– Bárhogyan is viszonyulunk a nyersolajhoz, nem lehet elmenni azon tény mellett, hogy ez a modern társadalom hemoglobinja, ami mindenhez kell, és amivel 40 éve deficitben vagyunk – mondta a DeepDive-on adott interjújában Gelencsér András vegyészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pannon Egyetem volt rektora, aki azt is kiemelte, hogy miközben egy egységet találunk, közben öt egységet használunk el. A vegyészmérnök úgy fogalmazott, hogy olyan ez, mint egy cseresznyefa, amelynek a tetejéről nehéz leszedni a termést, viszont mindezt a mindennapi ember nem érzékeli.
Hiába fejlődik a tudomány és a technológia, ott, ahol nincs, nem fogunk olajat találni, mondta Gelencsér András, aki külön aláhúzta, hogy a civilizáció alapja a globalizáció, annak az alapja az emberek és az áruk mozgatása, ennek pedig szinte az egészét az olaj biztosítja, elég csak a teherszállításra vagy a repülésre gondolni. Ha pedig ez elapad, akkor nagy gondban lesz az egész társadalom!
Ezzel együtt viszont azt is látni kell, hogy mindig lesz olaj a Földön, de egyre nagyobb anyagi és infrastrukturális ráfordítással lehet majd csak hozzáférni, felszínre hozni. Amíg például Szaúd-Arábiában viszonylag könnyű ezt megvalósítani, addig a nyílt tengeren sokkal nagyobb energiaráfordításra van szükség, példázta a szakember, aki a repesztéses eljárásról is beszélt a Népújságnak.
Gelencsér András Fotó: Metz Balázs
A repesztéses eljárás lényege az, hogy lesajtolnak nagy nyomással folyadékot a kőzetbe, aminek a következtében felszínre jön az olaj. Ez egy rendkívül energiaigényes folyamat, ráadásul csak néhány hónapig működik, ezzel szemben a himbás kutak évtizedekig is képesek működni.
Hiába egyre nehezebb kinyerni a földből az olajat, az emberi fogyasztás nem racionalizálódik, éppen ellenkezőleg: egyre többet fogyasztunk, és egyre nagyobbak az elvárásaink. Ezt jól érzékelteti az a tény is, hogy 2023-ban az újonnan eladott autók több mint 50%-a városi terepjáró volt. Ha pedig már az autóknál tartunk, akkor azzal is érdemes tisztában lenni, hogy nem megoldás az elektromos autó, emelte ki Gelencsér András, aki állítását azzal támasztotta alá, hogy a villanyautók gyártása egy nagyon energiaigényes folyamat, ami fosszilis energiahordozók felhasználásával történik. Továbbá egy komolyabb elektromos autóban mintegy 7 tonna szén van, mire legördül a gyártósorról. Ha pedig ez eddig nem lett volna elég, akkor azt is látni kell, hogy a felhasználók zöme este, miután hazaért, tölti a villanyautóját, ami azt jelenti, hogy hiába van esetlegesen napelem a háza tetején, nem az így megtermelt áramot tankolja bele az elektromos autóba.
A globális helyzet pedig egyre szomorúbb. Gondolhatunk arra, hogy van olyan ország, amelyik már január harmadikán eléri a túlfogyasztás napját, de Európában is egyre hamarabb elérjük ezt a napot. Közben pedig a felmelegedéssel folytatott harc elveszett, már két éve a sokat emlegetett 1,5 fok fölött vagyunk, és esélyünk sincs visszamenni a „vonal” alá, mondta a Pannon Egyetem volt rektora, aki úgy fogalmazott, hogy a visszapillantó tükörben van az 1,5 fok, de még mindig afelé akarunk haladni, ami teljes agyrém, a politika nem reagált a valóságra. Gelencsér András elmondása szerint az emberiség meg fog lepődni, amikor egy komolyabb válság alakul ki az energiahordozók terén, de azt sem lehet kizárni, hogy háborúk fognak indulni az erőforrásokért, amelyek sokkal komolyabb követ (N.B.SZ.)
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
