Rögös a romániai demokrácia útja. Kételkedve fogadtuk annak idején a volt politológus, Silviu Brucan jövendölését, miszerint legalább húsz évre lesz szüksége az országnak, hogy meghonosodjon a demokrácia. Ma már a vak is látja, a „nagy öreg” elszámította magát, és harminc év is kevésnek bizonyult, hogy demokratikus, civilizált országgá, jogállammá váljunk. A kilencvenes évek elején az RMDSZ is azzal az elképzeléssel indult, hogy jogi egyenlőséget teremt a többség-kisebbség között.
Sajnos sokkal inkább Băsescu volt államfő „jóslata” vált be, aki Brucan után másfél évtizeddel azt mondta: Romániában soha nem lesz demokrácia. A kijelentést akkor politikusok „komolytalannak és megfontolatlannak” nevezték. Ám azt látjuk, hogy bár kisebb előrelépések történtek a demokratizálódás és a kisebbségi jogok terén, a tényleges, lényegi átalakulás még várat magára. Az egységes és oszthatatlan nemzetállam fogalmához rögeszmésen ragaszkodó államvezetés és politikum legszívesebben a már létező, az alkotmányba, a hazai és nemzetközi szabályzókba is belefoglalt jogokat is megnyirbálná, visszavonná, és visszaállítaná az „átkosbeli” állapotokat.
Nem soroljuk fel újra a kisebbségeket ért és mai napig érő jogsérelmeket, holott törvényes előírások vannak e jogok garantálására. Csupán a legutóbbira hívnánk fel a figyelmet, amely miatt a nép ügyvédje hivatalból indított vizsgálatot, diszkriminatívnak nevezve a kisebbségi diákokkal szemben az egyetemi felvételi szabályozását, és hivatalosan kérte az oktatási minisztériumot, változtassa meg azt a kitételt, amely lehetővé teszi, hogy az egyetemi alapképzésre, mesterképzésre, illetve doktori képzésre jelentkező diákokat a román nyelv ismeretéből is vizsgáztassák, ha nem román nyelvű képzésben volt részük a középiskolában. Ezzel diszkriminálják a kisebbségeket, hiszen az egyetemi felvételi során egy további vizsgának teszik ki őket. Ez az eljárás ellentmond az oktatási törvénynek, és sérti a nemzeti kisebbségeknek az etnikai, kulturális és nyelvi identitásuk megőrzéséhez való jogát.
Tulajdonképpen nem kellene csodálkoznunk a romániai állapotokon. Egyenlőtlenségek tapasztalhatók a kisebbségi jogok terén európai szinten is. Erre figyelmeztetett Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője strasbourgi felszólalásában.
Példaként a romániai közigazgatási törvény nemrégi módosítását hozta fel, és aggasztónak nevezte, hogy nincs érdemi párbeszéd a többség és a magyar közösség között. Ugyanakkor rámutatott, hogy az EU egyelőre nem hozott olyan intézkedéseket, amelyek kellőképpen hasznosítanák az ötvenmillió őshonos kisebbségi hozzájárulását az európai kulturális örökséghez, és segítenék identitásuk megőrzését. Arra kérte a Bizottság új elnökét, kezelje prioritásként a témát, és a biztosok kijelölése során egyikük tárcájába illesszék be a nyelvi és kulturális sokszínűség témakörét.
Talán ha létrejön egy, az őshonos kisebbségek jogait biztosító európai kerettörvény, Románia is kénytelen lesz alkalmazni, és előreléphet a demokrácia útján.
