Újabb gyárakat zár be a Stellantis
A globális gazdasági helyzet következtében az emberek egyre kevésbé gondolkodnak azon, hogy új autót vásároljanak, ezt a gyártók is érzékelik. Egyre-másra lehet olvasni róla, hogy csökken az eladott autók mennyisége, a statisztikák kisebb számokat mutatnak, mint egy évvel korábban. Így a gyártók kénytelenek lépni, ez a lépés pedig nem egy esetben gyárbezárást jelent. A Stellantis cégcsoport nem is olyan régen ideiglenesen bezárta a Mirafioriban található üzemét, ahol a Fiat 500e és a Maserati GranTurismo is készült, most pedig újabb telepeket kényszerült bezárni, olyanokat is, ahol jelenleg is nagy sikerű modellek készültek.
A mostani ideiglenes bezárás a Pomigliano d’Arco, a Temoli és a Pratola Serra üzemeket érinti, ezekben fog ideiglenesen szünetelni a munka. Ezekben készült a Fiat Panda típusok egy része is, így a munka szüneteltetése érinteni fogja a modellt. Ez azért furcsa, mivel a Panda jól teljesít eladási szempontból, még a mostani helyzetben is. Kultikus modell, az utóbbi időben annyi fogyott belőle az európai piacon, hogy a gyártónak 20%-kal növelnie kellett a termelést, hogy ki tudja szolgálni a fogyasztói igényeket. A júliusi olaszországi adatok arról tanúskodnak, hogy a Panda keresett típus, mivel a tavalyi év azonos időszakához képest a nyár középső hónapjában 21%-kal emelkedtek az eladásai.
Ezért furcsa, hogy az olasz gyártót is birtokló cégcsoport, a Stellantis a jól menő modell eladásait veszélyezteti. A Cars Coops megkeresésére a Stellantis csak annyit árult el, hogy a „nehéz piaci helyzet” miatt volt kénytelen újabb üzemeket leállítani, továbbá azt is hozzátette, hogy „az út kemény döntéseket tartogat, amelyekre nincs könnyű megoldás”. Azonban a sablonszövegen túl semmi érdemlegeset, semmi konkrétumot nem mondott az üzemleállításokkal kapcsolatban, azaz nem lehet tudni, hogy ez meddig tart, ahogyan azt sem, hogy mi lesz a Fiat Panda gyártásával.
Mégis maradhat a belső égésű motor az Alfa Romeókban
Ezelőtt három évvel, 2021-ben az Alfa Romeo is – sok más gyártóhoz hasonlóan – bejelentette, hogy 2027-től csak tisztán elektromos meghajtású modelleket fog gyártani. Viszont azóta az olasz márka is tapasztalja, hogy egyre kevesebben érdeklődnek a villanyautók iránt. Talán ezért is mondhatta azt a márka leköszönő vezérigazgatója, Jean-Philippe Imparato, hogy nem mindenáron fog bekövetkezni a váltás, vagyis bizonyos körülmények között maradhat még belső égésű motor az Alfa Romeókban.
Jean-Philippe Imparato az Auto Expressnek adott interjújában arról beszélt, hogy utódja, Santo Ficili rendelkezik megfelelő mozgástérrel ahhoz, hogy egyes esetekben képes legyen eldönteni, hogy maradhatnak a belső égésű motorral szerelt típusok. A leköszönő vezető szerint ez akkor lehetséges, ha az új, tisztán elektromos Stelvio és Giulia nem fogy az elvárásoknak megfelelően. Azt viszont már nem árulta el a nyilvánosságnak, hogy melyek azok az eladási számok, amelyekkel elégedett lenne, csak annyit mondott, hogy ha ezek nem teljesülnek, akkor akár benzines vagy dízelváltozat is készülhet a két modellből.
Erre van is lehetőség, hiszen mind a Stelvio, mind a Giulia a Stellantis STLA Large padlólemezére épül, ami az új Dodge Charger is. Ez a platform elsősorban elektromos autók számára készült, ugyanakkor képes befogadni belső égésű motorokat is. Ha a jelenlegi piaci trendeket nézzük, közel biztosak lehetünk abban, hogy az említett két Alfa Romeóból készül benzines vagy dízelmotorral hajtott is.
