2025. január 10., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Úgy állok partodon fiatal év,

mint egyszer hajón az Ádrián,

szigorú hajnal volt és karmos ég,

eső tapintott a vízre jó

tenyérrel és eltakarta tükrét.

Míg lassan indult a nagy hajó

s orrán halkan repedt a szürkeség,

halászok álltak a parton ott,

magányos lelkek, órjás kezekkel.

Úgy állok én is, magányos lélek itt,

repedj szürkeség,

...törj föl fiatal év.

Radnóti Miklós Szilveszter és újév között című versének Reggel etűdjével indulok az új esztendő tájait felkeresni. Kedves Olvasóm, jer velem ezúttal is kevésbé járt ösvényein a természettudomány-történetnek. Ígérem, hogy nem feledkezem meg a természet jelenségeiről sem, úgy kezelve A szót, ahogyan azt az alig két éve végleg elköltözött Gál Éva Emese költő-képzőművész tette. Csodaként, mely meg nem csonkítható.

Csoda a szó, mert az, amit jelent,

újjászülethet benne végtelenszer.

Oly időtlenné váltja a jelent,

hogy túléli vele magát az ember,


de ehhez kell a teljes gondolat,

az értelem fegyelme, szárnyalása,

melyben a szó lét-állandó marad,

mint csillagok útját teremtő pálya.


De jaj, ha a szó szakad, megreped,

ha önmagát kimondani is gyenge,

és teljesség helyett csak részletet

ruház a menekülő végtelenre!


Mert csillagok pályái hajlanak,

kisiklanak, ütköznek égitestek,

s a galaxis, a széthullt gondolat

csak temetője lesz az értelemnek,


ha nem írja ki körívét a szó,

hogy kerenghessenek benne a fények.

A teljesség meg nem csonkítható

büntetlenül, míg benne ring az élet.


A bomlás elkezdődött: a szavak

satnyulása kísérti meg a káoszt.

Se nyelv, se hit, se világ nem marad

egész, hogyha hűtlen lesz önmagához.

Megpróbálok hát én is hű maradni az eddigi 6 és félszáznyi, e hasábokon közölt jegyzetem hangulatához, észjárásához.

Kezdjük hát januárral.


Csonkíthatatlan téli teljesség – benne alszik az élet



A rómaiak Ianuarius és Februarius hónapokat a Kr. e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba. Ianuarius hónap névadója Ianus, a kezdet és a vég istene volt. Régente a csillagászati év megfelelő hónapneve után vízöntő havának is nevezték.

Folyjon ez esztendő kívánt békességben,

Kívánom, boldogul múljon, menjen végben.

Maradjon meg édes hazánk csendességben,

Mindenekre áldás szálljon nagy bőségben.

Így üzen egy kalendáriumi versezet 1774-ben. Jó volna, ha jókívánságai ez esztendőben is teljesülnének.

A január 1-i évkezdés és a hozzá fűződő szokások népszerűségének magyarázata az lehet, hogy néhány igen jelentős régi római ünnep időpontja közelébe esett, s ezeknek szokásait néhány évszázad alatt magába olvasztotta; másrészt az egyre inkább tért hódító keleti solaris kultuszok – különösen a Mithras-kultusz – ünnepei között elsőrendű helyet foglalt el a születő új nap, vagyis a téli napforduló ünnepe – írja Dömötör Tekla a Naptári ünnepek – Népi színjátszás című könyvében. A télközépi évkezdés a szoláris időszámítás győzelmét jelentette a régebbi időszámítás felett.

Ilyenkor januárban,

amikor kinyitott borotvával

rohangálnak a szelek az erdők között

s a be-beszakadó hóban

négykézláb vonszolja magát a Nap is,

mindig a télben elesett katonákra gondolok.

Csoóri Sándor sorainak – az Ilyenkor januárban című verséből – hátborzongató aktualitása vitathatatlan…

Január 10-én, 1973-ban alapították az első magyarországi nemzeti parkot, a hortobágyit. Európa legnagyobb szikes pusztája 1999-től a világörökség része.

1882. január 11-én született Prinz Gyula geográfus. A magas hegységek geomorfológiai kialakulásának kérdéseire adott válaszai azóta is helytállóak: a fiatal kéregmozgásoknak uralkodó szerepük van a jelenlegi domborzat kialakulásában. Elemezte az alpi és közép-ázsiai területek eljegesedésének különbözőségeit is. A Budapest földrajza és az Európa városai című könyvei mellett a legfontosabb a Magyarország földrajza című műve, amelyben a kor neves földrajztudósai voltak szerzőtársai: Cholnoky Jenő, Teleki Pál, Bartucz Lajos.

A vízkereszt utáni első vasárnap, idén 12., Urunk megkeresztelésének napja. Jézus közvetlenül nyilvános tanításának megkezdése előtt, a Jordán folyónál Keresztelő Jánoshoz ment, aki őt megkeresztelte. Innen ered az ünnep görög neve: teofánia, vagyis Isten megjelenése. Ezzel a nappal fejeződik be a karácsonyi időszak.

Január 13. a magyar parlament 2018. évi I. törvénye értelmében a vallásszabadság napja. A Tordán 1568. január 6. és 13. között megtartott országgyűlés a világon először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva ezzel négy vallásfelekezet – a katolikus, az evangélikus, a református, az unitárius, majd tíz évvel később ötödikként az anabaptista felekezet – szabadságát és egyenjogúságát. Ennek értelmében vallásáért senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés, és senkit sem lehet hitbeli tanításért fogságba vetni vagy elhurcolni. Az unitáriusok a tordai országgyűlés határozatának kimondását tekintik egyházuk születéspillanatának.

Január 13-án lesz nyolcvan éve, hogy meghalt az érolaszi (Bihar vármegye) születésű Kövessi Ferenc növényfiziológus, biológus, egyetemi tanár. A párizsi Sorbonne-on 1901-ben  doktorált. Utóbb itt, majd a budapesti egyetemen fizikát, kémiát és matematikát hallgatott. Külföldi tanulmányútjáról hazatérve szőlészeti felügyelő, majd 1904-től a Selmecbányai Erdészeti Akadémia növénytani tanszékének tanára. Trianon után egyike volt az intézet Sopronba való áttelepítőinek. A budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Karának megalakításától, 1934-től a növényélettan és -kórtan tanára volt. Pályája kezdetén főleg szőlészettel, később elméleti biológiai kutatásokkal, illetve növényfiziológiával és mikrobiológiával foglalkozott. Az életjelenségek lefolyásának matematikai összefüggéseit kutatva a biofizika alaptörvényeinek meghatározására törekedett, és kísérletileg igazolt matematikai formulákat állapított meg. Egyike volt az első magyar biofizikusoknak.


Újévi ködfelhő felett tavaszt ígér a nap



Hatvanhat évvel ezelőtt halt meg Pécsváradon a kolozsvári születésű Entz Béla orvos, patológus. A hírneves természettudós-dinasztia sarja 1900-ban szerezte orvosi oklevelét, 1899-től a budapesti Anatómiai és Élettani Intézetben dolgozott. 1917-ben a kórbonctan tanára az Állatorvosi Főiskolán; 1918-tól 1952-ig a pozsonyi, ill. a pécsi egyetemen kórbonctantanár. Jelentős kutatásokat végzett a tuberkulózis, a szifilisz kórbonctana terén. Röviddel a treponema felfedezése után kimutatta azt a congenitalis syphilisnél  a májban. Elsők között hangoztatta a leukémia daganat jellegét. Örökléstani, teratológiai és paleopatológiai kutatásokat is végzett.

2019. január 15-én halt meg Németh Judit elméleti fizikus, egyetemi tanár. 1950-ben érettségizett, és azonnal felvették az akkor induló fizika szakra Budapesten. 1955-ben diplomázott, 1965-ben lett a fizikai tudományok kandidátusa. Ezután nyert ösztöndíjat Hans Bethe mellé a Cornell Egyetemre. (Bethe 1967-ben a csillagok energiatermelésével kapcsolatos felfedezéseiért kapott fizikai Nobel-díjat 1967-ben.) Magyarországon Marx György csillagász is segített kibontakoztatni munkásságát. A nagy sűrűségű maganyag vizsgálata során mélyedt el a neutroncsillagok tanulmányozásában. Egyike volt a Bolyai Kollégium megalapítóinak. 2003-tól 2005-ig az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke, 2006-tól 2007-ig a Fizikai Szemle főszerkesztője volt. Professor emeritusként 83 éves koráig oktatott az ELTE elméleti fizika tanszékén. 

Év eleji első kalandozásainkat Szent-Györgyi Albert Psalmus Humanusának Ötödik imájával, A Földdel fejezem be. 

Uram!

Azért adtad a Földet, hogy rajta éljünk,

Megmondhatatlan kincseket halmoztál bensejébe,

Képessé tettél rá, hogy értsük alkotásod,

Könnyítsük munkánkat, megfékezzük az éhezést, a kórt.


Mi meg azért ássuk ki a kincseket, hogy

Elherdáljuk félelmes, pusztító eszközökre,

Leromboljuk velük, mit mások építettek,

És végül ellenünk forduljanak.


Isten! Add, hogy a teremtésben társaiddá legyünk,

Hogy megértsük és tovább jobbítsuk tetteid,

Hogy itt, glóbuszunkon biztos otthonra leljen

A jólét, boldogság és a harmónia. 

A Nobel-díjas tudós így vallott hitéről:

„Nem vallásos, hanem istenfélő ember vagyok... Egy vallásos ember meg tudja mondani, hogy ki az Istene, hogy hol van Isten, hogy az én Istenem más, mint a te Istened. Egy istenfélő ember csodálattal tekint fel, és azt kérdezi, mi az, hogy Isten? És azt is szeretném tudni, hogy valójában mit jelent a »teremtés«! Egy istenfélő embert mélyen áthat a természet és a teremtés nagyszerűsége.”

Maradok kiváló tisztelettel.


Kelt 2025-ben, ötvenkét évvel a Hortobágyi Nemzeti Park megalapítása után 


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató