Koherens elképzelés kell az alkotmánymódosításhoz

• 2011-07-03 13:55:26

• Mózes Edith

Az utóbbi időszak egyik „slágere” az alkotmánymódosítás. Az államfő elhatározta, sürgős változásokat „eszközöl” az alaptörvényben.

Az utóbbi időszak egyik „slágere” az alkotmánymódosítás. Az államfő elhatározta, sürgős változásokat „eszközöl” az alaptörvényben, még azokban a cikkelyekben is, amelyeket az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősített.

– Mi a véleménye az államelnök alkotmánymódosítási javaslatáról, amely fittyet hány az Alkotmánybíróság véleményezésére is? – kérdeztük Varga Attila alkotmányjogászt.

– A saját szempontjából logikus lépést tett, hiszen ő kezdeményezett 2009-ben egy referendumot, ami érintette az alkotmányt, jelesül hogy egy- vagy kétkamarás parlament legyen-e. Döntés is született, a nép azt mondta, legyen egykamarás parlament. Ez egyébként csak konzultatív erővel bír, nem többel, de az ő szempontjából logikus. Az elnöknek egyébként alkotmányos joga, hogy alkotmánymódosítást kezdeményezzen, tehát ezzel nincs probléma. Logikus az is, hogy alkotmánymódosító javaslatot nyújt be a parlamentbe.

– Azért van egy kis szépséghibája a dolognak. Az alkotmány úgy írja elő, az elnök nyújtja be, a kormány javaslatára.

– Valóban ezt írja elő az alkotmány, hogy az elnök nyújtja be, de a kormány javaslatára. A tervezetet a kormánynak kellett volna elkészítenie, valószínű az elnöki hivatal készítette el, de magáévá tette a kormány is, így aztán formálisan be volt tartva a szabály. Az egy másik kérdés, hogy az elnök nem veszi figyelembe azt, amit az Alkotmánybíróság mond. Azt is megteheti, hogy az Alkotmánybíróság véleményezése ellenére változtatás nélkül leteszi, mert nem ő dönt, és a parlamentnek megvan az alkotmányos lehetősége, hogy figyelembe véve az Alkotmánybíróság észrevételeit, korrigáljon: elfogadja azokat az észrevételeket, és olyan értelemben módosítja az alkotmányt.

– Mennyi realitása van az elnöki kezdeményezésnek, mert jelenleg nem igazán látható, hogyan tudna a hatalom kétharmados többséget „kihozni”.

– Éppen ez a másik összetevője ennek a kérdésnek, miközben az elnök részéről – mint mondottam – logikus az a lépés, hogy alkotmánymódosítást kezdeményez, azt azért ő is nagyon jól tudja, hogy ennek igazából semmi értelme nincs, mert azt ő is érzékeli, hogy itt most semmi esély alkotmánymódosításra, hiszen egyetlen vesszőnyi módosítás is kétharmados többséget tesz szükségessé. Márpedig ilyen többség nincs jelenleg a parlamentben, amely az alkotmány vonatkozásában bármit is elfogadna módosításként.

A nagyobbik baj pedig az, hogy az elnök részéről benyújtott javaslat nem tükröz koherens koncepciót, amely tényleges alkotmányreformot, alkotmánymódosítást jelentene.

– Márpedig egy alkotmány mindig hosszabb ideig érvényes alaptörvény kell legyen.

– Így van, de ha már hozzá kell nyúlni és módosítani kell, és én egyetértek azzal, hogy ha megváltoznak a feltételek, az alkotmány elmarad a napi realitások mögött, akkor módosítani kell. De legyen meg a kétharmados támogatottsága, tehát egy kvázi konszenzus kell létrejöjjön ekörül, de az nagyon körültekintően, szakmailag megalapozottan és nem utolsósorban, a társadalom által is elfogadottan történjen meg. Ez a fajta toldozgatás-foldozgatás nem járható út az alkotmánymódosításra.