Törvénymódosításra lenne szükség Elon Musk robottaxija miatt
Nem olyan régen mutatta be a Tesla a Cybercabet és a Robovant, amelyekről a Népújság hasábjain is beszámoltunk. A két típus valóban forradalmi mind megjelenés, mind használat szempontjából, ugyanis nincs bennük semmilyen kezelőszerv, teljesen önvezetők (lesznek). Mindkét autóban az utas tényleg csak utas, esélye sincs beavatkozni a vezetésbe. Ehhez elsősorban szükség van egy teljes önvezető rendszerre, amiről Elon Musk, a Tesla vezetője már 2018 óta az állítja, hogy két év múlva elkészül. Ezt mondta az idén is, ezért elméletileg a Cybercab és a Robovan gyártása 2026 végén, 2027 elején kezdődhet el.
Emellett ahhoz, hogy árulni lehessen egy teljesen önvezető autót az Egyesült Államokban, szükség van az NHTSA közlekedésbiztonsági hatóság engedélyére, ezt pedig nagyon nehéz megszerezni. Ezt bizonyítja, hogy a General Motors 2022-ben próbálta megkapni, aztán két év huzavona után végül feladta a próbálkozást. De tegyük fel, hogy Elon Musknak és a Teslának sikerül időben elkészítenie a két önvezető autót, és meg is kapja az engedélyt. Ez viszont csak arra elegendő, hogy évi 2500 példányt gyártsanak belőlük, a vállalat minden bizonnyal – érthető módon – többet szeretne. Ezt a határértéket pedig csak a kongresszus tudja megemelni, mondta az Auto Expressnek Bryant Walker, a Dél-kaliforniai Egyetem jogi professzora, az önvezető autók szakértője. Tehát ha minden könnyen is menne Elon Musk számára, akkor is nehezen megvalósítható, hogy a Cybercabek záros határidőn belül ellepjék az Egyesült Államok útjait. És akkor még nem is beszéltünk Európáról, ahol sokkal szigorúbbak a szabályok, azaz itt még nagyon messze állunk attól, hogy önvezető autókkal közlekedjünk.
Magyarázkodnia kell a Ferrarinak a V6-os csúcsmodell miatt
Nem mindennapi lépésre szánta el magát a Ferrari az új csúcsmodellje, az F80 kapcsán. A márkától szokatlan módon nem a V12-es motort építették bele, hanem egy V6-ost, ez pedig nem mindenkinek nyerte el a tetszését. A Ferrari rajongói nem tartják helyesnek, hogy a szépen éneklő V12 helyett egy kétturbós V6-os motort szerelt a gyártó az új csúcsmodellbe. Ebből kifolyólag a gyártó kénytelen volt elmagyarázni, hogy miért döntött a V6-os mellett.
Enrico Galliera, a Ferrari marketing- és kereskedelmi igazgatója az Auto Expressnek nyilatkozott a témában. Az interjúban elmondta, hogy a gyártó számára sem volt egyszerű döntés az F80 motorja. Az igazgató elárulta, hogy feltették maguknak a kérdést, hogy az ikonikus V12 a fontosabb, vagy a potensebb V6? Mivel pedig csúcsmodellről van szó, a nagyobb teljesítmény mellett döntöttek, ez pedig a V6 oldalára billentette el a mérleget.
Furcsa lehet, hogy egy V6-osnak nagyobb a teljesítménye, mint egy V12-esnek, az erőfölényt a turbók adják, viszont azzal is tisztában kell lenni, hogy az F80-asba szerelt V6-os motor háromliteres, amelynek 120 fokos hengerszögei vannak. Annak a motornak az alapjaira épül, amelyet a Ferrari a 499P-ben használt egy Le Mans-i 24 órás versenyen. Vagyis egy versenyautóból származó motor az alapja annak, ami a jelenlegi csúcs-Ferrariba került. Ennek ismeretében pedig már talán nem is annyira meglepő a lélegzetelállító teljesítmény. Az F80-as motorja 9200-as fordulatszámig pörgethető fel, és önmagában is 900 lóerős teljesítményt képes leadni, ehhez társul az elektromos hajtás, amivel az autó összteljesítménye nem kevesebb mint 1200 lóerő. A típus teljesítményét egy még magasabb dimenzióba helyezi, hogy a súlya mindössze 1525 kilogramm, tehát szinte minden kilóra jut egy lóerő. A súly és az erő együttese pedig lehetővé teszi, hogy a Ferrari F80 2,15 másodperc alatt gyorsuljon nulláról száz km/h-ra, tehát semmiképpen nem lehet azt mondani, hogy az F80 nem ér fel a korábbi csúcs-Ferrarikhoz. Mondjuk, árban is kimondottan felér hozzájuk, ugyanis az F80 indulóára 3,6 millió euró, ez a valaha volt legdrágább új Ferrari, amelyből 799 darab készül.
