2024. july 4., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Baki és bravúr

Múlt héten lezajlott az Eurovíziós Dalfesztivál, ugyanakkor az anyaországban letiltották a képernyőről Szebeni István híradós bemondót. A két tévés eseménynek mindössze annyi köze van egymáshoz, hogy mindkettő rendkívüli, ezért – vélem – megérdemelnek néhány elemző mondatot.

Múlt héten lezajlott az Eurovíziós Dalfesztivál, ugyanakkor az anyaországban letiltották a képernyőről Szebeni István híradós bemondót. A két tévés eseménynek mindössze annyi köze van egymáshoz, hogy mindkettő rendkívüli, ezért – vélem – megérdemelnek néhány elemző mondatot.

Az abszolút szubjektív véleményem az, hogy a debreceni származású Szebeni nem való a képernyőre (ennek kifejtése túlságosan térigényes lenne). Azoknak írom, akik nem tudják kiebrudalásának okát: egy felvételről adásba került, éjszakai, állami tévéhíradó során Szebeni azt mondta, „Úgy utálom, hogy tíz perccel átcsúszik ez a kib...ott híradó...” (mármint éjfél utánra). Állítólag ez úgy fordulhatott elő, hogy a technikus figyelmetlen volt, és összecserélte a felvételeket. Nos, szimptómaértékű lehet ez a sajnálatos esemény, éspedig azt jelzi, hogy nem túl nagy a fegyelem a magyar közszolgálati tévé háza táján.

Szombatról vasárnapra virradó éjjel, amikor fél szemmel és fél aggyal végigbambultam az eurovíziós döntőt, akaratlanul is összevetettem a magyar bakit és a csaknem négyórás, monstre tévéműsort, amelyet a földgolyón több száz millióan követtek a képernyőn. Képzeljük el: mi lett volna az egész produkcióból, ha a fentihez hasonló bakikkal kellett volna megküzdeniük a szervezőknek? A dalfesztiválnak szerintem két valódi főszereplője volt: a 43 éves Petra Mede színésznő, műsorvezető, valamint az a csapat, amely a műszaki szemfényvesztésnek egy olyan magas színvonalát produkálta, amitől holmi falanszterben érezhettük magunkat. Tetszik, nem tetszik: ez ma a trend. (Elrettentésképpen íme néhány részlet a tavalyi, bakui fesztivál műszaki hátteréről: „a PlayBox Technology automata adáslebonyolító és MAM rendszerét használták a show közvetítéséhez, amely rendszer tükrözött adatbázis és alkalmazás szerverek együttese, magában foglalja az archívumot, amely teljesen redundáns és tükrözött 120+120 TB kapacitás” stb. Ha mindez érdekel valakit, a további információkat megtalálja a mediatechnika.hu honlapon.)

Fantasztikus teljesítménynek tartom azt, hogy az egyes versenyzők fellépései között mindössze egy perc volt az átrendeződésre, miközben a malmői stadionban mintegy 11 ezer ember csápolt, néha tombolt. Az egyperces szüneteket minden esetben sikerült betartani, ettől vált pörgővé, elviselhetővé a maratoni hosszúságú show. Az egyes országok tévés közvetítései között kitapintható, jól nyomon követhető minőségi különbségek voltak: a dalok közötti „hézagok” idején a román bemondónő hallgatott, csak az előadókhoz kapcsolódó képsorokat láthattuk, miközben az ismét brillírozó Gundel Takács Gábor értékes, érdekes információkkal bombázta a nézőket a sorra kerülő országgal, énekessel, együttessel kapcsolatban.

Amúgy Magyarországnak szerencséje van azzal, hogy ByeAlex nem hozta el a fő trófeát, hiszen így az éppen spórolós napjait élő Orbán-kabinetnek nem kell jövőre horribilis összegeket költenie az igen költséges fesztivál megszervezésére. Korábban több állam éppen azért nem küldött versenyzőt a versenyre, nehogy nekik kelljen állniuk szervezőként a következő verseny kiadásainak mintegy felét. (A többit a szponzorok adják össze.) Így majd jövőre annyi történik, hogy a szervezők átviszik a felszerelést Malmőből Koppenhágába – a két várost összekötő, gyönyörű Öresund-hídon. Elvégre idén a dán csapat tarolt.  

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató