pár éve is itt tolmácsolta legkorhűbben a református templom orgonaavatóján Kató Béla püspök: „…aki idegen földön is tudja Istent dicsérni, vallást tesz arról, hogy számára nincsen idegen föld…”. 

Ezért is tekinthetünk még büszkébben múltunk minden kis emlékére. Erről a történelmi tájról kirajzott nemesi névadó családon kívül még büszkélkedhetünk Marosvásárhely felejthetetlenül leghíresebb polgármesterére is, hiszen az 1864. év Szent György havában Bernády György is ott született.

A Bethlen család talán legsikeresebb sarja, a kurucpárti Elek ükapa ágából eredeztethető kastélyépítő Pál. Dédnagyapja, aki a bonyhai és bethleni uradalmakat örökölte, egy időben a marosvásárhelyi kollégium főgondnoka is volt, nagyapja az erdélyi történelemről írt tanulmányaival vált híressé. 

A kamarás és az erdélyi királyi kormányszéktanácsos fiaként vihette tovább az ősi birtok felvirágoztatását, és bővíthette erődített kastéllyá a honi örökségünk ma is fennmaradt dicsőségét. Ugyan hajdani tulajdonosai megfontolt gazdasági feltételek között és békés családi harmóniában éltek, gondolatban az utódoknak előkészítve működtették a birtokot. Aztán az erőszakos államosítással és kilakoltatások nyomán teret nyert „örökösök” egészen más álmokkal láttak a birtok és épületállomány működtetéséhez. 

Így vált kietlenné a valamikor csodálatos, mára fáitól vandálul megszabadított kastélypark, díszeitől-címereitől megfosztott kastélyhomlokzat, észszerűtlenül és egy átmeneti korszaknak hisztérikus elvárásaira átszabott kastélybelső. Az utolsó, otthon maradt özvegy örökös asszony sem sétálhatott többet az emeleti szalonban, szép emlékei párnáján nyugszik Házsongárd oldalában. 

A város fölé emelkedve még visszanéz a kopár bethleni Beke-hegy, amely végleg bezárta a családi sírkert kapuját, talán soha nem fog már visszhangzani egy történelmi család intelme, csak a siralma.

Befejezésül

Bethlen Pál kastélyának építéstörténete még sok kiegészítésre szorul, azonban az eddigi adatok alapján is elmondható, hogy a historizmus kori erdélyi kastélyok egyik érdekes képviselője, melynek jelentőségét növeli a Kallina Mór nevével fémjelzett átalakítás.

A kastély helyi szinten is jelentős, ugyanis a barokk Bethlen András-kastély mellett Bethlen település másik meghatározó világi műemléke, amely feltételezhetően 17. századi épületrészeket is tartalmaz.

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek. A régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját gyűjteményéből küldte el a szerzőnek.