Augusztus. Erre a hónapra esik „az Úr színe változása… annak emlékezetére, hogy halála előtt Krisztus átalváltozott. Alkalmatossága pedig az volt, hogy ama dicsőséges magyar vitéz Hunyadi János Nádor Fejérvárat a török ellen nemcsak megtartotta, hanem Muhamet császárt is alatta megverte 1456. esztendőben, mellyel az egész keresztyénséget megörvendeztette. Szentelik augusztus 6. napján” ezt az ünnepet. Ehhez a török elleni győzelemhez kapcsolódik a déli harangszó – írja Tőkés István a Hétköznapok – ünnepnapok című művében.
Augusztus van, agancsosodnak
szarvasok, bikák dulakodnak.
Parázson ágaskodó mének
harapdálják hasát az éjnek.
Rezes sugárral gőzölögnek
a csillaggal bevetett mennyek.
Hold párállik – aranyló trágya –,
mit elejtett az éj bikája.
Az égi vetésben ezüst nyúl,
néha egy-egy csillag megindul,
iramlik füstölgő szántókig,
a mindenség fényekben porzik.
A Cséplés idejéről írta a 84 évvel ezelőtt, 1940. augusztus 7-én született Bella István e sorokat.
Égi búzák nőnek, megnőnek,
fénnyel, harmattal telítődnek,
fejüket a földig lehajtják,
magukat megadón megadják,
mert a hajnalban vörös képpel
szuszog a nap nagy cséplőgépe,
sovány akácok, üres zsákot,
bogozzák, oldják a világot.
Oroszlán havának második hetében járunk. De hogyan is került az oroszlán sok európai állam, uralkodóház címerébe? Miért Oroszlánszívű I. Richárd angol király? Miért őrzik oroszlánok a Lánchidat? Miért éppen az oroszlán lett a neve a román pénznek?
A történelem hajnalán az oroszlán nem csak Afrikában volt honos. A fekete földrészen kívül Dél-Európától Indiáig mindenütt nagy számban élt. Az óriásmacskát nem csak azért irtotta az ember, mert a bőrét és a nyájait féltette tőle. Oroszlánt ölni egykor a férfiasság próbája volt, a törzsön belüli hatalmat igénylők rituális kötelezettsége, ami a vadászmódok és fegyverek tökéletesedésével királyi passzióvá süllyedt. Így pusztult ki e királyi vad gyorsan civilizálódó eurázsiai élőhelyein. Emléke azonban átdereng államok felemelkedésén, népek eltűnésén, civilizációk tündöklésén és bukásán.
Augusztus – az érő napraforgótáblák hónapja.
Zöld nyárson tányér sárgaréz
mérlegén fekszem mályva-ég
paradicsom-föld közt lemért
lélek a súlyom semmiség
mint darázs szárnyán milligramm
virágpor megragadt arany
sugár gombostűhegye csak
de békességem súlyosabb
a mező zöld tonnáinál
mit döngő gulya kerge nyáj
traktor nyom s leszálló madár
míg kapros kertben nő kapál
Napraforgók réztányérjai fölött mályvaszín felhőkbe nyugszik a nap
Az elégikus hanghordozású Napraforgó Ágh István verse 1988-ból. A páros rímekbe font nyolcas jambusokat sűrű, egymásba szövődő természeti képek görgetik. Ágh virágporhoz, majd aranysugárhoz hasonlítja a lelkét. A mérlegként megjelenő napraforgó pedig rácsodálkozik a kertben kapáló nő finom érzékiségére:
hajló Vénusz nyíló titok
óriás zöldben tűzpiros
karton parázna nyers idom
a napraforgó ráforog
szerelmesen hétszáz ággyal
közepén selyemruhásan
meddő szűz szenved magában
könny kékellik a hajában
Kékellő augusztus hajnali harmata. Kisasszony havában, augusztus 5-e és szeptember 12-e között öt Mária-ünnepünk van: Havas Boldogasszony 5-én, Nagyboldogasszony (Mária mennybevétele) 15-én, Mária királynő (a dicsőséges rózsafüzér 5. tizede tartalmának az ünnepe) 22-én, Kisboldogasszony (Mária születésnapja) szeptember 8-án és Mária nevenapja szeptember 12-én.
