2024. december 19., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ezüst berek, zöld víz, bolond madárdal,

ős asszony-illat: izzadt nyárfaszag,

s az égről tajték- s habfelhő fogával

vén csontokon az ifjú nyár kacag.


Horgászbotommal gázolom a tócsát,

tündérek várnak, vagy hideg halak?

Maroknyi, édes örökkévalóság,

egy pillanatra megtaláltalak!


Ha nem is horgászbottal, de induljunk mi is Jékely Zoltán után így Nyárelő havában, számba venni földi és égi történéseket a természetben.

Csaknem két héttel a trianoni diktátum után, 1920. június 16-án indult végső útjára Körösfői Kriesch Aladár, a magyar szecesszió egyik nagymestere. Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, nagy hatással voltak rá az olasz preraffaeliták. Részt vett Malonyay Dezső A magyar nép művészete c. művét előkészítő gyűjtőmunkában. Nemcsak gyűjtötte, de be is építette művészetébe Erdély, Kalotaszeg népi motívumkincsét. Műveinek témavilága rendkívül változatos, a népi élettől (Kalotaszegi templomba menők) a mitológián át az allegorikus példázatokig (a Kultúrpalota, homlokmozaikjai, s előcsarnokának, valamint a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia nagytermi előcsarnokának freskói, a zebegényi Havas Boldogasszony plébániatemplom freskói). A Tordán őrzött Dávid Ferenc beszéde az 1568-as tordai országgyűlésen című képe, az Országház Vadásztermét díszítő képei (Buda a bölényvadászaton, Balatoni halászat) talán a még ismertebbek. Június közepére a szarajevói merénylet előtti békét idéző Parasztházát hoztam.

29 évvel ezelőtt, 1994. június 17-én fogadták el az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményét, ezért ez a nap az elsivatagosodás és kiszáradás elleni küzdelem világnapja. A Föld felszínének egynegyedét szárazföld borítja. Ezeknek a területeknek a környezetét súlyosan fenyegetik különböző hatások: a sivatagok vészjósló mértékben terjeszkednek, és egyre nagyobb a szárazság. Több mint 135 millió embert – Franciaország és Németország lakossága együttvéve! – fenyeget az otthontalanság veszélye, ami az elsivatagosodás miatt következhet be.

Otthontalanság és elsivatagosodás. A 96 évvel ezelőtt, 1927. június 17-én született Sütő András áthallásosan így írt erről az Engedjétek hozzám jönni a szavakat-ban:

Néhány búcsúszóval a torkában New Yorkból Clevelandbe repült Nagyapa. Váratlan elhunyt, fiatal barátját temették ottan, a verset írogató rakétamérnököt, aki Cape-nek (Cape Canaveral) fémrácsos obeliszkje alatt űrhajók kobakját csiszolgatta, miközben a személyiségéből kiesett ember lelki nyomorúságán tűnődött; az atomkor bugyrába kerültek különös változásain: a kénszemű, fémcsigolyás, plasztikzsigerű emberen, az uránérc rigókon, a plutóniumpikkelyű halakon, a szabadnapos eunuchokon, Berzsenyi zefírjén, amely gázoknak szagává lett, a kohóarcú, szivararcú, reklámarcú, autóféklámpa-arcú emberen, akinek nyelvi templomát naponta fosztogatják az anyagi jólét kufárseregei. Szép halott leszel, mondták a temetkezési vállalat kozmetikusai; miért kell őt vajon Csokonaitól is elbúcsúztatni, kérdezték a nemzetfölötti lét kacsacsőrű emlősei; hát a kék lábú madarat mi végett emlegeti vajon az a messziről jött ember? Műgyepszőnyeg a sír körül. Asztalsima temetőkert, vízszintesen elhelyezett márvány sírkőlapokkal. A fűnyírógépek akadálytalanul szépítik a halottak zöld sivatagvilágát. Itt nyugszik az elhagyott otthonról verset írogató rakétás ember. A bibliai legenda szerint Isten kétféle porból alkotta meg Ádámot. Egyiket a Morija hegyéről hozták az angyalok, másik a világ négy sarkából gyűjtött porok keveréke volt, hogy akárhova veti majd a sorsa Ádámot, a föld befogadja testét, ne vesse ki mint idegent.

Június 21-e a csillagászati nyár kezdete. Ezen a napon a leghosszabb a Nap égen megtett útja (ÉK-en kél és ÉNy-on nyugszik), a Ráktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre. A Nap az északi félgömbön a Rák jegyébe lépve hág a legmagasabbra, itt megfordul, majd süllyedni kezd az Egyenlítő felé. Az év leghosszabb napja ezért napforduló (a déli félgömbről nézve ekkor jár a Nap a legalacsonyabban, ott ez a téli napforduló). A napfordulat a gyakorlatban nem a nyár kezdetét jelzi. Mi június 1-jétől számoljuk a nyarat (meteorológiai nyár), a kínaiak a régi keltákhoz hasonlóan május 5-étől. Náluk június 21-én a zeniten járó Nappal együtt tetőzik a nyár.

