2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Akár jelképesnek is tekinthetjük, hogy a dél-romániai „Lovas” megye egyik disznó- (pardon! sertés-) telepére vezetnek a napokban kirobbant nagymértékű banki korrupció szálai.

Akár jelképesnek is tekinthetjük, hogy a dél-romániai „Lovas” megye egyik disznó- (pardon! sertés-) telepére vezetnek a napokban kirobbant nagymértékű banki korrupció szálai. Az eladósodott romániai pórnép igencsak táthatja a száját azon, hogy 48 magas bankvezetői és minisztériumi tisztviselői állásban levő személyt gyanúsítanak azzal, hogy 16 romániai bankfióktól 22 millió euró értékben vettek fel hiteleket hamis dokumentumok alapján. Egyes híradások szerint akár a százat is elérheti azoknak a személyeknek a száma, akiket a Szervezett Bűnözés és Terrorizmuselhárító Ügynökségen kihallgattak, s alig kevesebb mint felét őrizetbe is vették. A korrupciós polip karjai a legismertebb romániai bankokig, a BCR, a BRD és a CEC-bankig nyúlnak, s ernyőként borul föléjük a Kis- és Közepes Vállalkozások Hitelgarancia Alapja, ami a korrupciós ügyeknek nyújtott állami jótállást biztosította. A pénz útját a kivizsgáló hatóságok mellett szemfüles újságírók fürkészték, s kiderült, hogy a 22 millió eurós ügylet atyja a helyhatósági választásokon „elvetélt” olteniţai polgármester, akinek a 100 hektáros sertésfarmjára vándorolt a hitel több mint fele. A többit írott dokumentumokban felturbózott tönkrement cégek nevére vették fel a már említett magas beosztású tisztviselők segítségével. Hogy a sertésfarmon hogyan alakult a pénzek útja, azt még egyelőre nem tudni, de több mint valószínű, hogy az „igazbankókat” nem a farmon levő disznók elé vetették, s ha a galaci rabszolgatartó állattenyésztő telepekre gondolunk, akkor elképzelhető, hogy az alkalmazottak zsebe sem dagadozott a bérektől. Hogy a jelenleg folyó vizsgálatok milyen mértékben tépázzák meg a romániai pénzintézetek és az ország bel- és külföldi hitelét, hogyan hatnak majd a gazdasági életre és a nemzetközi kapcsolatokra, találgatni lehet, de nehéz pontosan elképzelni. Ahogy azt is, hogy milyen kimenetele lesz a kivizsgálásoknak, s kinek érdeke, hogy tovább népszerűsítsék vagy eltussolják azokat. Különösen, ha arra az újabb botrányra gondolunk, amely szerint a Románia legfelsőbb ügyészi és az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság vezetői állását megpályázó tíz ügyészből hatról bebizonyították, hogy pályázatukat mások munkájából, illetve hivatalos jelentésekből lopkodták össze, változtatás nélkül lemásolva az átvett szövegrészeket. A szellemi lopást elkövető ügyészek munkahelye egyébként a Legfelsőbb és a Korrupcióellenes Ügyészség, továbbá egyes megyei táblabírósági ügyészségek. Ezek után kell-e csodálkoznunk azon, hogy egy 2011-es felmérés szerint európai viszonylatban Romániában a legkisebb, mindössze 25 százalék a pénzintézetekbe és az ügyészekbe vetett bizalom, ami az év végére valószínűleg közeledni fog a politikusok sovány 8 százalékához?!

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató