Bolyai János és a Magyar Tudós Társaság (MTA)
2025-06-12 11:00:00
- Oláh-Gál Róbert
(Folytatás a múlt heti lapszámból)
E sorok írója a Szász Károlyról szóló monográfiájában6 ezeket a kérdéseket tisztázta, és azt is, hogy Szász Károly valóban egy magasan képzett matematikus volt (például matematikában sokkal képzettebb volt, mint Brassai Sámuel, aki az első matematikaprofesszor volt Erdélyben). De a lényeg, hogy Szász Károlyt a Tudós Társaság a jogi (törvénytudományi) osztályba vette fel.
Érdekes, hogy Bolyai János felfigyel az akadémia tagjává vált Czeh Jánosra és Luczenbacher Jánosra. Igaz, főleg nyelvészeti szempontból elemezte a nevüket.
Bolyai János különös figyelemmel követte a Magyar Tudós Társaság (MTA elődje) tagjainak nyelvészeti munkásságát. Őt sajnos nem választották meg még levelező tagnak sem, ezért volt kíváncsi arra, hogy mit is kellett volna alkotnia azért, hogy elnyerje ezt az általa is nagyra értékelt tisztséget. Minket, késői olvasókat pedig érdekelhet, hogy kik is voltak a Bolyai-korabeli elismert nyelvészek, a Tudós Társaság tagjai. Bolyai János kéziratának foszlányaiban olvastam, hogy Vörösmarty már nagyon korán javasolta, hogy a c hangot, írjuk csak c-vel és ne cz-vel. Sajnos nagyon későre tette kötelezővé ezt a helyesírási szabályt a Magyar Tudományos Akadémia.
Egy Bolyai János-féle kézirattöredéken (BJ 622/1v) ez olvasható:
„úgy mondatik ki: mint „czáfol”,… „findzsja”, handzsár”, „dzsida”, „Pendzsi”, „mandzsur”, „biludzs”, „gyökeredzni”, „szikrádzni”,
„edz”, „madzag”, „bodza”,
Luczenbacher7- és Czech8 János a Magyar Tudós Társaság Rendes Tagjai,
„Széchenyi”, „Wesselényi”, „achoz”
„Rzikowsky”,...
Ha tán fön tisztelt Ceh János Úr nevét hibásan találtam olvasni, és azt tán Cseh Jánosul kell olvasni: szűvból bocsánatot kérek, és szégyenleném: hogy vénülő korom ’s éltem’ fogytáig még csak annyira sem tudék, – némi nyelvészetre is tett ügyekezetem- mellett, menni, hogy anyanyelvemen hibátlanul tudjak, vagy is legyek képes olvasni, ha csak, nem leven ’s lehetvén az egy Istenen kívül, senki min…” [megszakad a kézirat]
A Bolyai János kéziratait böngésző kutató a korabeli akadémikusokra nézve sok érdekes és igazságos „bolyaijánosi” véleményt olvashat még. Bolyai Jánosnak minden megjegyzését, sejtését, véleményét a Sors és a történelem igazolta, legyen az akár politikai, tudományos vagy köznapi. (Engem a legjobban az hozott izgalomba, ahogy 1830-ban figyelmeztette a vezető politikai elitet az oláhok problémájára, mert az oláhok a Nagyrománia megteremtésén dolgoznak!)
Feltehetjük a kérdést, hogy miért maradt ki az MTA tagjainak sorából a legnagyobb magyar tudós, a kérdés azonban minden bizonnyal megválaszolatlan marad, avagy el kell telnie még 100 évnek, hogy az emlékezők is megértsék Bolyai János nagyságát.
6 A leghíresebb helyettes tanár: Szász Károly (társszerző: Farkas Péter), Pro Print Kiadó, Csíkszereda, 2019.
7 Érdy János, olykor Érdy-Luczenbacher János (Szob, 1796. szeptember 19. – Pest, 1871. május 9.) magyar jogász, régész, numizmatikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
8 Czech János (néhol Czeh János formában is) (Győr, 1798. június 10. – Pest, 1854. november 1.) városi bíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
