André Ferenc kötetben élő játéka

„Én is csak egy kollázs vagyok”

„József Attila altatót ír saját magához, a ChatGPT levelet József Attilához, és egy vers erejéig még a mozdony is megszólal” – olvasható André Ferenc Százhúsz csikorgó télen át – Hangjátékok József Attilára című legújabb verseskötete fülszövegében. A Gutenberg Kiadó gondozásában megjelent könyvet február 20-án, pénteken este mutatták be a Látó Irodalmi Játékok rendezvénysorozat keretében, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Underground termében, ahol az illusztrátor, Hatházi Rebeka alkotásaiból minikiállítás nyílt.

A hármas lírai szaltókban bővelkedő – József Attila világába Ady, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky, Weöres Sándor és még számos költőóriás hangján belépő – kötetről az együttlét házigazdájaként Kányádi Orsolya kérdezte a szerzőt és a verseket továbbgondoló, különleges képi világ megteremtőjét.

– Ha megérkezne ide József Attila, átnyújtanád neki ezt a kötetet? – hangzott el a beszélgetést indító kérdés.

– Nyilván igen. Kíváncsi volnék, hogy mit gondol rólam, és mit gondol arról, hogy én mit gondolok róla. Minden költő, amikor megmutatja a verseit valakinek, reménykedik, hogy tetszeni fog, hogy annak, amit csinált, amit épített, van hagyománya, folytatása, utóélete, és hátha néhol érdemben csillan meg egy kötetben az, amit ő elkezdett, annak a továbbáramlása, továbbcsordulása – válaszolta André Ferenc, majd a könyv előéletéről mesélt. Megtudtuk, hogy a „hangjátékok” első hét változata egy 2024-es ódapályázatra született.

– Már nem tudom, honnan jött az első ötlet. A jegyzetfüzetembe elkezdtem leírni, hogy hogyan írna Nemes Nagy, Pilinszky, Orbán Ottó vagy épp a mozdony egy ódát József Attilához. Ezeket a szövegeket kezdtem kidolgozni a pályázatra, amelynek a határideje vészesen közeledett. Miután a pályázat lezárult, éreztem, hogy még van egy csomó ötletem. Abban az évben volt József Attila születésének 119. évfordulója, a következő évben pedig a 120., és úgy éreztem, hogy jó lenne ezt megünnepelni. Így lett ez az anyag teljes kötetté.

Káoszok megjelenítője

A szerző azt is elárulta, hogy eredetileg Kürti Andreát kérte fel a könyv illusztrálására, de miután elküldte neki a verseket, rájött, hogy azok sokrétűségéhez, „káoszaihoz” Hatházi Rebeka képi világa áll igazán közel. Ezt egyébként az első munkamegbeszélésen maga Kürti Andrea is javasolta a költőnek.

Kányádi Orsolya a továbbiakban az illusztrátort kérdezte arról, hogyan fogadta a számos magyar költő lelkivilágának vizuális megjelenítésére, kollázsolására irányuló felkérést. Hatházi Rebeka elmondta, hogy amikor látta, hogy Kürti Andreától és André Ferenctől kapott telefonos üzenetet, magában már akkor igent mondott, amikor még nem is tudta, hogy konkrétan miről van szó. 

Gúny és keserűség helyett 

– A magyar irodalom nagy örökségét vetted a válladra ebben a kötetben, hogy bemutasd József Attilát más szerzők stílusán, formáin, tartalomvilágán keresztül. Milyen játékszabályaid voltak, és miért állítottad ilyen kihívás elé saját magad? – tudakolta André Ferenctől a moderátor.

