2021. április 18., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A marosvásárhelyi események ügyészségi okiratai

(Folytatás a január 12-i lapszámból)

Korábbi lapszámainkban a hozzánk eljuttatott dokumentumok alapján a katonai ügyészség kivizsgálása nyomán felgöngyölítettük az 1989. december 21-i és 22-i   marosvásárhelyi eseményeket. Mind alapfokon, mind a legfelsőbb katonai bíróság mellett működő katonai ügyészség megállapította, hogy a körülményekre való tekintettel – a statárium és a forradalmárok nyomására – húzták meg a ravaszt a karhatalmi erők (a honvédelmi, valamint a belügyminisztérium kötelékében szolgált katonák, rendőrök és államvédelmisek). A határozat ellen 2006. szeptember 15-én az 1989. December 21. Szervezet keresetet nyújtott be a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék mellett működő katonai ügyészséghez, amely véglegesen felmentette a vád alá helyezetteket.


Szolidarizálás a hadsereggel



Felmentett felelősök

A marosvásárhelyi katonai ügyészség öt évig tartó kivizsgálását követően az 1994. április 12-i rendelkezés alapján felmentették a bűnvádi eljárás alól Igreţ Viorelt, Iftimie Neculai nyugalmazott rendőrezredest és Dobrescu Miut, valamint Maşcan Alexandrut, továbbá Buculei Ionelt, Deaconu Cristinel hadnagyot. Nem indítottak eljárást Cojocaru Constantin nyugalmazott vezérőrnagy, Gambra Gheorghe nyugalmazott vezérezredes és Cojocnean Gavril csendőrezredes ellen. Nem indítottak bűnvádi eljárást azon milicisták és katonák ellen sem, akik erőszakkal tartóztatták le, ütötték és más erőszakos cselekedeteket követtek el a tüntetők ellen.
Az említett döntés ellen 1999. november 26-án óvást nyújtottak be, így a katonai ügyészség újra kivizsgálta Maşcan Alexandru tartalékos káplár, Igreţ Viorel, Iftimie Neculai tartalékos belügyi ezredes, Buculei Ionel százados és Miu Dobrescu civil, valamint a Cojocaru Constantin tartalékos vezérőrnagy ellen emelt vádakat. Az alaposabb kivizsgálás megerősítette, hogy a páncélosban szolgáló Maşcan Alexandru nem szándékos sorozatot adott le (nu ar fi deschis foc viu). A sorkatona stresszhelyzetben volt, a tüntetők áttörték a TAB-ok előtt húzódó védelmi kordont, felmásztak a járművekre, és ütlegelni kezdték ezeket, ez váltotta ki a figyelmeztető lövéseket. Azért döntött úgy Maşcan Alexandru, hogy lőni fog, mert a jármű egyik kereke beszorult a szegletkövek közé. Amint meghúzta a ravaszt, érezte, hogy a cső hirtelen vízszintes helyzetbe kerül, anélkül, hogy irányította volna. A kivizsgálásból kiderül, hogy a páncéltornyon levő egyik tüntető ütötte meg a csövet, amely elfordult eredeti állapotából. Maşcan Alexandrut meglepte az incidens, és nem vette le ujját a ravaszról, így néhány lövedék vízszintesen és lefelé hagyta el a puskacsövet. A kivizsgálások alapján megállapították, hogy a sorkatona nem emberölési vagy sebesítési szándékkal lőtt. Igaz, az is kiderült, hogy a páncélozott jármű tornyában levő cső nem csak külső hatásra mozdulhatott el, hanem belülről, véletlenül, észrevétlenül a járművet kiszolgáló célzó is kiakaszthatta a csövet blokkoló biztosítékot. Azt is megállapították, hogy a katonák feletteseik parancsa nélkül lőttek.
A fentebb említett tényeket mind a katonák, mind a tüntetők soraiból kihallgatott tanúk igazolták, hogy vertikális lövést adtak le, a golyók az embertömegek fölött szóródtak szét. Ezt igazolták a közelben levő épületeken azonosított becsapódások, s az a tény is, hogy a jelentős mennyiségű, 512 golyó kilövése mindössze 27 személyt sebesített meg, közülük is többet is a lepattanó lövedékek érintettek. A helyszíni ellenőrzések és a törvényszéki orvostani látleletek alapján megállapították, hogy a páncélozott járművekből származó 14,5 mm-es lövedékek miatt elhunyt Pajka Károly (életfontosságú szerveit érintette, és egy lepattanó lövedék három törést okozott), Hegyi Lajos (több ilyen lövedék találta el), Bodoni Sándor (egy TAB-golyó), Tamás Ernő (Pajka Károlyhoz hasonlóan TAB-lövedék és repeszek is eltalálták).
Mivel perdöntő bizonyítékokat nem találtak, nem tudták megállapítani, hogy az említetteket a Maşcan Alexandru által kilőtt golyók találták-e el. Ezenkívül minden bizonyíték azt igazolja, hogy a tartalékos káplár nem gyilkossági szándékkal, direkt módon lőtt a tömegbe, ezért felmentették a szándékos emberölés vádja alól. Ugyanakkor a nem szándékosan elkövetett emberölés vagy testi sértés (késve vette le a ravaszról az ujját) sem nyert bizonyosságot.


Átlőtték a villanyoszlopot



A tüntetések elfojtását elrendelő hatóságok vezetőinek (Igreţ Viorel pártfőtitkár, a belügyminisztérium kötelékében szolgáló Miu Dobrescu ny. ezredes, Iftimie Neculai ny. ezredes és Buculei Ionel százados, valamint Cojocaru Constantin generális) felelősségét megállapító bűnvádi eljárást az alábbi következtetésekkel zárták le:
A hatóságok elsősorban a tömegek elbátortalanítására és szétoszlatására vetették be a rendelkezésükre álló eszközöket, petárdákat, könnygázfakasztókat, tűzoltóautókat. Extrém intézkedésként, a katonák elleni erőszakos cselekedetek megfékezésére használták a fegyverzetet az 1971-ben kibocsátott 267-es rendelet alapján. A körülményeket elemezve, nem forog fenn gyilkosságra való felbujtás esete. A fegyvert az események alakulása nyomán alternatív eszközként használták. A katonák az esetek nagy részében („quasi totalitatea cazurilor”) vertikálisan, a levegőbe figyelmeztető lövést adtak le. Voltak azonban olyan katonák is, akik lábra lőttek, ezeket nem sikerült azonosítani. Ennek következtében halálos lövés érte Munteanu Ilie Ioant és Hidoş Adriant, akiket egy-egy 7,62-es (géppisztolyból) lepattanó lövedék talált el. A 18 és 80 nap között gyógyuló lőtt sebekkel ápolásra szoruló 21 sérült közül kettőt a hadsereg tisztjei és altisztjei által használt 7,62 mm-es pisztolygolyóval lőttek meg. Mivel nem végeztek sem ballisztikai, sem fegyverhasználati vizsgálatot, nem tudták megállapítani, hogy ki lőtte ki az említett pisztolygolyókat. A ballisztikai vizsgálat megállapította, hogy sem a levegőbe, sem a lábak irányába repített golyókat – az utóbbiak az aszfaltról felpattanva okoztak sérüléseket – nem gyilkossági szándékkal lőtték ki a katonák. A fegyvereket is csak akkor használták, amikor a tömeg áttörte a kordont, elfoglalta a páncélozott járműveket, és éles tárgyakkal rájuk támadt, így veszélyhelyzetbe kerültek, és a szükségállapotban jogos önvédelmet gyakoroltak.

Véglegesen lezárt ügy

A határozat ellen 2006. szeptember 15-én az 1989. December 21. Szervezet keresetet nyújtott be a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék mellett működő katonai ügyészséghez. Az okiratcsomó kivizsgálását követően a dr. Dan Voinea vezérőrnagy, Mircea Levanovici ezredes és Silvestru Boeru katonai ügyészekből álló testület 2008. január 21-én, mivel időközben a vádlottakat felmentették, és nagy részük tartalékos nyugállományba került (sz. m.: Igreţ Viorel volt megyei pártfőtitkár 1990. február 2-a és június 25-e között vizsgálati fogságban volt), az ügy felülvizsgálatát átutalta a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék mellett működő ügyészségre.
Végül 2008. április 15-én Laura Codruţa Kövesi, Románia főügyésze – alapos indoklással, amely nagyjából elismeri a korábbi kivizsgálások eredményeit – elutasította a forradalmárok egyesületének keresetét, és megerősítette a korábbi ítéleteket, vagyis az érintettek felmentését a bűnvádi eljárás alól. Így ezzel a döntéssel gyakorlatilag lezártnak tekinthetjük az 1989. december 21-22-i eseményeket kivizsgáló ügyet.
Nem szakértőként ugyan, de hozzátehetjük, hogy az okiratokat olvasva, elemezve további kérdések merülhetnek fel. Már csak a történelmi események hitelességéért is jó lenne tudni, kik voltak azok, akik felmásztak a Maşcan Alexandru által irányított páncélozott járműre, és elfordították a géppuskacsövet? A pisztolygolyókat kilövő tisztek, altisztek is – saját lelkiismeretük megnyugtatására – harminc év távlatából beismerhetik, hogy lőttek. S az is biztos, hogy a 105-ös TAB-ból „véletlenül” leadott lövés gazdája évekig emlékezni fog arra a cselekményre, amelynek következtében Marosvásárhely főterén négy személynek bizonyítottan az a lövedék oltotta ki az életét. A többi már történelem.


Érdeklődők az elhunytak gyászjelentései előtt


Gyertyagyújtás az egyik áldozat emlékére


Győzelem!


Lehullt a kommunista párt zászlaja