A Bolyaiak méltó utódja: Lovász László

Staar Gyula tudományos újságíró, matematika-fizika szakos tanár, a tekintélyes Természet Világa (a Természettudományi Közlöny jogutódja) folyóirat volt főszerkesztője a Magyar Tudományos Akadémia 200. ünnepi közgyűlés alkalmával1 mutatta be Egy diszkrét matematikus. Beszélgetések Lovász Lászlóval c. könyvét.  Staar Gyula az egyik legnagyobb 20. és 21. századi magyar matematikussal – Lovász Lászlóval – való beszélgetéseit foglalta kötetbe, különösen igényes és olvasmányos irodalmi stílusban tárva az olvasó elé. Mielőtt rátérek a tényleges bemutatására, úgy gondolom, hogy meg kell indokoljam, miért gondolom úgy, hogy ez a Népújság olvasóinak is érdekes lehet. Kötelességemnek érzem, hogy néhány szóban szóljak Staar Gyuláról, az erdélyi magyarok hűséges barátjáról, akit most már családi kötelékek is kötik Erdélyhez, mert az unokáiban székely vér is csörgedez. Lényegében a most megjelent irodalmi és kultúrtörténeti interjú kötet három, a matematikai társadalom megismeréséhez nélkülözhetetlen alapműre épít: 

Staar Gyula: A megélt matematika, Gondolat, Budapest, 1990;

Staar Gyula: Matematikusok és teremtett világuk, Vince Kiadó, 2002;

Staar Gyula: A matematika emberi arca, Vince Kiadó, 2020;

Mindhárom kötet nélkülözhetetlen az erdélyi magyar tudományosság számára, mert az elsőben igen lélekszorító beszélgetés olvasható Weszely Tiborral, a másodikban Kiss Elemérrel, aki a nemzetközi közvélemény figyelmét újra ráirányította Bolyai Jánosra, míg a harmadikban Némethi András erdőszentgyörgyi születésű – ma már a nemzetközi matematikustársadalom egyik vezető egyéniségként számon tartott – akadémikussal készített beszélgetést tartalmazza.

Természetesen mind a három kötetben szerepelnek Staar Gyulának Lovász Lászlóval való beszélgetései is. Ő az egyetlen matematikus, aki mind a három kötetben szerepel.

Staar Gyula tevékenységének értékeléséhez a források világosan rámutatnak arra, hogy a tudományos és kulturális közvélemény jelentős részben Staar Gyula interjúi, személyes hangvételű írásai, valamint a Természet Világa folyóiratban végzett főszerkesztői és értékmentő tevékenysége által ismerhette meg mélyrehatóan Weszely Tibor és Kiss Elemér munkásságát. Staar Gyula fáradhatatlan, a reáltudományok múltját elkötelezetten kutató és népszerűsítő munkája nélkülözhetetlen hidat képezett e két marosvásárhelyi professzor Bolyai-kutatásainak közkinccsé tételében. 

I. rész: A szerző mint az erdélyi matematikusok barátja és hűséges krónikása

Staar Gyula legújabb interjúkötete, az Egy diszkrét matematikus. Beszélgetések Lovász Lászlóval (Typotex, Budapest, 2026) a címszereplő világhírű matematikaprofesszor, az MTA egykori elnöke és számos rangos elismerés birtokosa előtt tiszteleg. Ahhoz azonban, hogy Staar Gyula kérdezői módszerét, a tudósok emberi arcát feltáró mély érzékenységét igazán megérthessük, érdemes Staar Gyula munkásságának erdélyi vonatkozását is megnézni, ugyanis nem csupán a hazai tudományos újságírás meghatározó alakja, hanem az erdélyi matematikusvilágnak is évtizedes ismerője, hűséges barátja és elkötelezett krónikása.

Pályafutása során – különösen a Természet Világa folyóirat hasábjain és önálló interjúköteteiben – kiemelt figyelmet szentelt a nehéz sorsban alkotó, mégis világraszóló eredményeket elérő erdélyi tudósoknak. Ezt a mély szellemi és emberi kapcsolatot leginkább három neves matematikusgeneráció jeles képviselőjével – Weszely Tiborral, Kiss Elemérrel és Némethi Andrással – készített mélyinterjúi dokumentálják.

1. Staar Gyula és Weszely Tibor: A lámpás ember és a Bolyai-örökség

A marosvásárhelyi Weszely Tibor professzor munkásságát a tudományos közvélemény jelentős részben Staar Gyula közvetítő szerepének köszönhetően ismerhette meg mélyrehatóan. Weszely professzor évtizedes, emberi tartást próbára tevő kutatómunkával alkotta meg az 1981-ben a bukaresti Kriterion Könyvkiadónál megjelent  Bolyai János matematikai munkássága című kötetét. Vekerdi László tudománytörténész méltatása szerint ez a mű radikálisan új nézőpontból mutatta be a lángelme hagyatékát, és jelképesen „kiszabadította Bolyait a párhuzamosok börtönéből”, felnyitva az utat a modern matematika felé.

Staar Gyula A lámpás ember címmel készített átfogó, megrázó életinterjút a kutatóval. A beszélgetés rögzítését szinte sorsszerű technikai és utazási nehézségek (autópályás fékproblémák, a magnószalag váratlan gyűrődése és meghibásodása) hátráltatták, ám Staar Gyula elhivatottságának köszönhetően az interjút sikerült újrakezdeni és megörökíteni az utókor számára. Ebben a beszélgetésben Weszely professzor kifejthette azt a mély meggyőződését, miszerint a hazai természettudományos múlt feltárása, értékelése és nemzetközi megismertetése elengedhetetlen záloga annak, hogy kultúrnemzetté emelkedhessünk.

2. Staar Gyula  és Kiss Elemér:  Matematikai gyöngyszemek a nyilvánosság előtt

A marosvásárhelyi matematikusiskola másik meghatározó alakja Kiss Elemér (1929–2006) professzor volt, akit tudományos eredményei elismeréseként 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választottak. Kiss Elemér szenzációs tudománytörténeti áttörést ért el, amikor a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtárban őrzött Bolyai-ládák eredeti kéziratos hagyatékát tanulmányozva elsőként bizonyította be: Bolyai János a nemeuklideszi geometria megalkotásán túlmenően számos rendkívül fontos, addig teljesen ismeretlen és publikálatlan eredményt ért el a számelmélet és az algebra területén is. Korszakalkotó felfedezéseit a Mathematical Gems from the Bolyai Chests (Matematikai kincsek a Bolyai-ládákból) című kötetében foglalta össze.

Staar Gyula főszerkesztői és kérdezői tevékenysége biztosított kiemelkedő platformot ahhoz, hogy Kiss Elemér ezen kutatásai, valamint egyéb tudomány-népszerűsítő írásai (mint például a méhek és a geometria kapcsolatát vizsgáló tanulmányai) rendszeresen megjelenhessenek a Természet Világa hasábjain. Staar Gyula írásai révén a tudományos közvélemény nemcsak a zseniális felfedezéseket, hanem Kiss Elemér rendkívül precíz, becsületes munkamódszerét és közvetlen tanári egyéniségét is megismerhette.

3. Staar Gyula és Némethi András: Vannak vidékek legbelül

Az erdélyi gyökerek és a jelenkori élvonalbeli tudományosság összekapcsolódásának kiemelkedő példája Némethi András, akivel Staar Gyula A matematika emberi arca (Vince Kiadó, 2020) című kötetében készített mély szellemi és lélektani beszélgetést Vannak vidékek legbelül címmel. Némethi András nemzetközileg elismert, kiemelkedő kutató, jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Tudományok Osztályának alelnöke.

Az interjú érzékenyen világít rá a tudós erdélyi indulására: tehetsége már korán megmutatkozott, amikor 1978-ban Románia színeiben ezüstérmet szerzett a nemzetközi matematikai diákolimpián. Ez azért is volt különleges és szép eredmény, mert a korabeli politikai háttér miatt a magyarországi csapat azon a versenyen egyáltalán nem vehetett részt. Némethi András később komoly nemzetközi karriert futott be – PhD-fokozatot szerzett és oktatott az Egyesült Államokban is –, majd hazatérve a hazai matematikai élet egyik legfőbb pillérévé és vezetőjévé vált. Staar Gyula kérdéseivel mesterien tárja fel a professzor belső motivációit, tudományos filozófiáját és az erdélyi szellemi örökséghez való hűségét.

Ez a három rendkívüli beszélgetés hűen bizonyítja, hogy Staar Gyula nem pusztán egy külső krónikása vagy alkalmi riportere a reáltudományoknak. Ő az erdélyi és az anyaországi magyar matematikai közösség közötti elszakíthatatlan szellemi híd legfontosabb építője, aki szívén viseli a nemzeti múlt értékeinek és emberi sorsainak megörökítését. Ez a mélyen humánus, értékmentő attitűd adja meg azt a tökéletes hitelességet és szakmai tekintélyt, amellyel legújabb könyvében Lovász László professzor monumentális életútjának bemutatásához nyúl.

(A recenzió II. részében magát a kötetet, Lovász László professzor életpályáját és a diszkrét matematika szépségeit mutatjuk be.)

1 Ezen a közgyűlésen Lovász Lászlót, recenziónk főszereplőjét az MTA Akadémiai Aranyéremmel tüntette ki, ez az MTA Elnöksége által adományozható legrangosabb elismerés, amely egyfajta életműdíjnak számít.