2025. december 30., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Még az óesztendő utolsó napján kürtölte világgá az uniós pályázati alapok minisztériuma, hogy a tavalyi volt az első esztendő az unióhoz való csatlakozásunk óta, amelyben több pénz jött az országba ezekből az alapokból, mint amennyivel Románia hozzájárult az uniós költségvetéshez.

Még az óesztendő utolsó napján kürtölte világgá az uniós pályázati alapok minisztériuma, hogy a tavalyi volt az első esztendő az unióhoz való csatlakozásunk óta, amelyben több pénz jött az országba ezekből az alapokból, mint amennyivel Románia hozzájárult az uniós költségvetéshez. Eszerint nettó befizetőből tehát haszonélvezővé vált az ország az európai pénzeket tekintve, sőt más, a mezőgazdasági ágazatba befolyt támogatásokat is figyelembe vevő adatok szerint már korábban is pozitív volt az eurómérleg.

Ez első olvasatra jó hír, bár azt hozzá kell tenni, hogy a balliberális kormányzat alatt létrehozott pályázati alapok minisztériumának vezetője a beiktatásakor azt ígérte, a rábízott hét fejlesztési programnál 2013 végéig 50%-ra növeli az alapok lehívási arányát, amihez képest a 33,47%-os eredmény még messze áll a sikertől. De az idei választási esztendőben bőven lesz részünk ilyen „sikereket” taglaló féltéglázó bejelentésekből.

Mert ahhoz, hogy az ország uniós tagságának sikeréről valós képet lehessen alkotni, a szakiknak arról is statisztikákat kéne készíteniük, hogy a befolyt eurómilliárdokból mennyit fordítottak a reálgazdaságban hasznot hozó, hosszú távon is jól fizetett munkahelyeket és komoly hozzáadott-értéket megvalósítani képes beruházásokra. Az adófizető életszínvonalát ugyanis ilyenek tudják igazán javítani.

Persze kétségtelenül fontos bármilyen fejlesztés, az infrastruktúra javítása, amire a legtöbb példát látjuk közeli környezetünkben, bár ha ezeknél is megnézzük, hogy az elvégzett munkákból az igazi haszon kinek a zsebében landolt, legtöbbször azt fogjuk látni, hogy az uniós pénz oroszlánrészét nyugati nagyvállalkozó könyveli el nyereségként. Így tulajdonképpen romániai adófizetőként
sokszor kétszeres befizetők is vagyunk, mert az adónkból az uniós kasszába befolyó pénzből az itt elvégzett munkáért jobbára a nyugati multinak fizetünk nyereséget, helyi szinten legfeljebb az alvállalkozóként megfogadott építők bevétele, a kivitelező személyzetének bérei és az azok után fizetett illetékek maradnak. És egyre többször látunk olyant vidékünkön, hogy például az uniós pénzeken megépített közműre lasszóval kell fogni az ügyfelet, mert az illető település(ek) lakói képtelenek megfizetni a szolgáltatási díjat, mivel az uniós szintű infrastrukturális szolgáltatások árszintjéhez illeszkedő munkalehetőségek létrehozásából úgy kimaradtak, mint Hofi a korrupcióból. Adófizetőként fordítva jártak volna jobban: ha először életszínvonalat biztosítható gazdaságfejlesztő beruházások érkeznek, majd ezután kapnak olyan szolgáltatásokat, amelyeknek díját fejfájás nélkül ki lehet fizetni.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató