Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2011-04-12 08:20:08
Tisztelt Mindenki!
Ez év február 7-én leadtam és iktattam városunk polgármesteri hivatalában egy beadványt, melyben 3000 körüli aláírás kíséretében a kétnyelvű iskolatáblákat kértük, Románia törvényeire támaszkodva, mi, vásárhelyi magyar szülők. A másnapi tanácsülésen Peti András lelkesen elő is adta, s határozattervezetet nyújtott be, hozzátette szóban, hogy a kétnyelvűség ne az utcanév-táblákhoz hasonlóan jelenjen meg, hanem valós kétnyelvűség legyen. Mindezek mellett javasolta a március 31-i kitételi határidőt. Amint a sajtóból értesült a lakosság, rövid szópárbaj után a honatyák cigi- és kávészünet előtt megszavazták a határozatot. Heuréka, nagy a boldogság! Mindenkit lencse-, toll-, diktafon- és kameravégre kaptak, megtelt dicsőséges hangulattal a város: végre elértek valamit!
Tévedés!! Semmit nem értek el! Íme a bizonyíték: Kolozsváry úr (lévén az ülés elnöke) nem szavaztatta meg az írott szövegben fel nem tüntetett március 31-i határidőt, sem a valós kétnyelvűséget. Peti András pedig elmulasztotta ezt konkrétan kérni. Ennél fogva, ebből fakadóan, illetve ragozhatnánk, csak a jegyzőkönyvben jelenik meg, az meg ugye, nem jelent semmit. Vagyis az egész egy hatalmas szemfényvesztés!
Ezért tehát hiába kérdeznénk bárkit is, mondjuk al- és főpolgármesterünket, hogy hogyan is állunk a táblákkal. Pedig, jaj, de meg kell őket kérdezni!
„Kire marad a kisködmön?” Ki a hibás? Ki a felelős? Ki tehet róla? Ki tehet ellene?
Azt már nem is érdemes említeni, hogy a beadványra a mai napig nem kaptam választ a hivataltól, még románul sem. Nemhogy magyarul. Tisztelt Uraim, akik városunk magyar lakosságának szavazatai által kerültek székeikbe, s eskü alatt fogadták, hogy gondunkat viselik, érdekeinket képviselik, nekünk, itteni magyaroknak (is). Roppant boldoggá tenne, ha a választási kampányszövegeket cselekedetek követnék! Valósak! Hiszen hiába próbálunk elbújni az ujjunk mögé, a mostani eset, melyben konkrétan én is érintett vagyok, nem a román képviselőkön bukott el, és nem a román törvényeken, hiszen azok sok mindent biztosítanak nekünk (melyek betartásra várnak), hanem Önökön. Az Önök oda nem figyelése és hanyagsága miatt.
Ezúton szeretném felkérni Önöket (mivel személyes találkozások vagy telefonértekezések alkalmával mindig sietős és roppant fontos teedőik vannak, s nincs idejük rám, ránk, ügyeinkre), haladéktalanul tegyék jóvá hibájukat, s záros határidőn belül helyezzék ki a kétnyelvű táblákat!
Ui. Ha valamiben segíthetünk mi, magyar szülők, kérjük, szóljanak, s állunk rendelkezésükre!
Tisztelettel, annak reményében, hogy három gyermekemet a húsvéti vakáció után kétnyelvű táblával rendelkező tanintézménybe vihetem anyanyelvükön tanulni,