Emlékezés egy nyár éjszakára
2014-11-26 16:41:33
- Nagy Székely Ildikó
A száz éve bekövetkezett világégést idézi fel hangulatában az Emlékezés egy nyár éjszakára című ünnepi műsor, amelyet a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület az EMKE közreműködésével szervez.
A száz éve bekövetkezett világégést idézi fel hangulatában az Emlékezés egy nyár éjszakára című ünnepi műsor, amelyet a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület az EMKE közreműködésével szervez. A Kultúrpalota nagytermében november 29-én, szombaton 18 órától zajló gála keretében kerül sor az 5-8., illetve 9-12. osztályosok számára kiírt pályázat eredményhirdetésére és díjátadójára is. A kisebb diákoknak 1914-ben iskolás voltam címmel kellett háromoldalas fogalmazást írniuk az első világháború Maros megyei, illetve marosvásárhelyi történéseit érintve, a középiskolásoktól A családom 1914-ben témában olyan, legkevesebb három-, legtöbb ötoldalas dolgozatot várt a pályázatokat elbíráló bizottság, amely vagy családi történetet mesél el – amit a saját vagy az ismerősök családtagjai szájhagyományként ismernek – , vagy a korabeli események ihlette képzelt történetet, amiből az 1914-es és azt követő esztendők eseményei elevenednek meg. A pályamunkákról és a díjkiosztóhoz ünnepi keretet biztosító műsorról a forgatókönyvet összeállító Kilyén Ilka színművésznővel beszélgettünk.
– A szombati gálaműsor a Marosvásárhely az első világháborúban című programsorozat záróünnepsége. A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület által, az EMKE közreműködésével indított program keretében tudományos előadások hangzottak el Marosszék, illetve Marosvásárhely mint a háború hátországa témakörben. Októberben a Bolyai líceumban diákoknak, a Kultúrpalota kistermében pedig a felnőtt közönségnek szerveztünk előadást, és nagyon jók voltak a visszajelzések.
– Mi volt a koncepció a gálaműsor összeállításakor?
– Méltó keretet kívántunk adni a díjátadónak és a teljes programnak. A műsor hangulatában a háború egy-egy vetületét eleveníti fel, azt érzékelteti, hogy hogyan csapódtak le az emberi gondolkodásban, érzésvilágban, viselkedésben az 1914–1918 közötti események. Elhangzik majd hegedű- és zongoramű, első világháborús katonadal, illetve versek olyan költők tollából, akik a háború szemtanúinak nevezhetők, nem feltétlenül azért, mert jelen voltak az események forgatagában, hanem azért, mert tehetségükkel, zsenialitásukkal máig érvényesen tudták értelmezni a kor üzeneteit. Adyt és a békéről, békességről szóló Babits Mihályt említeném meg, illetve Gyóni Gézát, aki a háború igazi elszenvedője, áldozata volt.
– Beszéljünk egy kicsit a diákok pályamunkáiról!
– 31 dolgozat érkezett, 17 az 5-8. osztályosoktól, 14 a középiskolásoktól. Ezek a pályamunkák arról tanúskodnak, hogy a diákok érdeklődéssel fordultak a téma felé, elmélyültek benne, ugyanakkor kiváló fogalmazáskészséggel, empátiával és fantáziával rendelkeznek. Az is világossá vált számunkra, hogy nagyon jó az értékrendjük, a család, annak egysége, a családfő jelenléte a legfontosabb számukra. Sok érték rejlik ezekben az írásokban.
– Miért fontos az, hogy a mostani tizenévesek közel kerüljenek az első világháború történéseihez?
– Az idősebb korosztálynak van fogalma arról, hogy mit jelentett a második világháború, mert gyerekként átélte, illetve megtapasztalta a háborút követő nehézségeket. Az első világháború távolabbi, ezért az emlékét egy kis romantika lengi körül, pedig a háborúban semmi romantikus nincs. Ha messziről nézünk vissza a múlt eseményeire, minden enyhébbnek, elviselhetőbbnek látszik, és tiszta képet csak akkor kaphatunk erről a korról, ha elmélyülünk benne. Az idősebb nemzedék második világháborús tapasztalatait vetíti rá az első világháborúra, de a fiataloknak még az 1989-es forradalomról, illetve 1990 márciusi eseményeiről sincs tapasztalatuk. Ezért kerestük a lehetőséget arra, hogy megismerjék ezt a távoli kort. Így ráérezhetnek arra, hogy a műsor alatt elhangzó katonadalok nemcsak a felnőttek együttlétének vidám kiegészítői, hanem nagyon komoly, fájdalmas üzenetek hordozói, segélykiáltások.