– Ha nincs kihívás, akkor nem is izgalmas megírni egy szöveget. Én nem tudok nem úgy írni, mint amit tanultam, minden egyes sorom azért olyan, amilyen, mert olvastam másokat, láttam, hogy mások hogyan csinálják, ez alapján merek én is valamiket kipróbálni. Az arányérzék, az egyensúlyjáték, az a figyelem, amit mások művészetében megtalálok, átszűrődik hozzám. Én is csak egy kollázs vagyok ilyen értelemben, mert minden, amit tudok, egy kollázsa annak, amivel találkoztam. A korábbi köteteimbe is elég gyakran bekerültek hommage-versek, megidéződések. Itt nem volt olyan szabály, hogy ki kerülhet be, ki nem. Olyan szerzőkhöz nyúltam, akikről éreztem, hogy olyant tudnak a nyelvről, a világról, az emberről, amit én is szeretnék megtanulni – fejtette ki a szerző, majd azt is hozzátette, hogy Orbán Ottó vagy Parti Nagy Lajos költészetéhez könnyű volt kapcsolódni, de például Babits hangján megszólalni kihívást jelentett a számára, főleg azért, hogy a vers ne legyen parodisztikus. Nehéz feladat volt a megannyi József Attilá-s poén alapmotívumaként szolgáló mozdony megszólaltatása is, André Ferenc ugyanis arra törekedett, hogy ne a gúny, cinizmus, keserűség, kilátástalanság, hanem a lüktetés, az erő, a súly épüljön be ezekbe a szövegekbe. 

– Arra is próbáltam figyelni, hogy amikor megidézek egy költőt, az ne csak akkor legyen értelmezhető, ha az olvasó a megidézett hangnak a teljes életművét ismeri, hanem önálló szövegként is funkcionáljon, és esetleg kaput nyisson arra, hogy az adott szerzőnek tovább olvassák a költészetét – tette hozzá André Ferenc, aki KAF megszólaltatásán is sokat dolgozott, részben a személyes érintettség, részben a néhai költőzseni verseinek retorikai, poétikai referenciális mélysége miatt. 

„Nem Adyt kell illusztrálnom”

A munkamódszeréről Hatházi Rebeka is mesélt. Bevallotta, hogy amikor először elolvasta a kéziratot, nagyon megijedt, mert úgy érezte, irodalomtörténet szempontjából nem elég művelt ehhez a feladathoz. 

– Amikor aztán leültem dolgozni, rájöttem arra, hogy én nem Adyt illusztrálom, hanem André Ferit, és innentől kezdve felszakadt bennem egy gát. Természetesen olyan dolgokhoz nyúltam, amelyek elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy az adott költők korszakát megjelenítsék, ezekkel játszadoztam a mai világot keverve a századfordulóval vagy éppen a nyolcvanas évekkel. A folyamat maga abban állt, hogy kivágtam nagyon sok mindent, elolvastam egy szöveget, és elkezdtem gyűjteni hozzá a kivágott dolgokat, amelyekről úgy éreztem, hogy kötődnek a szöveghez, és találnak ahhoz, amit a szöveg elolvasásakor éreztem.

André Ferenc hozzátette: a versek is kollázsszerűen születtek, hiszen az egyes alkotóknak nem a teljes életművét tükrözik, hanem bizonyos aspektusokat, hangulatokat. Rebeka inspirációjára egy kollázsváltozatot is készített kizárólag József Attila-sorokból. A versek között egyébként dalszerzők hangján megszólalók is vannak, egyebek mellett Beton.Hofi magyar rapper is belépőt kap József Attila világába.

– Hol van mindebben André Ferenc? – kérdezte a szerzőt Kányádi Orsolya. 

– Azáltal vagyok benne, hogy megírhattam azt, ami foglalkoztat. Az, hogy kiket választottam, a „playlist” már árulkodik arról, hogy milyen a gondolatvilágom és az is, hogy milyen témákat, hangvételeket emeltem ki az egyes szerzők korpuszából.  

Az estet természetesen felolvasás is színesítette, Kovács András Ferenc, Nemes Nagy Ágnes és Beton.Hofi alkotói világa üzent a József Attila-féle univerzumnak.