1624 éve, Kr. u 400 óta, augusztus 5. Havas Boldogasszony napja. A római Beata Maria Virgo ad Nives – ismertebb nevén Santa Maria Maggiore – bazilikának a fölszentelési évfordulója. A középkori Rómában szokás volt, hogy Mária-ünnepeken a bazilikában mise közben hófehér rózsaszirmokat hullajtottak a hívek közé. Ebből keletkezett azután a templom eredetmondája: a IV. században egy gyermektelen, dúsgazdag, jámbor házaspár templomot akart építtetni. Mária forró nyári éjszakán megjelent álmukban, és tudtukra adta, hogy oda építsék, ahova másnap reggel hó esik. Ugyanezt az álmot látta Liberius pápa is. A hó az Esquilinus hegyére hullott, a templom fel is épült. Ez a legenda ihlette a Mária-ünnep nevét is. Erdélyben Kolozsvárt, Nyárádselyében és Csíkszépvízen van Havas Boldogasszonynak szentelt templom.
Augusztus 6. – Hirosima, augusztus 9. – Nagaszaki… A Békevilágtanács elnöksége 1978. július 13-i moszkvai ülésszakának javaslatára augusztus 6-át a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánította.
Nagaszaki, 1920 – huszonöt évvel a második bomba előtt Karurusu nakagawa, a vízesések völgye
Augusztus 6-án született, 1843-ban, a magyar tudománytörténet egyik megteremtője, Heller Ágost. 1894-ben nevezték ki a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosává. Hivatali munkája mellett akusztikával és csillagászattal foglalkozott, emellett alapos filozófiai és szépirodalmi tájékozottságra tett szert. Eötvös Loránd felkérésére megírta a pesti egyetem gellérthegyi csillagvizsgálójának történetét. Ennek sikerén felbuzdulva alkotta meg fő művét, A physica története Aristotelestől Newtonig címmel, amely osztatlan elismerést aratott otthon és külföldön egyaránt. Nagy értéke a műnek, hogy a fizikai tudományok egészére kiterjed (a csillagászat, a geodézia, a meteorológia és a geofizika területére is). Egészen újfajta volt a szemlélete: vizsgálta a tudománytörténet kapcsolatát a társadalmi jelenségekkel és a filozófiával. A Természettudományi Közlönyben is rendszeresen megjelentek a nagyközönségnek szánt, tudománynépszerűsítő cikkei.
Augusztus 7-én, 1825-ben született a XIX. század kiemelkedő matematikus-csillagásza, Kondor Gusztáv. Mérnöki tanulmányait megszakítva vett részt az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban. Számos csatában jeleskedett, Komáromban Klapka György tábornok seregében szolgált. 1850-ben szerezte meg mérnöki oklevelét, majd 1852–54 között Bécsben csillagászatot és matematikát tanult. Mivel a gellérthegyi csillagvizsgáló a harcok során megsérült, lebontották, és helyén katonai objektum létesült, Kondornak nem volt lehetősége csillagászati ismeretei gyakorlati alkalmazására, megfigyelések végzésére, pedig időközben a pesti egyetemen a csillagászat magántanára lett. 29 éven át szerkesztette a Magyar Tudós Társaság almanachjának csillagászati naptárát.
Augusztus 7. Szent Donát napja. Donnerwetter – a német zivatar szó őrzi nevét.
Donát ókeresztény vértanú (†361), a szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje. Névünnepe a régi naptárban augusztus 7-ére esik – írja Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában. – A szőlő különös gondoskodást igényel, ezt csak a régiek tudták igazán. Igyekeztek is mennél több szent segítségét igénybe venni. Donát attribútuma, a törött kehely is patronátusával kapcsolatos jelkép. (Az erről költött legenda szerint a szent Arezzo püspökeként éppen misézett, amikor pogányok zavarták meg a szertartást, és kiverték a borral teli üvegkelyhet a kezéből. Az a kőpadlón széttört, de Donatus imájára csodálatos módon össze is forrt.) Donáthoz különösen villámcsapás, jégeső távoltartásáért imádkoztak. A szőlőkben szobrot, kápolnát állítottak neki; falvainkban, városainkban a templomok harangjait többnyire neki szentelték. Nyilvánvalóan abban a hitben, hogy a harangzúgás „visszaveri” a mennydörgést, és ami azzal jár: a harang érce felfogja a mennykőcsapást.
Augusztus 8-án, 1790-ben született himnuszunk költője. Itt most Kölcsey Ferenc Géniusz száll… című versével tisztelgek előtte. Figyelmezzünk gyönyörű természeti képeire!
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
