2020. január 20., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Sokat segített a magyar kormány, de a gyülekezet is hozzájárul

Templomjavítás, közösségépítés, emlékhely állítása – ezek foglalkoztatják a szentgericei unitáriusokat. A tél sem akadályozza a munkát: ha nem lapáttal, akkor tollal és varrótűvel készülnek az őszi ünnepségre.

A templom belső falai szinte teljesen a magyar kormány támogatásával újultak meg
 Fotó: Gligor Róbert László 


Tavaly is sikerült egy lépést tenni a középkori műemlék templom felújítása terén az unitárius gyülekezetnek: önerőből és a magyar kormány támogatásával befejezték a belső falak felújítását. Miután néhány évvel ezelőtt a templomban egy-két méter magasságban leverték a vakolatot, hogy a téglafal kiszáradjon, felújították a villanyhálózatot, majd tavalyelőtt a 450 éves emlékünnepségre készülve visszavakoltatták, és lemeszelték, hogy a hálaadásra megfelelő körülmények között kerülhessen sor. Tavaly viszont folytatni kellett a falak felújítását: a mennyezetig lekaparták a több réteg meszet, majd a simítóvakolás után újból lemeszelték őket. A munkálatokra 500 ezer forintot kaptak a Bethlen Gábor Alaptól, míg a Kárpát-medencei műemlék templomok megmentését, megőrzését támogató Rómer Flóris Terv révén a magyar kormány további ötmillió forintot ítélt meg számukra, így a templom belső falainak megújulása szinte teljesen magyar kormányzati forrásból valósult meg. Ehhez a gyülekezet hozzátette a maga részét, és 23,5 ezer lejt fizetett az épület nyílászáróinak felújításáért. Nem újíthatták meg viszont a szószéket, ugyanis annak különleges mintázata van, ugyanakkor a szentély mennyezetét is csak lemeszelték. 

Mivel a 18. században a templomot teljesen kivakolták, középkori falfestményeket nem találtak, de a torony alatti oroszlános ajtón a restauráláskor festett mintára bukkantak, ezért csak konzerválták az ajtót, hogy majd teljes egészében feltárhassák. Folyamatban van a szószékkorona restaurálása, és az 1670. évi festett kazettás mennyezet felújítása is hatalmas feladat lesz még. A szentélymennyezet csillagbordáiból egy követ kivettek, amelyet a most folyó elemzés után a templomban fognak kiállítani az utókornak. A falak külső oldalán vízelvezető és falszárító rendszert alakítottak ki, és feltárták a befalazott egykori sekrestyeajtót – számolt be lapunknak Varró-Bodoczi Barna lelkész a felújításról.

A kazettás mennyezet és a templom külső felújítása még a jövő feladata


Varrást, hímzést tanulnak

A napokban fejeződik be az a tanfolyam, amelyet a gyülekezet nőtagjai számára szerveztek, és amellyel a cél az írásos varrottas hagyományának felelevenítése volt. A templombelső felújítása során a nőszövetségben felmerült az ötlet, hogy a régi, megkopott terítők, templomi varrottasok helyett újakat kellene vásárolni vagy készíteni. A második lehetőség mellett döntöttek, ezért megkeresték a marosvásárhelyi Unitárcoop Alapítványt, hogy a gyülekezet nőtagjai számára tanítsák meg vagy tanítsák vissza az írásos varrottas készítésének fortélyait. Ezt a Bethlen Gábor Alap 250 ezer forinttal támogatta, így az ősz és tél folyamán a nők ismét varrótűt fogtak a kezükbe. Alkalmanként váltakozó létszámban, de átlagban tízen-tizenöten mindig jelen voltak, a legidősebb személy 80, a legifjabb 13 éves. A projekt konkrét eredménye az lesz, hogy az Unitárcoop mellett a helyi nők is kiveszik a részüket a templomi varrottasok nem kis munkát igénylő elkészítésében.

Emlékpark létesül

Az unitárius gyülekezet egy másik elképzelése: a volt Jakab Elek Kultúrotthon helyén emlékhelyet alakítanak ki. Mivel a leromlott és szükségtelenné vált épületet a tulajdonos, az önkormányzat lebontotta, felszabadult az egyház tulajdonát képező terület. Megfogalmazódott az, hogy nincs egy emlékhely, ahol március 15-én ünnepelhetnék a magyar szabadságharcot és forradalmat, és ilyenkor az 1942-ben emelt, a magyar honvédség bevonulásának emléket állító oszlopnál kell koszorúzzanak, ezért úgy döntöttek, hogy emlékparkot hoznak létre. Mivel 200 éve született a falu legismertebb személyisége, Jakab Elek történész, jogász, levéltáros, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja, az egykori Kolozsvár meghatározó polgára, az ő tiszteletére a park közepén mellszobrot állítanak, a két oldalán pedig egy-egy emlékfalat domborművel és a magyar szabadságért harcoló 58 szentgericei huszár nevével.

A művészi munkát Miholcsa József szobrász végzi, a terveket Keresztes Géza és csapata készíti el. A Bethlen Gábor Alap a kezdeményezést 500 ezer forinttal támogatja, a gyülekezet pedig vállalta, hogy ön-erőből elkészíti az emlékfalakat, elvégzi a tereprendezést, és kifizeti a művész nem kis értékű munkáját. Ha a közeljövőben egy nemeslelkű támogató tízezer euróval hozzájárulna, a Jakab-szobrot bronzból is ki lehetne önteni, jelenleg ugyanis csak műkőre futja.

A tervek szerint szeptember utolsó szombatján, az őszi hálaadás kapcsán két év után újabb ünnepséget rendeznek, hogy örömüket és köszönetüket fejezzék ki a templomfelújítás okán, illetve fejet hajthassanak Jakab Elek emléke előtt – számolt be a lelkipásztor.