Megbukott Petrom-eladás

A Nemzetközi Valutaalap és az EU nyomására a román kormány tőzsdén igyekezett eladni a nemzeti olajtársaság, a Petrom (SNP) 9,84%-át. Ez a törekvés azonban kudarccal végződött.

A Nemzetközi Valutaalap és az EU nyomására a román kormány tőzsdén igyekezett eladni a nemzeti olajtársaság, a Petrom (SNP) 9,84%-át. Ez a törekvés azonban kudarccal végződött. Érdemes áttekinteni, hogy egy stratégiai fontosságú, kiváló fundamentális alapokkal rendelkező energetikai cég eladása vajon milyen okokból bukott meg.

Az első és természetesen megkerülhetetlen ok a nemzetközi gazdasági helyzet súlyos romlása az elmúlt hetekben. A világgazdaság állapotáról szóló hírek újra a befektetési kockázatok mérséklésére késztették a tőzsdén kereskedő cégeket, befektetőket. Ebben a helyzetben eleve nehéz bármiféle tranzakcióra sort keríteni, nemhogy a román tőzsde történetének legnagyobb eladását levezényelni.

Ugyanakkor szembeszökő néhány további tévedés az eladási folyamatban. Az állam a jegyzési folyamat során meghatározott egy minimális árat, amit feltétlenül el akart érni a tranzakció során. Ez 0,3708 lej/részvény volt, ez alig 3%-kal kisebb, mint az aznapi tőzsdei záróár. Erre még rájönne a jegyzési díj, illetve az, hogy hetekig lekötnék a befektetők pénzeiket, amíg a jegyzési időszak lejár és a részvények megjelennének a tulajdonosok számláin. Vagyis ilyen helyzetben olcsóbb és rugalmasabb a tőzsdéről vásárolni.

Pedig alapvetően nem lenne gond a magasabb árral, hiszen a „családi arany” áron aluli értékesítése hasonló kritikát váltott volna ki, mint a mostani kudarc. A gond azzal van, hogy a kormány rendkívül rugalmatlan volt és nem vette figyelembe, hogy időközben a piaci helyzet – radikálisan – megváltozott. Sajtóhírek szerint az eladás közvetítését elnyerő Renaissance Capital által vezetett konzorcium 0,33 lejes javaslatot tett – vagyis 12%-kal kisebbet. Természetesen itt felmerül annak kérdése is, hogy a tanácsadók számára az eladás fontosabb, a kormány számára pedig a bevétel maximalizálása.

Az értékesítés megkezdésekor meghatároztak egy maximális árat is, amely már akkor teljesen biztosan elérhetetlen volt, ugyanis a 0,46 lejes eladás magasabb volt az elmúlt egy évben elért maximális árnál. Márpedig drágábban eladni, mint amennyiért a piacon vásárolni lehet, illetve magasabb árat kitűzni célul, mint az elmúlt 52 hétben bármikor, valóban politikai lépés és nincs köze semmiféle gazdasági racionalitáshoz. Erre utal a bukás utáni politikai nyilatkozat is, amelyben elhangzott, hogy a kormány tulajdonképpen csak jelezni szerette volna komoly szándékait, de nem akart feltétlenül megszabadulni vagyonától.

A kormányra nagy nyomás nehezedett az utóbbi időben, ugyanakkor a most megválasztott időpont azt is jelzi, hogy tulajdonképpen el sem akarta adni a vagyont, hiszen nyáron, amikor a befektetők, brókerek többnyire vakáción vannak, a tőzsdei forgalom rendkívül alacsony, nem igazán számíthatunk kiváló eredményre. Ebben a helyzetben fontos lett volna, hogy az eladást közvetítő konzorcium olyan kampányt folytasson, ami a nagy pénzügyi központokban is érdeklődést vált ki. Márpedig a Renaissance Capital azért nyerte el a kormányzati pályázatot, mert a legkisebb adminisztrációs költséggel versenyzett (0,38%, miközben az ilyen jellegű tranzakciók esetén a nemzetközi átlag ennek tízszerese, 3,5% körül van), vagyis csak arra törekedett, hogy lenyomja saját költségeit. Másrészt az orosz tulajdonban lévő befektetési bank kevésbé ismert a nemzetközi piacokon, így hiteltelennek tűnt a nemzetközi befektetők előtt.

A nagy befektetők „elhanyagolásán” túl a kis befektetők körében sem valósult meg valamiféle információs kampány, ami felkelthette volna a személyek érdeklődését. Tulajdonképpen semmi nem volt érzékelhető az ilyenkor szokásos kampányokból.

A kormánynak tanulnia kell a mostani kudarcból, annál is inkább, mert az idei évben még vár rá a Transelectrica és Transgaz 15-15%-os csomagjának eladása, valamint jövőre a Romgaz és a Nuclearelectrica cégek eladása, illetve a Petrom mostani kudarcát követően az újabb próbálkozás. Márpedig a forrásbevonás egyre nehezebb lesz…