2024. july 3., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

„Nem realista, aki nem hisz a csodában”

Az igazat mondd, ne csak a valódit – ez a címe Eperjes Károly rendhagyó irodalmi estjének, amellyel Marosvásárhelyre is ellátogatott a Kossuth-díjas színművész.

Az igazat mondd, ne csak a valódit – ez a címe Eperjes Károly rendhagyó irodalmi estjének, amellyel Marosvásárhelyre is ellátogatott a Kossuth-díjas színművész. A Maros Művészegyüttes kövesdombi székházának előadótermében tűt sem lehetett leejteni a kedd esti előadás kezdetére, a behelyezett pótszékeket is szinte mind elfoglalta az érkező közönség, amelynek tagjait Eperjes Károly és a gordonkán közreműködő Négyessy Katalin fogadott.

A színművész József Attila A számokról című alkotásával kezdte versmondó estjét, majd annak dramaturgiáját ismertette az egybegyűltekkel. – Huszadik századi magyar költők istenkereső verseit hallják ezen az estén. Minden vers egy sűrített dráma, így ma este önöknek négy-öt éves bérletük van. Magyar verseket mondok, de mások gondolatait is társítom hozzájuk, legyen szó Molière-ről, Shakespeare-ről, avagy a Bibliáról. Latinovits Zoltán egykori Balassi-estje ihletett, azon is számos átvezető szöveg hangzott el. A műsor három nagy részből áll: az első a szabad akaratról, a második a megtérésről – ez a legbővebb, Adynak például rengeteg, ilyen jellegű verse van –, a harmadik pedig a lét végső értelméről szól. A részek között klasszikus zeneszámok hangzanak el. Katolikus vagyok, de az est ökumenikus, hiszen gyönyörűen ökumenikus a huszadik századi magyar keresztény költészet is. A repertoárom körülbelül 144 versből áll. Ezek folyamatosan ki- és bekerülnek a műsorba, van közöttük állandó jelleggel szavalt, és van olyan, amit még nem merek elmondani, mert nem vagyok azon a szinten, mint aki leírta. Olyan zöldséges vagyok, aki a termésnek a javát hozta – felelősek vagyunk azért, amit mondunk. Ez az est már három alkalommal volt Erdélyben, Marosvásárhelyen először adom elő. Székelyudvarhelyen a Küküllőig álltak sorba, a Tusványoson pedig a hangszórók elé kuporodtak az emberek. Mindig elmondom: külön szeretettel üdvözlöm azokat, akik nem maguktól jöttek, hanem küldték őket. Amikor ez a mondat Sepsiszentgyörgyön elhangzott, az egész templom két emberre nézett... De én evangelizátor szeretnék lenni, nem agitátor. Hiszen minden izmus az egoizmusból ered. Számos izmus van, és meggyőződésem, hogy az Úr Jézusnak a keresztény izmusok fájnak a legjobban. Isten nélkül nincs nemzet, csak csürhe – ezért vallom József Attilával együtt: „Az igazat mondd, ne csak a valódit”. Mert az igaz mindig szakrális – mondta Eperjes Károly, majd elkezdte különleges, átvezető szövegekkel, más szerzőkre, művekre, korokra és korszakokra való reflektálással, versmagyarázatokkal, igen nagy háttérműveltségre valló, filozófiai és teológiai mélységű elmélkedésekkel telített versmondását, amelyen keresztül kirajzolódott a mélyen hívő, embertársaiért tenni és a jövőt megváltoztatni kívánó, a divatos konzumkultúra és irányított néphülyítés ellen lázadó művész világképe. Többek között József Attila, Weöres Sándor, Pilinszky János versein keresztül, olykor iróniával telítetten, olykor humorral szólt közönségéhez hitről, megváltásról, személyiségről, történelemről, Európáról.

– Aki a szívéről mond le a siker, az érvényesülés miatt, az lemond a lelkiismeretéről. És amikor a harmónia szétszakad, akkor az agyasok hülyítik a többieket. Nagy divat. Európa önmagát pusztítja le. Hit által jön a megigazulás, hit nélkül pedig az elvonókúra. Régen Erdélybe feltöltődni jöttünk. Most nagyobb a baj, mint Ceauşescu idején: a határtalan liberalizmus jobban dögleszti a nemzetet. Ezért is mondom: minden izmus a félelemre épít. Ötvenhatban szabadságharcként kezdtük, és mások ezt forradalommá tették. Ezt édesapám mondta, aki akkor a forradalmi bizottság elnöke volt. „Félek. Kérem a köpenyem” – írja Pilinszky a Sztavrogin visszatér című versének utolsó soraként. A világirodalomban, az adott kontextusban nincs ehhez fogható sor. Ahogyan Adynak a Krisztus-kereszt az erdőn című alkotása is a világirodalom legtökéletesebb, legigazabb istenes verse. Amikor József Attila Négykézláb másztam című versét mondtam el, két idős úr felnevetett, és utána végigröhögte az előadásomat. Mint kiderült, nyelvészprofesszorok voltak. Tőlük tudtam meg: a vers eredeti címe Az Isten itt állt a hátam mögött, továbbá nem az első szakasztól kezdtem. Most elhoztam az eredeti szöveget, ami nem más, mint Lukács 15: a tékozló fiú esete. Ugyanaz, ami most folyik Európában – a tékozlás. És nem realista, aki nem hisz a csodában: hisz az élet maga a csoda – hallhattuk Eperjes Károly versek közötti, olykor kegyetlen, de lényegbevágó humorral átitatott elmélkedéseiben egy emlékezetes estén, a Kövesdombon, Marosvásárhelyt.

A sivatag muzsikusa (2.) 29 perccel korábban

Túlélhető a kamaszkor! 29 perccel korábban

Enikő receptjei 29 perccel korábban

Gyógyító művészet 1 órával korábban

Közlemény 23 órával korábban

A gázár emelésének előjele 23 órával korábban

Erről jut eszembe 23 órával korábban

Megsimogatni a lelkeket 3 héttel korábban

Választás 2024 3 héttel korábban

Épített örökségünk 3 héttel korábban

Épített örökségünk 1 héttel korábban

Műsorkalauz 2 héttel korábban

Épített örökségünk 2 héttel korábban

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató