Hideg – megfázás – influenza

Tél van, hideg van, fel kell készülnünk a megfázásra, járványokra. Ilyenkor az ismert jó tanácsok érvényesek: C-vitamin, melegen, rétegesen való öltözködés, minél több gyümölcs és zöldség fogyasztása. Az alábbiakban nem ezekről szeretnék írni,  inkább gyakorlati dolgokról, amelyek maguktól értetődőnek, természetesek tűnnek, de mégsem azok, s így  nem figyelünk eléggé rájuk.

A hideg önmagában nem betegít meg

A betegséget a kórokozók, 70-80 százalékban a vírusok vagy baktériumok okozzák, amelyek közvetve – kézfogással, kilincs, telefon, törülköző, evőeszköz érintésével – vagy a  levegőben tüsszentés, köhögés által terjednek. A hideg csak segít a szervezetbe  már bejutott és helyben megtapadt kórokozók támadásában.

Télen gyakoribb a megfázás, az influenza, ám ennek a fő oka, hogy a  kinti hideg miatt többet tartózkodunk beltérben, ahol nagyobb a zsúfoltság, s emiatt a kórokozók könnyebben terjednek.

 A hideg, azáltal, hogy érösszehúzódást vált ki, kiszárítja az orr és a szájüreg nyálkahártyáját, így azok védekezőképessége csökken.  Hidegben fontos az orron, és csak az orron keresztüli légzés. Az orrnyálkahártyának a szerepe – többek közt az – hogy megszűrje a belélegzett levegőt, és ugyanakkor – bő erezettsége által – fel is melegítse. Ezért tisztán kell tartani az orrjáratokat, főleg a gyermekek esetében fordítsunk kellő figyelmet erre. Gyakran látok kisbabákat, kisgyerekeket, hogy hidegben kendővel, sállal van eltakarva a teljes arcuk, s csak a szemük látszik ki. Ez nem helyes. Szabadon kell hagyni az orrnyílást, hogy azon lélegezzen a gyermek, és ne szívja be ismételten ugyanazt a levegőt, amit kilélegzett. 

Fontos, hogy télen is gyakran szellőztessünk lakásunkban,  munkahelyünkön, páradúsítsuk környezetünkben a levegőt. Figyeljünk fokozottan oda,  hogy gyerekünk az orrán lélegezzen.                  Tartós hidegben az erek összehúzódnak, főleg a test végrészein (kéz, lábfej) szabadon hagyott bőrfelületeken. A szervezet központi hőmérsékletének a biztosítása végett, ami fontos belső szerveink –  agy, máj, szív, vese – zavartalan működéséhez, a végrészeket meleg kesztyűvel, meleg, de nem szoros lábbelivel óvni kell. 

Viseljünk-e sapkát? 

Van-e ennek különösebb jelentősége? Van. Kutatások bizonyították: ha a testünket melegen tartjuk, de a fejünk hidegnek van kitéve, a maghőmérséklet gyorsan csökken. A sapkaviselésnek a célja, hogy hidegben a szervezet ne veszítsen túl sok hőt, mivel a fejbőr vérerekkel gazdagon átszőtt terület, egyfajta hőcserélőként működve igen gyorsan lehűti a test egyéb, meleg ruhával védett területeiről érkező vérmennyiséget. Ráadásul, ha csak a fejet éri a hideg, és a test többi részét nem, akkor nem indul be a hővesztést gátló vacogás, így a maghőmérséklet gyorsabban süllyed, ez pedig az immunrendszer csökkent védekezőképességét vonja maga után.

A meleg sál viselése is jelentőséggel bír hideg időben. Fontos, hogy védjük a hidegtől a nyaki gerincet, különösképpen akkor, ha porckopásban szenvedünk. A hideg hatására az izmok a nyaki gerinc szintjén is  összehúzódnak, s ezáltal  szorító, nyomó hatást fejtenek ki, aminek nem kívánatos következményei lehetnek.

Erősíteni az immunrendszert

Hideg időben kulcsfontosságú immunrendszerünk állapota. Ennek erősítése érdekében szükséges a megfelelő mennyiségű C- és D-vitamin bevitele szervezetünkbe, a testmozgás, a szabad levegőn való tartózkodás, minél több napfény begyűjtése (mint D-vitamin-forrás) s minél több meleg folyadék fogyasztása révén.

Megfigyelések, kísérletek azt igazolják, hogy kúraszerűen érdemes  szedni a vitaminokat még a hideg időszak beállta előtt, vagy a már kialakult beteg állapotban 2-3 hétig. Egyik legfontosabb vitaminunk, amelyet télen fokozottan használunk, a C-vitamin. Hogy mennyi az ideális adag, hogy a természetes vagy a szintetikus formában előállított készítmények használata  a megfelelőbb, nos, ez  még mindig nyitott kérdés marad, annak ellenére, hogy immár 70 éve a kutatások tárgyát képezi. A C-vitamin vízben oldódik, a szervezet nem raktározza el, a felesleg a vizelettel és a széklettel ürül a bevétel után pár órára. A szakértők azt ajánlják, hogy   1000 mg-nál többet ne vigyünk be szervezetünkbe, és ezt is csak betegségek esetén. A nagy adag C-vitamin-bevitel növelheti a vesekő kialakulásának a kockázatát. Hasznosabb egyszerre csak 200 mg (1 tabletta) C-vitamint bevenni, és ezt naponta háromszor-négyszer megismételni, mint egyszerre nagy mennyiséget. Tévhit, hogy a C-vitamin gyógyítja a megfázást, az influenzát, ám az immunrendszert erősítve, közvetve segít a betegségek megelőzésében és a gyógyulás folyamatában.

Köhögéscsillapítás

Azért köhögünk, hogy a megfázás miatt képződött nyákot eltávolítsuk a szervezetünkből, ezért nem ajánlott elnyomni a köhögést csillapítókkal. A köptetők segítik a nyák felszabadulását, de a legtöbb készítmény kétéves kor előtt nem ajánlott, az alkoholt tartalmazók pedig csak négyéves kor felett.

Mit használjunk a házi praktikákból? Ha a gyermek köhög, az első számú ellenszer a méz, ami egyéves kor után adható. A méz köhögéscsillapító, baktérium- és vírusölő hatása a gyógyszerekével vetekszik. Ha természetes immunerősítőt, bíborkasvirágot (Echinaceea) vagy homoktövist  is keverünk a mézbe, jótékony hatása fokozódik, s csökkenti az éjszakai köhögést.

Ne feledkezzünk meg bőrünk védelméről sem a hideg időszakban! Fokozatosan figyelnünk kell az ajkunkra, ne képződjön rajta repedés, mert azonkívül, hogy fájdalmas, egyúttal kapu lehet a kórokozóknak a szervezetbe való bejutására. Az arcra télen bőrvédő, zsírosabb krémeket alkalmazzunk!

Dr. Pongrácz Mária