A nyár jelképe a római falképeken és mozaikokon robusztus ifjú, fején kalászkoszorúval, sárga ruhában, a kezében sarló. Az archaikus gondolkodásban a nyárhoz a dél (napszak és égtáj), a tűz (elem), a színek közül többnyire a sárga rendelődött. A nyarat Ceres (az ógörög Démétér) képviselte. A nyári hónapokat három ifjú jelképezte, liliomos sárga ruhában, a Rák, az Oroszlán és a Szűz jeleivel a kezükben. Leonardo da Vinci Utolsó vacsoráján a Jézus balján ülő, megvilágított hármas jelképezi a nyári hónapokat: a szelíd Fülöp a Rák, a szenvedélyes, idősebb Jakab az Oroszlán, az okoskodó Tamás apostol a Szűz havát. A nyári napforduló jelképe a kalászkoszorús, jobbára meztelen ifjú volt. Mindössze ágyékát fedte bíborszínű fátyol, amit a derekán csillagos öv tart, a Rák jelét formázó csattal. Baljában rák, jobbjában a földgömb, amelynek felső háromnegyede megvilágított, alsó negyede sötét. 

Hajdanán a nyári napforduló a naptári év kiemelkedő ünnepe volt. Hellászban sok helyütt ekkor kezdték az évet: Athénban és Delphoiban például a napfordulatot követő újholdkor.

Illyés Gyula Nyári újévje mintha erre utalna:


Kánikulában buja rózsafáról

nyesi a szomszéd már a – hervadót.

Úgy szólnak – s abban is az elmúlásról –

hogy túl vígan rikongnak a rigók.


A bohó-piros, a híg-édes cseresznye

mellett már savanyú-mosolyú meggy.

Kettős ízükkel nyelvem az eszembe

azt juttatja: minden jó s rossz: elegy (…)


Bohó-piros híg-édes cseresznye


Máshol félévünnepet tartottak, mint Boiótiában és Délosz szigetén, ahol a téli napfordulat utáni újholdkor kezdték az esztendőt. Ünnep volt az év „teteje” a keltáknál, a germánoknál és a szlávoknál, és tovább élt a keresztény Európában is, mindenekelőtt a Szent Iván-napi tűzünnepben. Az „égi tűz” köszöntése azonban nem korlátozódott Szent Iván napjára. A tűzugrás, tűztaposás és más „tüzes” népszokás minden napforduló körüli ünnepnek része volt (pl. Antal-, Vid-, László- és Péter-Pál-napkor) sőt, a Balkánon az egész Rák hónapot, bezárólag Illés napjáig (júl. 20.) ünnepi időszaknak tekintették.

Nyár. A Nap áll most a középpontban, őt dicsőíti minden, ami él.

A nap dicsérete – ahogy azt Reviczky Gyula megénekelte:


Egy istent, egy napot imádok.

A nap az alkotó maga.

Ragyogó nyár, sugárvilágod

Pajkos tündérek évszaka.

Te hímezel sok fényes álmot.

Rejtelmes nyári éjszaka.

Oberont és Titániát

Üdvözli a tündérvilág.


Beteg szív, fásult, léha, száraz,

Ki rózsáid közt sem hevül.

Kell mámor, üdv, erő?... A nyár az!

Ő alkot, éltet istenül.

Kit fájdalom sötéten árnyaz,

Napod sugárán felderül.

Békíts ki emberrel, világgal;

Teljek be, óh nyár, fénysugárral! (…)

A Nap mesebeli jelentősége egészen különleges – írja Jankovich Marcell Az aranyhajú kertészbojtárban. – A meséből derül ki csak igazán, mit jelentett eleinknek a Nap; másfelől ebből látszik, milyen fontos szerepe volt a mesének: valóban a mítosz hűlt helyét töltötte be.

Elterjedt tévhit szerint a mesét, mint a mítoszt is, homály és zűrzavar jellemzi. Holott mind a kettő rendet akar teremteni; zavart csak álmítoszok és műmesék okoznak. A mese a Rend Káosz feletti győzelméről szól, a mesemondás célja, hogy reményt adjon: e kaotikus világban mindig helyreállítható a Rend, és hogy elsimítsa a külső, belső zűrzavartól rettegő (gyermeki) lélek háborgását. Nem véletlen, hogy a mesemondás ideje az est, amikor közeleg a sötétség, a Káosz időszaka. Hogyan is készülhetne föl bátorsággal a gyermek az éjszakára, ha nem hallana előtte mesét, ami megnyugtatja?

A Rendet a Világosság szüli, a Világosságot a Nap, így a meseszó nyíltan vagy burkoltan mindig a Nap körül forog, mert hát az igazán nagy lélegzetű tündér- vagy hősmesék miről is szólnak? Az elrabolt, elveszített Fény visszaszerzéséről, az éjszaka lenti birodalmában (a tudatalattiban) tett rémálomszerű utazásról, ahonnét a Naphoz hasonló hős mindig visszatér, miután legyőzte a sötétségnek (lelkünk titkos mélyének) szörnyalakjait.

Búcsúzzunk hát mi is az év első felétől Szent-Györgyi Albert Psalmus Humanusának intonációjával:


Uram, ki vagy Te?

Szigorú apám?

Vagy szerető anyám vagy?

Aki a Mindenséget szülte meg?

Maga a Mindenség?

Törvénye, mely irányít?

Életet teremtettél, hogy visszavedd?

Teremtőm-e, vagy én alkottalak

Megosztani magányom és felelősségemet?


Isten! Nem tudom, hogy ki vagy,

De Tehozzád kiáltok gondjaimban,

Félek magamtól, embertársaimtól!

Lehet, hogy nem érted szavaimat,

De hangjaim szótalan is elérnek.


Így legyen! Maradok kiváló tisztelettel.


Kelt 2023-ban, éppen 320 évvel azután, hogy Kr. u. 1703-ban II. Rákóczi Ferenc serege átlépte Vereckénél a lengyel–magyar határt.

Körösfői Kriesch Aladár: Parasztház

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató