2024. december 19., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Kétszáz éve született Nagyajtán Kriza János.

Kriza János szülőháza


Kétszáz éve született Nagyajtán Kriza János. Nagyajta (románul Aita Mare) Sepsiszentgyörgytől 20 km-re északnyugatra az Ajta-patak völgyének torkolatánál, az Olt völgyének jobb parti teraszán fekszik, Középajta tartozik hozzá. 1332-ben Ahch néven említik először a pápai tizedjegyzékben. A falu 1703-ban vásártartási szabadalmat kapott Lipót császártól, de mivel 1705-ben kitört a kuruc-labanc háború, így ezt nem gyakorolhatta, 1783-ban viszont újra megkapta a vásártartási jogot. 1910-ben 1410, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 960 lakosából, 882 magyar, 76 román, 2 német volt. Unitárius templomerődje a román kori templom helyére épült a 15. században késő gótikus stílusban, 5 m magas falát két sarokbástya erősíti, melyek 16. század végiek. Utólag egy kapubástyával is kitoldották az északi oldalon. Az 1802. évi földrengés után 1802 és 1814 között átépítették. Három saroktornya fedetlenül áll. A református templom 1841-ben, az ortodox templom 1866-ban a Cserey udvarház a 18. században, a Dónáth kúria a 19. század végén épült. Itt született a nagyajtai Cserei család több neves tagja. Nagyajta neves szülöttei: Molnos Dávid (sz. 1778) természettudós; nagyajtai Kovács István (1799–1872) történész, jogász, az MTA tagja, az erdélyi történetírás úttörő alakja; Kriza János (1811–1875) unitárius püspök, teológiai tanár, költő, néprajzkutató, nyelvész; Bara István költő sz. 1805; Bihari József (1901–1981) Kossuth-díjas színművész; Kisgyörgy Zoltán (1929. március 31.) gyógyszerész, docens, gyógynövénykutató; Moyses Márton székely diák, aki 1956-ban több társával a magyar forradalom segítségére indult, de elfogták, majd elkeseredésében 1970-ben Brassóban felgyújtotta magát. Sokat tett a falu közművelődéséért Biró Albert (1880–1951), aki a Polgári Olvasóegylet tagjaként és fényképészként megörökítette a falu életét a múlt században. Képei és a faluról kiadott levelezőlapjai a helyi könyvtárban vannak.

Kriza János (Nagyajta, 1811. június 28–Kolozsvár, 1875. március 26.) néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Tanulmányait 1820-ban a torockói algimnáziumban kezdte, a felsőbb osztályokat 1825-től Székelykeresztúron majd 1829-től Kolozsváron járta. Ugyanott végezte 1833-ban a bölcseletet és teológiát. 1833–35-ig akkori szokás szerint a jogot is hallgatta. Megtanult németül, angolul és franciául, buzgó munkása volt a 30-as években alakult kollégiumi olvasótársaságnak és Szentiváni Mihállyal megindítója a kis kör Viola, később Remény című folyóiratának. 1835-ben a kolozsvári unitárius egyház lelkészévé választották. Hittudományi képzettségének befejezése végett két évre külföldi egyetemekre küldték, és Berlinben főleg bölcseleti, s hittani tanulmányait folytatta, ezek mellett a nyelvészettel is előszeretettel foglalkozott. 1837 nyarán visszatért azonban máj- és lépbetegsége miatt csak a borszéki fürdőn töltött két hónap után foglalta el papi hivatalát, melybe az 1840. évi bölöni zsinaton szentelték fel. A Magyar Tudományos Akadémia 1841. szeptember 3-án levelező tagjának választotta (a Kisfaludy Társaságnak 1863-ban rendes tagja lett). 1861. július 1-jén a tordai zsinaton püspöknek választották. Legfontosabb világi munkája a Vadrózsák című Székely népköltési gyűjtemény (Kolozsvár, 1863. Balladák, dalok és rokonneműek 588, Tánczszók, Találós mesék, Népsajátságok, Népmesék 20., Tájszótár, Jegyzetek Néhány szó a székely nyelvjárásról) A munka gróf Mikó Imre áldozatkészségével jelent meg és a Magyar Tudományos Akadémia 1863-ban a Sámuel-díjjal jutalmazta. Társszerző: Magyar népköltési gyűjtemény. Szerkeszti és kiadja Arany László és Gyulai Pál. Budapest, 1882. (III. kötet. Székelyföldi gyűjtés. Gyűjtötték: Kriza János: Balladák s rokonneműek 29; dalok 32., a többi Orbán Balázs, Benedek Elek és Sebesi Jób.) Saját verseit Kriza költeményei címmel ‘Összegyűjtötte Kovács János. Kiadja a Kisfaludy Társaság, 1894. ‘

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató